Étrendi zsírsav bevitel szívinfarktus után: az alfa omega kohort elméleti helyettesítési elemzése

Famke JM Mölenberg

1 emberi táplálkozási osztály, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia;

Janette de Goede

1 emberi táplálkozási osztály, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia;

Anne J Wanders

2 Unilever kutatás és fejlesztés, Vlaardingen, Hollandia; és

Peter L Zock

2 Unilever kutatás és fejlesztés, Vlaardingen, Hollandia; és

Daan Kromhout

1 emberi táplálkozási osztály, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia;

3 Epidemiológiai Tanszék, University Medical Center Groningen, Groningen, Hollandia

Johanna M Geleijnse

1 emberi táplálkozási osztály, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia;

Absztrakt

Háttér: A telített zsírsavak (SFA) helyettesítése telítetlen zsírsavakkal (UFA), különösen a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFA), alacsonyabb kockázattal jár az ischaemiás szívbetegségek (IHD) szempontjából. Az, hogy ez a helyettesítés előnyös-e a kábítószerrel kezelt, szívbetegségben szenvedő betegek számára, még nem világos.

Célkitűzés: Szívbetegségben szenvedő holland betegek (Alpha Omega Cohort) prospektív vizsgálatában megvizsgáltuk a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) és az IHD halálozás kockázatát, amikor az SFA-k és transz-zsírsavak (TFA-k) összegét elméletileg felváltotta az összes UFA, PUFA, vagy cisz egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA).

Tervezés: Bevettünk 4146 korszerű, 60–80 éves, gyógyszeres kezeléssel kezelt beteget, akiknek kórtörténetében miokardiális infarktus volt (79% férfi beteg) és megbízható étrendi adatok voltak a kiinduláskor (2002–2006). Az ok-specifikus mortalitást 2013. január 1-jéig figyelték. HR-t a CVD-mortalitáshoz és az IHD-mortalitást az étkezési zsírsavak elméleti, izokalorikus pótlásához kvintilisekben (1–5) és folyamatosan (az energia 5% -ára) Cox-tól kapták. regressziós modellek, alkalmazkodva a demográfiai tényezőkhöz, a gyógyszerek használatához, valamint az életmód és az étrendi tényezőkhöz.

BEVEZETÉS

Az ischaemiás szívbetegségek (IHD) megelőzésére ajánlott elkerülni a transz-zsírsavakat (TFA) és kevesebb kalóriát fogyasztani az SFA-kból, helyettesítve azokat PUFA-val és cisz MUFA-val (1–3). Ezek az ajánlások megfigyelési és kísérleti vizsgálatokon alapulnak klinikai végpontokkal (4–6), valamint a zsírsav (FA) bevitel és a vér lipidek (6–8) randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékain. A helyettesítő tápanyag meghatározása elengedhetetlen, mert az SFA-k szénhidrátokkal történő helyettesítése, jellemzően az étrendben a legbőségesebb tápanyag, nem jár alacsonyabb IHD-kockázattal (4, 7, 9).

Az orvosi kezelés fejlődése (10) ellenére a várható élettartam jelentősen csökken azoknál a betegeknél, akiknél fennáll a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázata, különösen azoknál, akik cukorbetegségben (11), krónikus vesebetegségben (12) vagy egészségtelen életmódban szenvednek (13) . A CVD szempontjából magas kockázatú, 7038 résztvevő Prevención con Dieta Mediterránea kohorszjának elemzése azt mutatta, hogy a PUFA-k és MUFA-k fordítottan összefüggenek a CVD-kockázattal, míg az SFA-k és TFA-k pozitívan kapcsolódnak a CVD-kockázathoz (14). Az, hogy az SFA-k és a TFA-k helyettesítése telítetlen FA-kkal (UFA-k) befolyásolja-e az IHD-esemény utáni hosszú távú halálozást a kardiovaszkuláris gyógyszerek mellett, nagyrészt nem ismert. Ez a tanulmány az SFA-k és a TFA-k energiájának elméleti helyettesítését az UFA-val vizsgálta az Alfa Omega Kohortból származó szívbetegségben szenvedő betegek CVD-mortalitása és IHD-mortalitása kapcsán (ClinicalTials.gov;> NCT03192410).

