Étrendi szokások és mentális egészség a szívinfarktus után

Szerepek Konceptualizálás, Formális elemzés, Írás - eredeti vázlat, Írás - áttekintés és szerkesztés

Leiden Egyetemi Orvosi Központ, Pszichiátriai Osztály, Leiden, Hollandia, Spaarne Gasthuis Kórház, Pszichiátriai Osztály, Haarlem, Hollandia

Szerepek konceptualizálás, adatkezelés, finanszírozás megszerzése, vizsgálat, módszertan, erőforrások, felügyelet, írás - áttekintés és szerkesztés

Az emberi táplálkozás tagozata, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia, Groningeni Egyetem Orvostudományi Központ Epidemiológiai Tanszék, Groningen, Hollandia

Szerepek felügyelete, írása - áttekintés és szerkesztés

Az emberi táplálkozás tagsági osztálya, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia

Szerepek konceptualizáció, adatkezelés, hivatalos elemzés, finanszírozás megszerzése, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, erőforrások, felügyelet, hitelesítés, írás - áttekintés és szerkesztés

Az emberi táplálkozás tagsági osztálya, Wageningen Egyetem, Wageningen, Hollandia

Szerepek konceptualizálás, adatkezelés, hivatalos elemzés, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, felügyelet, írás - áttekintés és szerkesztés

Tagság Leiden Egyetem Orvosi Központ, Pszichiátriai Osztály, Leiden, Hollandia

Nathaly Rius-Ottenheim,
Daan Kromhout,
Femke P. C. Sijtsma,
Johanna M. Geleijnse,
Erik J. Giltay

Ábrák

Absztrakt

Háttér

Az étrendet az általános populációk jobb mentális egészségi állapotával társították, de ennél a szívkoszorúér-kórtörténetben szenvedő betegeknél kevésbé ismert ez az összefüggés.

A tanulmány célja az étrendi szokások és a mentális egészség közötti keresztmetszeti összefüggések vizsgálata idős betegeknél, akiknek kórtörténetében miokardiális infarktus volt.

Mód

Az adatokat az Alpha Omega kohorsz végső értékeléséből nyertük, amely olyan betegeket figyelt meg, akiknek kórtörténetében miokardiális infarktus volt (60–80 éves korosztály). Ebbe a vizsgálatba 2171 beteget vontak be, akiknek teljes adatai voltak az étrendről és a mentális egészségről. Az étrendet a 203 tételes Élelmiszer-gyakoriság kérdőívvel értékelték, és ezt követően két pontszámba sorolták: a holland egészséges táplálék és élelmiszer pontszám (DHNaFS) és a holland nemkívánatos tápanyag és élelmiszer pontszám (DUNaFS) kategóriába. A depressziós tüneteket a geriátriai depresszió skálájával (GDS-15) és a diszpozíciós optimizmust, amelyet a 4 tételes kérdőívvel (4Q) értékeltek, keresztmetszetileg elemeztük az étrendi szokásokhoz képest lineáris regressziós analízissel.

Eredmények

A betegek átlagosan 72,2 évesek voltak és 79,5% férfiak voltak. A DHNaFS pontszám kevésbé depressziós tünetekkel és magasabb diszpozíciós optimizmussal járt (β = -0,108; P 2 és a betegek 20,5% -a volt fizikailag aktív. Az alkoholfogyasztás túlnyomórészt mérsékelt volt, és a betegek többsége volt dohányzó. A betegek saját egészségüket értékelték túlnyomórészt jónak (72,5%). A mentális egészséget tekintve a GDS-15 medián pontszám 1,00 pont volt, míg a 4Q-optimizmus skála medián pontszáma 6,67 pont volt. Csak 4,7% számolt be antidepresszánsok használatáról, és 19,6% -uk pozitív családot mutatott be kórtörténet a hangulati rendellenességekről.

A bevonott betegekhez képest a kizárt résztvevők nagyobb valószínűséggel voltak idősebbek, nőtlenek, egészségtelenebbek (azaz több dohányzó, magasabb BMI és krónikusabb betegségű) férfiak voltak, és ezért nagyobb valószínűséggel értékelték egészségüket gyengének, és valamivel magasabb pontszámot értek el a depresszió skála. A többszörös imputációs elemzés eredményei -0,120 (t = -4,34; p = 0,004) összesített bétát mutattak az egészséges táplálkozáshoz viszonyított depressziós pontszámokra és 0,08 (t = 2,70; p = 0,03) összesített bétát az optimizmus pontszámokra vonatkozóan az egészséges táplálkozás kapcsán. Hasonló hatásbecsléseket találtak a hiányzó adatok többszöri beszámítása után, ami arra utal, hogy a megállapítások megbízhatóak voltak.

