A megelőzhető kockázati tényezők nemzetközi összehasonlítása

Indikátor

Utolsó frissítés: 2020.02.26

megelőzhető

Háttér

Az olyan megelőzhető kockázati tényezők, mint a dohányzás, a túlsúly, a fizikai inaktivitás és az alkohol káros használata hozzájárulnak a nem fertőző betegségek globális terheihez. Ezeket a kockázati tényezőket hatékony politikák (pl. A dohányzási tilalom) és a közegészségügyi kampányok befolyásolhatják. Itt hasonlítjuk össze a dohányzás, az elhízás és az alkoholfogyasztás időbeli elterjedtségét nemzetközileg.

A dohányzás a rák, agyvérzés, a szívkoszorúér-betegség, a légzőszervi megbetegedések, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), valamint a terhesség alatt történő dohányzás kockázati tényezője alacsony születési súlyhoz és betegségekhez vezethet a csecsemők körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a dohányzás évente több mint 8 millió embert ölt meg világszerte, ebből mintegy 1,2 millió halál a másodlagos dohányzás következménye.

A napi dohányzás az OECD-országok többségében 2000 óta csökkent. Nagy-Britanniában a napi dohányzó 15 év feletti népesség aránya a 2000. évi 27% -ról 2016-ra 16% -ra csökkent (11% -os csökkenés), de ezután nőtt 2000 és 2017 között a legnagyobb csökkenés az összehasonlító országok között Hollandiában (15% -os csökkenés) és Dániában (14% -os csökkenés) volt. 2017-ben Spanyolországban volt a legmagasabb a dohányzás aránya, az ország felnőtt lakosságának 22% -a minősült napi dohányosnak. Svédországban volt a legkevesebb a napi dohányzó felnőttek aránya, 10%.

A túlsúly és az elhízás számos krónikus betegség, köztük a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák fő kockázati tényezője. Világszerte több mint 1,9 milliárd 18 éves és idősebb felnőtt volt túlsúlyos 2016-ban, és közülük több mint 650 millió elhízott.

Az elhízás az elmúlt két évtizedben a legtöbb OECD-országban nőtt. Angliában az elhízott népesség aránya a 2000. évi 21% -ról 2017-re 29% -ra nőtt. Japánban következetesen nagyon alacsony az elhízás aránya, ugyanakkor ez az arány ugyanebben az időszakban továbbra is emelkedett, 2,9% -ról 4,4-re %. Az összehasonlító országok közül az Egyesült Államokban van a legnagyobb az elhízott népesség aránya, 2016-ban 40%.

Az OECD-országok az elmúlt években számos közegészségügyi politikát hajtottak végre az elhízási járvány lassítására. Ide tartoznak az élelmiszer-címkézési intézkedések, a közösségi média és az új technológiák felhasználása a közegészség előmozdítása érdekében, valamint az adózási politikák a magas só-, zsír- vagy cukortartalmú élelmiszerek árának emeléséhez.

A káros alkoholfogyasztás a halálozás és a fogyatékosság egyik vezető oka világszerte, különösen a munkaképes korú felnőttek körében. Világszerte évente 3 millió halál következik be a káros alkoholfogyasztásból, ami az összes halálozás 5,3% -át jelenti. Okozati összefüggés van az alkohol káros használata és számos mentális és magatartási rendellenesség, nem fertőző betegség és sérülés között.

A regisztrált alkoholfogyasztás 2000 óta átlagosan minden OECD-országban csökkent, az egy főre eső évi 9,5 liter tiszta alkoholról a 2017-es évi 8,9 literre. A csökkenés mértéke országonként változik, és a fogyasztás valójában az ide tartozó 19 ország közül 3-ban nőtt (Kanada, Svédország és az Egyesült Államok). Az Egyesült Királyságban az alkoholfogyasztás az egy főre jutó 10,4 literről 2000-ben 9,5 literre fejenként 2016-ban csökkent, majd 2017-ben 9,7 literre nőtt. 2017-ben az Egyesült Királyságban az alkoholfogyasztás alig haladta meg az összehasonlító országok átlagát . Svédországban volt a legkevesebb alkoholfogyasztás, 7,1 liter fejenként, Franciaországban pedig a legnagyobb, 11,7 liter/fő.