MÓD

A betegek és a tanulmányterv

Az Alpha Omega kohort egy 4837 korszerű, 60–80 éves korú, kábítószerrel kezelt holland páciens klinikai diagnózisával diagnosztizált myocardialis infarctus (MI) esetében 8000 kcal/d, nőknél 6000 kcal/d) prospektív vizsgálata. . Ezenkívül kizártunk 219 extrém UFA bevitelű (97,5. percentilis) beteget, hogy megbízható kockázatbecslést kapjunk, amikor az UFA bevitelét folyamatosan elemezzük. Összesen 4146 beteg maradt elemzésre.

Étrendi adatok

Az étrendi adatokat egy 203 tételes élelmiszer-frekvencia kérdőív (FFQ) segítségével gyűjtötték össze, amely egy reprodukálható, biomarkerrel hitelesített kérdőív kibővített változata volt, amelynek célja az FA-k és a koleszterinbevitel becslése volt (17, 18). A betegeket felkérték, hogy számolják be az elmúlt hónapban szokásos táplálékfelvételüket, beleértve az étel típusát, gyakoriságát, mennyiségét és elkészítési módszereit. Például, amikor a betegek jelezték, hogy sült burgonyát fogyasztanak, akkor azt is megkérdezték tőlük, hogy a 16 opcióból álló listából melyik zsírt használják sütéshez. Annak biztosítása érdekében, hogy a márkaneveket helyesen jelentették be az egyes zsírtípusok számszerűsítéséhez, felkerült a Hollandiában általánosan használt márkás termékek listája. Képzett dietetikusok telefonon ellenőrizték a visszaküldött kérdőíveket, és további információkat szereztek a nem egyértelmű vagy hiányzó cikkekről. Az FFQ adatok kettős adatbevitelét végeztük, és az inkonzisztenciákat megoldottuk. Az élelmiszer-fogyasztási adatokat a 2006. évi holland élelmiszer-összetételi adatbázis (NEVO) felhasználásával alakították át energia- és tápanyag-bevitelre (19). A teljes energiafogyasztást (kilokalóriában/nap) alkoholból származó energia nélkül számoltuk. A holland táplálkozási irányelveken alapuló kritériumokat alkalmazták az alfa omega kohortban fogyasztott specifikus élelmiszerek csoportosítására 24 egymást kizáró élelmiszercsoportba (20).

Az FA-k étrendi bevitelét a teljes energiafogyasztás százalékában fejezték ki. Az összes UFA-bevitel MUFA-kat és összes PUFA-t tartalmazott. A MUFA bevitele a cis MUFA-kra korlátozódott. A PUFA bevitele n – 6 FA-t (18: 2n – 6) és n – 3 FA-t tartalmazott [18: 2n – 3; a-linolénsav (ALA), EPA és DHA]. Azok a betegek száma, akik a kiinduláskor n – 3 FA-val kiegészítettek, elhanyagolható volt, mivel ez kizárási kritérium volt az Alpha Omega Trial esetében (16), amelyre a jelenlegi kohortos vizsgálat alapult. A kísérleti szakaszban az n – 3 kiegészítő FA-bevitel (ALA, EPA-DHA, mindkettő vagy placebo) a randomizálás miatt nem volt összefüggésben az alapszintű FA-bevitelsel.

Egyéb mérések

Az adatgyűjtést másutt részletesen leírták (15, 16). A BMI-t a tömeg és a négyzetmagasság (kg/m 2) hányadosaként számoltuk. A gyógyszereket az anatómiai terápiás kémiai osztályozási rendszer szerint kódoltuk. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kódjai C02, C03, C07, C08 és C09 voltak; C10AA és C10B a sztatinok esetében; és B01 antitrombotikus gyógyszerek esetén. A vérnyomást kétszer mértük, és az átlagot vettük. Normál laboratóriumi módszerekkel elemeztük a nem hasadó vért lipidekre és glükózra. A diabetes mellitus jelenléte az orvos diagnózisának, az antidiabetikus gyógyszerek alkalmazásának vagy az emelkedett glükózszintnek (≥7,0 mmol/L éhomi glükóz esetén, vagy ≥11,1 mmol/L ha nem éhező glükóznak) önjelentésén alapult. A dohányzási státuszt 3 kategóriában értékelték (soha, korábban vagy jelenleg). Az FFQ alapján becsült alkoholfogyasztást 0,> 0–10,> 10–20 vagy> 20 g/d kategóriába sorolták. A validált kérdőívvel (21) értékelt fizikai aktivitást alacsony (nincs aktivitás vagy csak könnyű aktivitás, ≤3 metabolikus ekvivalensként definiálva), köztes [> 0–3 metabolikus ekvivalens]] vagy magas (≥5 d/közepes vagy erőteljes aktivitás). Az iskolai végzettséget alacsony (általános vagy alsó középfokú végzettség), középszintű (felső középfokú vagy felsőfokú felsőoktatás) vagy magas (felsőfokú felsőoktatás) fogalomként határozták meg.

