A nukleáris orvoslás rákot keres

A tesztek további nevei: nukleáris képalkotás, radionuklid képalkotás és nukleáris pásztázás

rákot

A nukleáris gyógyászati ​​vizsgálatok segíthetnek az orvosoknak a daganatok megtalálásában, és megnézhetik, hogy a rák mennyire terjedt el a szervezetben (az úgynevezett rák stádiumának). Ezeket fel lehet használni annak eldöntésére is, hogy működik-e a kezelés. Ezek a vizsgálatok fájdalommentesek, és általában járóbeteg-ellátásként történik. A nukleáris vizsgálat konkrét típusa attól függ, hogy az orvos melyik szervet akarja megvizsgálni. A rákos megbetegedéseknél leggyakrabban alkalmazott nukleáris gyógyszervizsgálatok egy része (amelyet a későbbiekben részletesebben leírunk):

  • Csontvizsgálat
  • PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálat
  • Pajzsmirigy-vizsgálatok
  • MUGA (multigated szerzés) szkennelések
  • Gallium vizsgál

Mit mutatnak?

A nukleáris vizsgálatok a képeket a test kémia (például az anyagcsere) alapján készítik, nem pedig a fizikai formák és formák alapján (ahogy más képalkotó tesztek esetében is). Ezek a beolvasások folyékony anyagokat, úgynevezett radionuklidokat (más néven nyomjelzőket vagy radiofarmakonokat) használnak, amelyek alacsony szintű sugárzást bocsátanak ki.

Bizonyos betegségek, például rák által érintett testszövetek a normál szöveteknél kisebb vagy nagyobb mértékben képesek elnyelni a nyomjelzőt. A speciális kamerák felveszik a radioaktivitás mintáját, hogy képeket hozzanak létre, amelyek megmutatják, hogy a nyomjelző hol utazik és hol gyűlik össze.

Ha rák van jelen, a daganat a képen „forró pontként” jelenhet meg - a megnövekedett sejtaktivitás és nyomjelző felvétel területe. Az elvégzett vizsgálat típusától függően a daganat ehelyett „hideg folt” lehet - a csökkent felvétel (és kevesebb sejtaktivitás) helye.

A nukleáris vizsgálatok nem feltétlenül találnak nagyon apró daganatokat, és nem mindig tudják megmondani, hogy a daganat valóban rák-e. Ezek a beolvasások bizonyos belső szervekkel és szövetekkel kapcsolatos problémákat jobban bemutathatnak, mint más képalkotó tesztek, de önmagukban nem nyújtanak túl részletes képeket. Emiatt gyakran más képalkotó tesztekkel együtt használják őket, hogy teljesebb képet kapjanak a történésekről. Például a csontvázon forró pontokat mutató csontvizsgálatokat általában az érintett csontok röntgensugárzása követi, amelyek jobban mutatják a csont szerkezetének részleteit.

Néhány nukleáris vizsgálatot a szívműködés mérésére is használnak.

Hogyan működnek?

A legtöbb esetben nyomjelzőt (vagy radionuklidot) kap, amely kis dózisú sugárzást küld. Egyeseket lenyelik, míg másokat vénába juttatnak vagy gázként belélegzik.

Idővel a nyomjelző összegyűlik a tesztelt testrészben. Ez néhány másodperctől több napig is eltarthat. Az összegyűjtött nyomjelző gamma sugarakat küld ki, amelyeket egy speciális kamera (gamma kamera, egyenes vonalú szkenner vagy scintiscan) vesz fel. A jeleket egy számítógép dolgozza fel, amely 2- vagy 3-dimenziós (3-D) képpé alakítja őket, néha színesebbé téve őket az extra egyértelműség érdekében. Radiológus vagy nukleáris gyógyászatra szakosodott orvos értelmezi a képeket, és jelentést küld orvosának.

Ezeket a nukleáris orvosi vizsgálatokat általában rákos megbetegedéseknél használják:

Csontvizsgálatok: A csontvizsgálatok olyan rákokat keresnek, amelyek más helyekről átterjedhetnek (áttéteket képezhetnek) a csontokra. Gyakran sokkal korábban találhatnak csontelváltozásokat, mint a szokásos röntgensugarak. A nyomjelző néhány órán belül összegyűlik a csontban, majd elvégzik a vizsgálatokat.

Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat: A PET-vizsgálatok általában egyfajta radioaktív cukrot használnak. A testsejtek különböző mennyiségű cukrot vesznek fel, attól függően, hogy milyen gyorsan növekednek. A gyorsan növekedő rákos sejtek nagyobb valószínűséggel vesznek fel nagyobb mennyiségű cukrot, mint a normál sejtek. Megkérjük, hogy a teszt előtt néhány óráig ne igyon cukros folyadékot.

PET/CT vizsgálatok: Az orvosok gyakran használnak olyan gépeket, amelyek PET-vizsgálatot és CT-vizsgálatot ötvöznek. A PET/CT szkennerek információt nyújtanak a megnövekedett sejtaktivitás bármely területéről (a PET-ből), valamint részletesebben mutatnak ezeken a területeken (a CT-től). Ez segít az orvosoknak a daganatok pontos meghatározásában. De nagyobb sugárzásnak teszik ki a beteget is.

Pajzsmirigy-vizsgálatok: A radioaktív jódot (jód-123 vagy jód-131) lenyelik. A véráramra kerül és a pajzsmirigyben gyűlik össze. Ez a vizsgálat felhasználható pajzsmirigyrákok felkutatására. A radioaktív jód a pajzsmirigyrák kezelésére is használható. Ez a teszt nem biztos, hogy úgy működik, ahogy kellene, ha olyan anyagokat vesz fel, amelyek jódot tartalmaznak jódot (például tengeri moszatot, köhögés elleni szirupokat, multivitaminokat vagy bizonyos szívgyógyszereket). Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát a tenger gyümölcseire vagy a jódra gyakorolt ​​allergiáról. Beszéljen az orvossal arról, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy készen álljon erre a tesztre.

A MUGA vizsgálat: Ez a vizsgálat a szívműködést vizsgálja. Fel lehet használni a szívműködés ellenőrzésére bizonyos típusú kemoterápia előtt, alatt és után. A szkenner megmutatja, hogy a szíve hogyan mozgatja a vérét, amikor hordozza a nyomjelzőt, amely a vörösvérsejtekhez kötődik. A teszt megmondja a kilökődési hányadodat, amely a szívedből kiszivattyúzott vér mennyisége. 50% vagy magasabb normális. Ha kóros eredménye van, orvosa áttérhet egy másik kemoterápiára. Megkérhetik, hogy a teszt előtt 24 órán keresztül ne használjon dohányt vagy koffeint.

Gallium-vizsgálatok: A gallium-67 az a nyomjelző, amelyet ebben a tesztben rák keresésére használnak bizonyos szervekben. Használható egész test vizsgálatához is. A szkenner olyan helyeket keres, ahol a gallium összegyűlt a testben. Ezek a területek lehetnek fertőzés, gyulladás vagy rák.

Más típusú nyomjelzők nukleáris vizsgálatokban

Előfordulhat, hogy a laboratóriumban előállított speciális antitestet, az úgynevezett monoklonális antitestet úgy lehet kialakítani, hogy az csak a rákos sejtek felszínén található anyagokra tapadjon. Radioaktív anyag kapcsolódhat a monoklonális antitesthez, amelyet aztán egy vénába juttatnak. Addig mozog a véráramban, amíg a daganathoz nem jut, és ragaszkodik hozzá. Ez a daganat „felgyulladását” okozza, amikor egy speciális szkenneren keresztül látják. Orvosa további információkat adhat Önnek, ha javasoljuk, hogy elvégezze ezeket a vizsgálatokat.

A tudósok mindig új nyomjelzőket tanulmányoznak, és azon dolgoznak, hogy javítsák a már használt nyomjelzőket, amelyek segítenek bizonyos típusú rákok diagnosztizálásában és stádiumában.

Hogyan készülhetek fel a tesztre?

