A masszázs terápia története

Tudja meg, hogyan fejlődött a masszázs terápia több mint 5000 év alatt

Az érintés gyógyító módszerként való gyakorlata az ókori történelemben gyökerező szokásokból és technikákból ered. A keleti és nyugati civilizációk megállapították, hogy a természetes gyógyítás és a masszázs gyógyíthatja a sérüléseket, enyhítheti a fájdalmat, megelőzheti és gyógyíthatja a betegségeket. Sőt, segített a stressz csökkentésében és a mély relaxáció előidézésében.

A masszázs terápia a természetes gyógyítás szakrális rendszereként kezdődött. A kulturális elmozdulások azonban a történelem kiterjedt időszakaiban elismert kényeztetési formává tették. Ezeket a fordulatokat kitartva a masszázs újjáéledt a modern időkben. Manapság a masszázs terápia az egész világon elismert holisztikus gyógyító módszer. Így alakult a masszázs a mai relaxációs és terápiás gyakorlattá:

A masszázs egyik formája megjelenik Indiában

Körülbelül 3000 évvel ezelőtt kezdte el a masszázs gyakorlását *, valószínűleg korábban

Úgy vélik, hogy isteni eredetű, és generációkon keresztül szájon át adódik, az ayurvéda India hagyományos holisztikus orvosi rendszere. Az ókori látnokok és természettudósok évszázados vizsgálatok, kísérletek és meditációk alapján fejlesztették ki ezt a rendszert.

Az ayurvédikus elveket és gyakorlatokat részletesen bemutató szövegeket valamikor Kr.e. 1500 és 500 között írták. Ezen szövegek alapján az ayurvéda széles körben elfogadott volt Indiában és Délkelet-Ázsiában.

Az ájurvéda úgy véli, hogy az egyének akkor szenvednek betegségeket és betegségeket, amikor harmóniában élnek a környezetükkel. Feltételeinek kezeléséhez az egyéneknek helyre kell állítaniuk természetes mentális és fizikai egyensúlyukat azáltal, hogy helyreállítják a harmóniát maguk és a körülöttük lévő világ között. Ezen a ponton megkezdhetik a természetes gyógyulást.

A beteg egészségi egyensúlyhiánya, felépítése és az évszak alapján az ájurvéda azt ajánlja, hogyan lehet az öt érzéket használni a környezettel való együttműködésre az egyensúly megteremtése érdekében. Az ayurvéda kezelései közé tartozik a diéta és a herbalizmus, az aromaterápia, a színterápia, a hangterápia és az érintésterápia.

Egy tipp a masszázs-kultúráról Egyiptomban és Kínában jelenik meg

Elkezdte a masszázs gyakorlását ie 3000 és 2500 között

A legkorábbi írásos feljegyzéseket a masszázs terápiáról Egyiptomban és Kínában fedezték fel. Az egyiptomi sírfestmények olyan személyeket ábrázolnak, amelyeket mások gyúrnak. Ezenkívül az egyiptomiaknak köszönhető a reflexológia megteremtése Kr. E. 2500-ban. Ebben a rendszerben a gyakorló nyomást gyakorol a láb és a kéz meghatározott pontjaira vagy reflexzónáira. Viszont a befogadó jótékony hatásokat tapasztal a test azon területein, amelyek kapcsolódnak ezekhez a zónákhoz.

Kínában a masszázs terápiájának orvosi előnyeit dokumentáló szövegek kb. A masszázs terápia kínai hagyományát a hagyományos kínai orvoslás orvosainak, a harcművészetek gyakorlóinak, a buddhistáknak és a taoistáknak, akik a tapintást elengedhetetlennek tartották a spirituális jóga képzésük során, és a laikusok, akik masszázsokat kínáltak a kikapcsolódáshoz, együttes tapasztalatukból fejlesztették ki.

A kínai masszázs módszerek abból az elvből fakadtak, hogy a betegségek és betegségek az energia hiánya vagy egyensúlyhiánya miatt következnek be bizonyos útvonalakban vagy meridiánokban, amelyek fiziológiai rendszereket képviselnek. A masszázs és más speciális testkezelési technikák révén az energia harmonikusabban fog áramlani ezeken az utakon, lehetővé téve a test számára, hogy természetes módon meggyógyuljon.

A technikák közé tartozik a Tui Na, az amno, az akupunktúra és az akupresszúra, hogy csak néhányat említsünk. A gyakorlók kiegészíthetik a masszázskezeléseket gyógynövényes gyógymódokkal, étrendi terápiával és testmozgási ajánlásokkal.

A szerzetesek masszázsterápiát hoznak Japánba

Körülbelül ie. 1000-ben kezdte el a masszázs gyakorlását

I. E. 1000 körül kezdték a buddhizmust Kínában tanulmányozó japán szerzetesek megfigyelni a hagyományos kínai orvoslás gyógyító módszereit, beleértve a masszázs terápiát is. Japán hamarosan elkezdte importálni és testre szabni a kínai masszázs technikákat, ezáltal a hagyományos japán masszázs vagy anma jött létre, amely Shiatsuvá nőtte ki magát.

A Shiatsu elsődleges célja a páciens energiaszintjének emelése. Viszont ez a megnövekedett energiaszint szabályozza és megerősíti a szervek működését, és stimulálja a betegségekkel szembeni természetes ellenállást.