Számos olyan politika létezik, amely az alkohol káros fogyasztására irányul: egyesek a nagy mennyiségű alkoholfogyasztókat, míg mások az egész népességet lefedik. Minden OECD-ország adót alkalmaz az alkoholos italokra, de az adó mértéke országonként eltérő. A fiskális politika új formáit alkalmazzák, például Skóciában egy egység alkohol minimális árait. Létrehozták az alkoholtartalmú termékek reklámozására vonatkozó szabályokat, és az összes OECD-ország törvényi korlátokat szabott meg az alkoholos befolyásoltsággal való vezetésről. Az országok egészségfejlesztési kampányokat, iskolai és munkahelyi beavatkozásokat, valamint az alapellátásban történő beavatkozásokat is végrehajtottak.

Erről az adatról

A mutatók meghatározása és összehasonlíthatósága közvetlenül az OECD Health at a Glance 2019: OECD Indicators című jelentéséből származik. Részletes információk a definíciókról, valamint az egyes országok forrásáról és módszereiről itt találhatók.

Dohányfogyasztás:

A napi dohányzók arányát a 15 éves és annál idősebb lakosság százalékos arányában határozzák meg, akik minden nap jelentenek dohányzást. A füst nélküli dohánytermékek egyéb formáit, például a svédországi tubákot nem veszik figyelembe. Ez a mutató a dohányzó népességet jobban reprezentálja, mint a napi elszívott cigaretták átlagos száma, mivel a dohányzás ténye meghatározóbb, mint a mennyiség. A legtöbb ország a 15 évnél idősebb népesség adatait közli, de van néhány kivétel. A nemzetközi összehasonlíthatóságot befolyásolhatja a dohányzási szokások mérésének standardizálásának hiánya az OECD-országok egészségi interjúinak felmérésében.

Elhízott népesség:

A túlsúlyt és az elhízást túlzott testsúlyként határozzák meg, amely egészségügyi kockázatot jelent a testzsír magas aránya miatt. A leggyakrabban használt mérték a testtömegindexen (BMI) alapul, amely egyetlen szám, amely az egyén súlyát a magassághoz viszonyítva értékeli (súly/magasság2, súly kilogrammban és magasság méterben). A WHO besorolása alapján a 18 évesnél idősebb felnőtteket, akiknek a BMI értéke 25 vagy annál nagyobb, túlsúlyosnak, a 30 vagy annál nagyobb BMI-t pedig elhízottaknak definiálják. A legtöbb ország a 15 év feletti népességre vonatkozó adatokat közöl, de van néhány kivétel. A túlsúly és az elhízás aránya a népesség-alapú egészségügyi interjú felmérésekből származó önmagas becsléssel vagy az egészségügyi vizsgálatokból származó mért becslésekkel értékelhető (amelyeket itt használtunk). Az egészségügyi vizsgálatok becslései általában magasabbak és megbízhatóbbak, mint az egészségügyi interjúk.

Alkohol fogyasztás:

A nyilvántartott alkoholfogyasztás a tiszta alkohol éves értékesítése literenként, 15 éven felüli személyenként. A legtöbb ország a 15 év feletti népességre vonatkozó adatokat közöl, de van néhány kivétel. Az alkoholos italok tiszta alkohollá történő átalakításának módszertana országonként eltérő lehet. A hivatalos statisztikák nem tartalmazzák a nyilvántartás nélküli alkoholfogyasztást, például az otthoni termelést. Egyes országokban a nemzeti értékesítés nem tükrözi pontosan a rezidensek tényleges fogyasztását, mivel a nem rezidensek vásárlásai jelentős különbséget okozhatnak a nemzeti értékesítés és fogyasztás között.