A halálozás megállapítása és osztályozása

Az egészségi állapotot és a halál okait az önkormányzati nyilvántartásokkal való számítógépes kapcsolaton keresztül, valamint a Holland Nemzeti Halandósági Nyilvántartás [(Hollandia Statisztikai Hivatala (CBS)] frissítései útján követték nyomon. Egy beteget elvesztettek a nyomon követés során, és 2,9 év után cenzúrázták. a Nemzetközi Betegségek Osztályozása, a WHO 10. felülvizsgálata szerint kódolták: a CVD-mortalitás IHD-t (I20 – I25), szívmegállást (I46), hirtelen meghatározatlan halált (R96), szívelégtelenséget (I50) és stroke-ot (I60– I69) mint elsődleges vagy másodlagos halálok. Az IHD mortalitás I20 – I25, I46 és R96.

Statisztikai analízis

A Cox alapmodell (1. modell) magában foglalta a teljes energiafogyasztást (folyamatos; napi kilokalória) és a fehérje, szénhidrát bevitelét és a helyettesítő FA-t (az energia százalékában; kvintilisek). A PUFA-elemzéseket a MUFA-khoz (az energia százalékában; kvintilisek), a MUFA-elemzéseket pedig a PUFA-khoz (az energia százalékát; kvintiliseket) is igazították. A 2. modell emellett tartalmazta az életkort (években), a nemet, az Alfa Omega Trial kezelési kódot (4 kategória), a BMI-t (kg/m 2 -ben), az elterjedt cukorbetegséget (igen vagy nem), antitrombotikus szereket (igen vagy nem), antihipertenzív gyógyszereket ( igen vagy nem), lipidszint-csökkentő szerek (igen vagy nem), iskolai végzettség (3 kategória), dohányzási állapot (3 kategória), alkoholfogyasztás (4 kategória) és fizikai aktivitás (3 kategória). A 3. modellben további kiigazításokat hajtottunk végre az étrendi koleszterin (napi milligramm; kvintilisek) és az étkezési rostok (gramm/nap; kvintilisek) tekintetében. Az elemzéseket TFA-kkal megismételtük a többváltozós modellhez, és HR-t kaptunk csak az SFA pótlására.

A CVD-mortalitás és az IHD-mortalitás HR-jeit előre meghatározott alcsoportokban számolták életkor szerint ( Asztal 1 mutatja a kohorsz alapszintű jellemzőit összességében, valamint a teljes UFA-bevitel szélső és középső kvintilisében. A betegek átlagosan 69,0 ± 5,6 évesek és 79% férfiak voltak. Jelenleg tizenhat százaléka dohányzik, 20% -uk cukorbeteg. A betegek többsége antitrombotikus szereket (98%), vérnyomáscsökkentőket (90%) vagy lipidszintet csökkentő gyógyszereket (86%) használt. Az átlagos FA-bevitel az energia 13,0 ± 3,1% -a volt az SFA-k esetében, az összes PUFA-k esetében az energia 7,6 ± 2,3% -a, a cis MUFA-k esetében pedig az energia 9,9 ± 2,3% -a. A TFA-k bevitele alacsony volt (az energia 0,75 ± 0,19% -a). Az SFA bevitel (az energia százalékában) szorosan korrelált a TFA bevitelével (r = 0,75, P 1. táblázat). A magasabb UFA-bevitelűek valamivel fiatalabbak voltak, gyakrabban férfibetegek és jelenlegi dohányosok. Több alkoholt, alkoholt, teljes energiát, koleszterint és zsírt fogyasztottak (minden típusú); és kevesebb fehérje, szénhidrát és rost.

ASZTAL 1

Az alfa-omega kohortból származó 4146 szívbetegségben szenvedő beteg kiindulási jellemzői, összességében és az energiával kiigazított teljes UFA-bevitel kvintilisével 1