A masszázs szakemberek serkentik a test nyomáspontjait annak érdekében, hogy egyensúlyba hozzák a beteg energiáját. Hüvelykujjaikat, ujjaikat és tenyerüket tűk vagy más eszközök nélkül dolgoznak. A kezelés révén a betegek egyensúlyt érhetnek el mind fizikai testükben, mind érzelmi jólétükben.

Sportolók és filozófusok vezetik be a masszázst Görögországba

Elkezdte a masszázst gyakorolni ie 800 és 700 között

A keleti filozófiákból és gyakorlatokból származtatva a masszázs a nyugati civilizációvá fejlődött, Kr. E.

Az ókori görög sportolók masszázst alkalmaztak, hogy testük csúcs állapotban legyen a versenyek előtt. A korabeli orvosok gyógynövényeket és olajokat használtak masszázs technikákkal kombinálva számos egészségügyi állapot kezelésére. A görög nők felismerték ezeknek az aromás olajoknak az előnyeit, és szépségápolási kezelésekként alkalmazták őket a bőrükön.

Az ie. Ötödik században Hippokratész „súrlódást” írt elő a testi sérülések kezelésére, és utasította orvos kollégáit a dörzsölés előnyeiről, hogy a test meggyógyuljon. Sőt, a masszázs, a megfelelő étrend, a testmozgás, a pihenés, a friss levegő és a zene kombinációját népszerűsítette a test egészséges állapotának helyreállítása érdekében.

„Tégy úgy, mint a rómaiak” - a masszázs Rómába terjed

Elkezdte a masszázst gyakorolni ie 200 és 100 között

Rómában, az ie. Első században, Galen, sok császár orvosa, masszázsterápiát kezdett alkalmazni a különböző típusú testi sérülések és betegségek kezelésére. Hippokratész elveit követve Galen a testmozgásban, az egészséges táplálkozásban, a pihenésben és a masszázsban hitt az egészséges test helyreállításában és fenntartásában.

Míg a tehetős személyi orvosok masszázsokat kaptak otthonaikban, sok rómait nyilvános fürdőben kezeltek, ahol oktatók és orvosok végeztek masszázsokat. A befogadók először megfürdetik magukat, majd teljes testmasszázst kapnak a keringés serkentése és az ízületek fellazítása érdekében. A masszázsok általában olajokat tartalmaznak a bőr javára.

A római kultúrában nagy népszerűségnek örvendő nyilvános fürdők végül olyan hírnevet szereztek, hogy inkább a túlzásról és az örömhajhászásról szólnak, nem pedig a gyógyítás lehetőségéről. Az i.sz. negyedik században **, Konstantin római császár elítélte a nyilvános fürdőket, mert fokozták a szexuális visszaéléseket a római kultúrában.

Európa elismeri a masszázs gyógyító erejét

A 17. és 19. század között **

A masszázs terápia népszerűsége és gyakorlata nyugaton körülbelül 1600-ig csökkent. Az orvostechnika és a farmakológia tudományos áttörései megváltoztatták a modern orvostudomány alapját. A gyógyítás kézi módszerei elhomályosultak.

1600 és 1800 között számos orvos és tudós megfigyelte és dokumentálta a masszázs előnyeit. Századig azonban a nyugati technikák kevés előrelépést tettek.

Az 1800-as évek elején Per Henrik Ling svéd orvos kifejlesztette a Svéd Torna Mozgásrendszert. Ez a rendszer magában foglalta a masszázst az orvosi tornával és a fiziológiával. A technikák közé tartozott a simogatás, a préselés és a szorítás, valamint a sztrájk a fizikai problémák kézi kezelésére.

Az Egyesült Államok, a Masszázs és a Wellness Boom

A 20. század napjainkig

A 20. század elejéig egyre több új és újra felfedezett masszázs technikát dokumentáltak és gyakoroltak. A masszázst különösen az I. világháborúban szenvedő betegek kezelésére használták, akik idegkárosodást vagy héjsokkot szenvedtek.

A masszázs azonban sok éven át a kezelés egyik formáján kívül maradt. A gazdagoknak fenntartott luxusként fogták fel. Továbbá hírneve egy újabb kellemetlen időszakot élt át a masszázsszalonok megjelenésével, ahol a gyakorlat a szexkereskedelemmel társult.

A 20. század második felében a természetes gyógyítási módszerek iránti növekvő érdeklődés újjáélesztette a masszázst. Egyre több állam kezdte szabályozni a gyakorlatot, és megjelentek az ipari szabványok az engedélyezés és az oktatás terén. Ennek eredményeként a masszázs helyet kapott az alternatív és kiegészítő orvoslás legitim és tiszteletben tartható formájaként, és mivel elismert a társadalom wellness fellendülésében - a hangsúly a betegségek megelőzésén keresztül a wellness fenntartásával.

A mai masszázsterapeuták az ősi módszerekből származó technikák sokaságát gyakorolják. E gyökerekből kiindulva továbbra is egy évszázadokkal ezelőtt megfogalmazott cél inspirálta őket - segíteni másoknak testi és érzelmi jólétük gyógyításában és magasabb életminőség megélésében.

* A BCE-t „a közös korszak előtt” vagy más néven „jelenlegi korszakként” ismerik.
** A CE a „közös korszakot vagy a jelenlegi korszakot” jelenti.