Keresztmetszeti megállapítások

Az 1. táblázat bemutatja a DHNaFS és a DUNaFS pontszámok kvintilisének alapjellemzőit. Az egészséges táplálkozási pontszám legmagasabb kvintilisében lévő betegek nagyobb valószínűséggel férfiak, házasok és magasabb végzettségűek voltak. Fizikailag is aktívabbak voltak, kevésbé dohányoztak, szubjektíven jobbnak értékelték egészségüket, mint a legalacsonyabb kvintilis betegek. Az alkoholfogyasztás éppen ellenkezőleg, a DHNaFS pontszám legmagasabb kvintilisében általában magasabb volt. Az életmódbeli változók közötti különbségek kisebbek voltak a DUNaFS pontszám ötötösében.

A 2. táblázat bemutatja az étkezési pontszámok depressziós tünetekkel és diszpozíciós optimizmussal való összefüggésének elemzésének eredményeit. Ezek az eredmények inverz összefüggést mutatnak a DHNaFS-pontszám magasabb kvintilisei és a depressziós tünetek között (β = -0,108; P 2. táblázat. A nemkívánatos élelmiszer-pontszám kvintilisei a depressziós tünetek és a diszpozíciós optimizmus viszonyában 2055 poszt-myocardialis infarktusban szenvedő betegeknél.

A 3. táblázatban az egyváltozós és többszörös lineáris regresszióanalízis eredményeit közöljük az összetett DHNaFS pontszám egyes élelmiszerek és a mentális egészség közötti összefüggésről. A depressziós tünetek fordítottan összefüggésben voltak a nagyobb zöldségfogyasztással (β = -0,074; P = 0,003), gyümölcsökkel (β = -0,047; P = 0,03), teljes kiőrlésű gabonákkal (β-0,090; P 3. táblázat. A DHNaFS egyes ételei a depressziós tünetek és a diszpozíciós optimizmus összefüggése a T2-nél 2171 poszt-myocardialis infarktusban szenvedő betegnél.

Megállapítások az átlagos élelmiszer pontszámokhoz viszonyítva

Az egészséges és nemkívánatos élelmiszer-pontszámok átlagos változása 0,23 (SD = 5,70, P = 0,07) és -0,08 (SD = 6,15, P = 0,55) volt, ami azt jelzi, hogy ezek között az egészséges élelmiszerek pontszámai csak kis mértékben javultak. T1 és T2. A Pearson-féle korrelációs együtthatók 0,55 voltak (P 4. táblázat. Egészséges táplálkozási pontszám az előző 41 hónapban (T1 és T2) a depressziós tünetekhez és a T2-nél tapasztalható optimizmushoz viszonyítva 2171 poszt-myocardialis infarktusban szenvedő betegnél.

Vita

A jelen tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az egészséges táplálkozási szokások jobb mentális egészséggel járnak együtt idős betegeknél, akiknek kórtörténetében szívinfarktus volt. Különösen a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, halak és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek nagyobb fogyasztása társult kevésbé depressziós tünetekhez. Hasonló eredményeket találtunk az egészséges étrend és az optimálisabb optimizmus szintjén, az egyes ételek esetében is. Ezenkívül eredményeink azt mutatták, hogy az egészséges táplálkozás 41 hónapon át tartó átlagos átlagos pontszáma jobb mentális egészségi eredménnyel is jár. Ezzel szemben nem mutattak ilyen összefüggéseket a nemkívánatos étel pontszámokkal.

Az egészséges táplálkozási szokások és a depressziós tünetek közötti összefüggés megállapítása összhangban áll más megfigyelési tanulmányok eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy az egészséges táplálkozási szokások magas betartása kevésbé depressziós tünetekkel jár [14–17, 36]. Ezeknek a korábbi tanulmányoknak megfelelően azt is megállapítottuk, hogy kifejezetten a zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása alacsonyabb depresszióval jár. Kiterjesztjük eredményeiket azzal, hogy megmutatjuk, hogy ezek az összefüggések a koszorúér-kórtörténetben szenvedő betegeknél is relevánsak, és nem csak a közösségben lakó populációkban.