A nukleáris gyógyszer vizsgálatának előkészítéséhez szükséges lépések a vizsgálat típusától és a vizsgálandó szövettől függenek. Néhány vizsgálat megköveteli, hogy a vizsgálat előtt 2–12 óráig ne egyél vagy igyál. Mások számára kérhetik, hogy hashajtót vegyenek be, vagy beöntést alkalmazzanak. Ügyeljen arra, hogy orvosa vagy a nővér mindent tudjon, még a vény nélkül kapható gyógyszereket, vitaminokat és gyógynövényeket is. Előfordulhat, hogy a teszt előtt kerülnie kell néhány gyógyszert (vényköteles és vény nélkül kapható). Egészségügyi csapata utasításokat ad Önnek.

A radioaktív anyagra adott reakció nagyon ritka. Ennek ellenére feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát az allergiáról, és ha korábban problémája volt a nukleáris orvostudományi vizsgálatokkal.

A radioaktív anyagot a teszt előtt néhány perctől sok óráig elérheti. Például egy csontvizsgálat során a nyomjelzőt körülbelül 2 órával a vizsgálat megkezdése előtt a kar vénájába teszik. A gallium vizsgálatához a nyomjelzőt néhány nappal a vizsgálat előtt adják meg.

Milyen a teszt elvégzése?

A legtöbb esetben kapsz egy nyomjelzőt, amely kis dózisú sugárzást küld ki. Ha a vérébe kerül, akkor egy tű segítségével a kéz vagy a kar vénájába kerül.

A szükséges speciális anyagok és felszerelések miatt ezeket a vizsgálatokat általában egy kórház radiológiai vagy nukleáris orvosi osztályán végzik. Lehet, hogy viselheti saját ruházatát, vagy ruhát kaphat a teszt során. El kell távolítania minden olyan ékszert vagy fémtárgyat, amely zavarhatja a beolvasást.

A szkenner közepén lyuk van, és úgy néz ki, mint egy nagy fánk. Egy párnázott asztalon fekszik, amely előre-hátra mozog a szkenner lyukán keresztül. Nagyon nyugodtnak kell lennie, amíg a beolvasás befejeződik. A szakember megkérheti, hogy változtasson állásponton, hogy különböző nézeteket lehessen vallani. Az asztal egy idő után kényelmetlenné válhat.

Pajzsmirigy-vizsgálat céljából leülhet egy székre, amely a szkenner felé néz. A szkenner úgy van beállítva, hogy közvetlenül a nyakad előtt legyen, és az álla a tetején nyugodjon. (A pajzsmirigy a nyak elején található.)

A MUGA beolvasáshoz lapos asztalon fekszik, és egy nagy kamera van elhelyezve a mellkasa felett.

Mennyi ideig tart?

A nukleáris vizsgálat általában körülbelül 30-60 percet vesz igénybe, plusz a várakozási idő a radioaktív anyag beadása után.

Mert csontvizsgálatok, az anyag felszívódása 2-3 órát vesz igénybe. Ez idő alatt a radiológiai klinikán tartózkodik, és arra kérik, hogy igyon sok vizet, hogy elősegítse a csontokban nem gyűjtött nyomjelzők kiürítését. Maga a beolvasás még körülbelül egy órát vesz igénybe.

PET-vizsgálatok 20-30 percet vesz igénybe, de körülbelül egy órát kell várnia, amíg a nyomjelző összegyűlik a vizsgált szervben.

A pajzsmirigy vizsgálat, a radioaktív nyomjelzőt folyadékként vagy pirulaként veszi körülbelül 24 órával a vizsgálat előtt. A beolvasás kevesebb, mint 30 percet vesz igénybe.

MUGA vizsgál akár 3 órát is igénybe vehet, attól függően, hogy hány képre van szükség.

Gallium vizsgál több napig tarthat az injekció és a tényleges átvizsgálás között. Néha az embereket többször vizsgálják meg az injekció után. A beolvasás 30-60 percet vesz igénybe.

A nukleáris vizsgálatok eredményei általában néhány napon belül elérhetők.

Mik a lehetséges szövődmények?

A nukleáris vizsgálatok többnyire biztonságos tesztek. A sugárzás dózisa nagyon kicsi, és a radionuklidok alacsony kockázattal járnak mérgező hatásúak vagy allergiás reakciókat okozhatnak.

Néhány embernek fájdalma vagy duzzanata lehet az a hely, ahol az anyagot vénába fecskendezik.

Ritkán egyeseknél láz vagy allergiás reakció alakul ki monoklonális antitest beadása esetén.