Honnan származnak az élelmiszerterméseink

Fedezze fel étkezési növényeink földrajzi eredetét - ahol eredetileg háziasították és fejlődtek az idők során -, és fedezze fel, hogy ezek a „sokszínűség elsődleges régiói” milyen fontosak a jelenlegi étrendünk és a mezőgazdasági termelési területeink szempontjából.
További információ a tanulmányról →

eredete

Interaktív térkép

Az interaktív terménytérkép bemutatja a kiválasztott főbb mezőgazdasági növények őshonos eredetét és elsődleges sokszínűségi régióit.

Fogyókúrák

Fedezze fel az összefüggéseket az élelmiszer-növények származási helyei között - őshonos eredetük és a sokszínűség hagyományos régiói - és azok között, amelyek ma világszerte fogyasztják őket.

Termelés

Fedezze fel az összefüggéseket az élelmiszer-növények származási helyei között - őshonos eredetük és a sokszínűség hagyományos régiói - és azok között, amelyek ma világszerte teremnek.

A kiválasztott főbb mezőgazdasági növények sokféleségének elsődleges régiói világszerte. Vegye figyelembe, hogy egyes növények egynél több elsődleges sokféleséggel rendelkeznek (például a búza Közép-Ázsiában, Nyugat-Ázsiában, valamint a Földközi-tenger déli és keleti részén szerepel). Vegye figyelembe azt is, hogy az országokon belüli ökogeográfiai eltérések miatt egyes országok egynél több régióhoz tartoznak (például Kolumbia mind az Andok, mind a trópusi dél-amerikai régiókhoz tartozik). Az ebben a tanulmányban értékelt 151 növényi árucikk sokféleségének elsődleges régióiról és az egyes régiókhoz tartozó országokról további információkat talál az oldal alján található magyarázó anyagban.

Írta: Colin K. Khoury, Harold A. Achicanoy, Carlos Navarro-Racines, Steven Sotelo és Andy Jarvis a Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Központjában (CIAT). 1.0 verzió (2016. május). Ez a munka a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alatt áll.

Ez a munka a publikációhoz kapcsolódik:

Khoury CK, Achicanoy HA, Bjorkman AD, Navarro-Racines C, Guarino L, Flores-Palacios X, Engels JMM, Wiersema JH, Dempewolf H, Sotelo S, Ramírez-Villegas J, Castañeda-Álvarez NP, Fowler C, Jarvis A, Rieseberg LH és Struik PC (2016). Az élelmiszernövények eredete világszerte összeköti az országokat. Proc. R. Soc. B 283: 20160792. Elérhető online: https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2016.0792

A körkörös cselekményekről

A körkörös ábrák összekapcsolják a növények „elsődleges sokszínűségi régióit” (azokat a régiókat, ahol a növényeket kezdetben háziasították és hosszú időn keresztül fejlődtek, és ahol a hagyományos növényfajták és a kapcsolódó vadon élő növények sokfélesége különösen magas) a növények jelenlegi jelentőségével regionális élelmiszer-ellátás kalóriák (kcal/fő/nap), fehérje (g/fő/nap), zsír (g/fő/nap) és élelmiszer-tömeg (g/fő/nap), valamint a regionális mezőgazdasági termelés a teljes termelési mennyiség (tonna), a betakarított terület (ha) és a bruttó termelési érték (jelenlegi millió USD) alapján mérve.

Minden régiónak van egy színe, amely a saját „őshonos” növényeit képviseli, és ezek a színek más régiókhoz kapcsolódnak, mivel ezeknek a növényeknek fontos szerepe van a többi régió étrendjében/mezőgazdasági termelésében. A hozzájárulás irányát mind a „natív” régió színe, mind az összekötő vonal és a fogyasztó/termelő régió szegmense közötti rés jelzi. A hozzájárulás nagyságát az összekötő vonal szélessége jelzi. Mivel a vonal szélessége nem lineárisan igazodik a görbülethez, csak a kezdő és a végpontban felel meg a hozzájárulás méretének. A regionális élelmiszer-ellátási értékeket (egy főre/nap) úgy alakítottuk ki, hogy az egyes régiókat magában foglaló országokban a nemzeti élelmiszer-ellátási értékek súlyozott átlagát származtattuk, népességgel súlyozva a nemzeti értékeket. A regionális termelési értékeket az egyes régiókat felölelő országok nemzeti termelési értékeinek összegzésével alakítottuk ki.