Érdekes módon az eredményeink azt mutatták, hogy a nemkívánatos étrend nem kapcsolódott önállóan a depressziós tünetekhez. Ezért a nemkívánatos étrendre vonatkozó megállapításaink eltérnek néhány más tanulmánytól, amelyek nemkívánatos étrendi mintákat találtak a depressziós tünetek előrejelzésére [37–39]. Ezeket az ellentmondó eredményeket a módszertani különbségek vagy a vizsgált populáció magyarázhatja. Először is, a legtöbb vizsgálatot viszonylag fiatal, egészséges felnőttek körében végezték, míg idősebb kardiovaszkuláris betegeket tanulmányoztunk, akiknél nagyobb volt a depressziós tünetek kockázata. Másodszor, más kohorszvizsgálatok más (gyakran rövid) étrendi mutatókat használtak, amelyeket másképp állítottak össze, és amelyek különböző nemzeti, táplálkozási irányelveken alapulnak, amelyek hasonlóak, de nem teljesen összhangban vannak a holland étrendi irányelvekkel. Végül más tanulmányok gyakran önértékelési kérdésekkel értékelték a depressziót, vagy magukban foglalták az antidepresszánsok alkalmazását a depresszió diagnosztizálásának helyettesítőjeként, miközben az ilyen gyógyszereket más javallatokkal is felírhatták, és a depresszió az értékelés idején átmenthetett.

Ami a táplálkozási szokások és az optimizmus összefüggését illeti, eredményeink összhangban voltak egy korábbi, fiatalabb, népességalapú minta [21, 22], posztmenopauzás nők [24], fibromyalgiában szenvedő nők [25] és idősebbek korábbi tanulmányaival. férfiak [23]. Ezzel a tanulmányunkkal összeadjuk a táplálkozási szokások és az optimizmus közötti összefüggés felmerülő bizonyítékait azoknál az idősebb férfiaknál és nőknél, akiknek kórtörténetében miokardiális infarktus volt.

A tanulmány egyik erőssége a koszorúér-betegségben szenvedő betegek nagy, reprezentatív csoportjának bevonása és a változók jól validált skálákkal történő értékelése volt. A szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre fordított különös figyelem hozzájárul annak megvilágításához, hogy ezek a betegek milyen tényezők lehetnek fontosak a társbetegség megelőzésében és csökkentésében. Ezenkívül megkülönböztettünk egy egészséges és nemkívánatos étel pontszámot, megmutatva, hogy a mentális egészség erőteljesebben kapcsolódik az egészséges táplálkozási szokásokhoz, mintsem a nem kívánt étrendi szokásokhoz.

Ennek ellenére figyelembe kell venni néhány korlátozást is. Mivel az étrendi szokásokat önjelentő kérdőív segítségével értékelték, lehetséges, hogy a megadott információk a tényleges étel pontszámok mérési hibáját eredményezték. A fő korlát azonban a vizsgálatunk keresztmetszeti kialakításában rejlik, mivel akadályozza az oksági irány értelmezését. A fordított okozati összefüggés nem zárható ki, mivel az is lehetséges, hogy a depresszió olyan belső tüneteivel befolyásolja az étkezési szokásokat, mint az étvágycsökkenés, az alvás zavara vagy a zsír és cukor tartalmú ételek utáni vágy [49]. Ezenkívül a maradék megzavarás is befolyásolhatja eredményeinket. Az olyan tényezők, mint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzet és a fizikai aktivitás, egyaránt befolyásolhatják a depressziót és az étkezési szokásokat. Valószínű, hogy az egészségesebb életmódot folytató betegek más védő életmódbeli magatartást is folytatnak, amely megakadályozza a depressziót [50].

Eredményeink előzetes bizonyítékot szolgáltatnak a koszorúér-betegségben szenvedő betegek étkezési szokásai és mentális egészsége közötti kapcsolatra. Az ellenőrzött beavatkozásokkal és a jól megalapozott prospektív vizsgálatokkal kapcsolatos jövőbeni kutatások segíthetnek tisztázni ezeknek az asszociációknak az irányát, és megállapítani, hogy a szívbetegek profitálhatnak-e az egészségesebb étrend népszerűsítésére irányuló erőfeszítésekből, nemcsak a szívkoszorúér-betegség elsődleges megelőzése, hanem a depressziós tünetek csökkentése érdekében is és javítja a diszpozíciós optimizmust [50, 51].

Összefoglalva, ez a tanulmány az MI-ben szenvedő résztvevőknél kimutatta, hogy az egészséges táplálkozás jobb mentális egészséggel jár.