A mediterrán étrend: tudomány és gyakorlat

Hovatartozás

  • 1 Táplálkozási Tanszék, Harvard Közegészségügyi Iskola, Boston, MA 02115, USA. [email protected]

Szerző

Hovatartozás

  • 1 Táplálkozási Tanszék, Harvard Közegészségügyi Iskola, Boston, MA 02115, USA. [email protected]

Absztrakt

Célkitűzés: Áttekintést nyújtani a mediterrán étrend szempontjából releváns kutatásokról.

tudománya

Tervezés: Személyes perspektívák.

Tantárgy: Népesség Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában.

Eredmények: Körülbelül 50 évvel ezelőtt Keys és munkatársai meglepően alacsony szívkoszorúér-betegségeket írtak le a mediterrán térségben, ahol a zsírbevitel viszonylag magas volt, de nagyrészt olívaolajból származott. A későbbi ellenőrzött táplálkozási vizsgálatok kimutatták, hogy a szénhidrátokhoz képest az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok csökkentik az LDL-t és a triglicerideket, és növelik a HDL-koleszterint. Fontos, hogy ezek a jótékony metabolikus hatások nagyobbak a mögöttes inzulinrezisztencia jelenlétében. Az ápolók egészségügyi tanulmányának részletes elemzésében a részlegesen hidrogénezett növényi olajokból származó transzzsírok (amelyek a hagyományos mediterrán étrendben hiányoznak) a legszorosabban kapcsolódott a szívbetegségek kockázatához, és mind a többszörösen, mind az egyszeresen telítetlen zsírok fordítottan társultak a kockázattal. Az epidemiológiai bizonyítékok a gyümölcs- és zöldségfélék, a teljes kiőrlésű gabonák, a halak és a mérsékelt mennyiségű alkohol napi fogyasztásának jótékony hatásait is alátámasztják. A rendszeres fizikai aktivitással és a dohányzással együtt elemzéseink azt sugallják, hogy a szívkoszorúér-betegség több mint 80% -a, a stroke 70% -a és a 2-es típusú cukorbetegség 90% -a elkerülhető egészséges ételválasztással, amely összhangban van a hagyományos mediterrán étrenddel.

Következtetés: Mind az epidemiológiai, mind az anyagcsere-vizsgálatok azt sugallják, hogy az egyének nagy hasznot húzhatnak a mediterrán étrend elemeinek elfogadásával.