A cselekmények módszereit és kódját Nikola Sander, Guy J. Abel és Ramon Bauer, a Wittgenstein Demográfiai és Globális Emberi Tőke Központjának The Global Flow of People -éből nyerték. Emberi migrációs forráskódjuk és forráskódunk egyaránt elérhető a Githubon.

Az adatokról

Elemeztük az egyes növényi áruk országonkénti és mérési adatait a legutóbbi három évben, amelyre vonatkozóan elegendő adat állt rendelkezésre (2009-2011). Az idõszak alatt következetesen jelentett összes (177) ország bekerült az élelmiszer-ellátás változóira, valamint a termelés mennyiségére és a betakarított területre, amely a világ népességének 98,5% -át fedi le. Az összes (141) ország, amelyről beszámoltak a (jelenlegi millió USD) termelési értékéről, a világ népességének 94,1% -át lefedte.

A régiókat az országhatárok nyomán határozták meg annak érdekében, hogy kezelhető egységeket alkossanak az összes növény sokféleségének elsődleges régióinak kijelölésére, és olyan léptékben, amely lehetővé teszi az összehasonlítást a nemzeti élelmiszer-ellátási és termelési adatokkal. A regionális besorolások követték a FAO Állami Világ Élelmiszer- és Mezőgazdasági Növénygenetikai Erőforrásainak (2) 2. mellékletében felsoroltakat, amelyeket módosítottak, hogy pontosabban képviseljék a növényfajok elterjedését ösztönző öko-földrajzi paramétereket. Különösen Nyugat- és Kelet-Európát felosztották északi és déli régiókra a hideg mérsékelt éghajlat és a mediterrán ökológia figyelembevétele érdekében; Ausztráliát és Új-Zélandot elkülönítették a csendes-óceáni régió többi (trópusi) szigetétől; Dél-Amerikát pedig Andok, mérsékelt és trópusi régiókra osztották fel. Összesen 23 régiót jelöltek ki világszerte. Az országokon belüli ökogeográfiai eltérések figyelembevételével azokat az országokat, amelyek határai egynél több régiót öleltek fel, az összes megfelelő régióba bevontak (például Kolumbiát mind az Andok, mind a trópusi dél-amerikai régiókhoz rendelték). Az összes ország és a hozzájuk kapcsolódó öko-földrajzi régiók felsorolását az országok-régiók táblázatban találja.

A sokféleség elsődleges régióit a közeli rokon vadon élő növények eredetére és a növények sokféleségére, valamint a fajgazdagságra (3-18) vonatkozó eredetére és központjaira, valamint a fajgazdagságra vonatkozó publikált tanulmányok alapján osztották be a növényekhez. Ehhez az elemzéshez a diverzitás elsődleges régióját választották, mivel az irodalomban nagyobb átfogó alkalmazhatósága van a pontosabban javasolt származási vagy diverzitási központokhoz képest. A növények sokféleségének elsődleges régióit illetően be kell vonni azokat a növényeket, amelyek elsődleges változatossága egynél több kijelölt régiót ölelt fel, az összes megfelelő régióban felsorolták (pl. A búzát Közép-Ázsiában, Nyugat-Ázsiában, valamint a Földközi-tenger déli és keleti részén jegyezték fel). a hagyományos növényfajták és a vadon élő rokonok sokfélesége ezen régiók mindegyikében). Az élelmiszer-ellátási adatokban kezelt 53 növényi árucikk közül 42, a termelési adatokban szereplő 132 termésből 116 pedig a sokszínűség elsődleges régióinak tulajdonítható. A fennmaradó áruk, amelyek nem voltak egyértelműen felismerhetők bizonyos növényfajokként (pl. „Gyümölcsök, egyéb”), „nem meghatározott” kategóriába kerültek. Az összes növény és az elsődleges sokféleségű régió felsorolásához lásd a növények-régiók táblázatot. A terméstérkép a kiválasztott főbb mezőgazdasági növények elsődleges sokszínűségi régióit jeleníti meg.

Minden ország esetében meghatároztuk a sokszínűség minden egyes elsődleges régiójának fontosságát a nemzeti élelmiszer-ellátás és a nemzeti termelés szempontjából azáltal, hogy összegezzük az elfogyasztott/megtermelt növények hozzájárulását az elsődleges sokszínűségi régióikhoz. Az országos szintű információk a sokszínűség elsődleges régióinak fontosságáról letölthetők mind a nemzeti élelmiszer-ellátási, mind a nemzeti termelési rendszerek számára. A körtáblák ezeket az adatokat jelenítik meg, a fogyasztó/termelő országok regionális szinten összesítve.