A pikkelysömör ízületi gyulladásának és a szív- és érrendszeri betegségek társulásai nagy populációban

Absztrakt

Célja: Vizsgáltuk azt a hipotézist, hogy valószínűleg közös gyulladásos mechanizmusok révén a psoriaticus arthritis (PsA) a kardiovaszkuláris (CV) állapotok megnövekedett prevalenciájához kapcsolódik.

Mód: A 76 465 ismert demográfiai adottságú férfit és nőt számláló, soknemzetiségű népesség körében minden olyan személyt (n = 99) megvizsgáltunk, akiknél a PsA megerősített ambuláns diagnózisa volt. A PsA CV-diagnózisokkal való összefüggéseit a teljes populációban vizsgálták, logisztikus regresszióval, hat kovariánssal. Két, egyeztetett kontroll vizsgálati alany mellett minden PsA-val rendelkező vizsgálati alany esetében összehasonlítottuk a CV-állapot kiválasztott kockázati tulajdonságait a PsA-diagnózis idején a t-tesztek eredményeivel.

Eredmények: A PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál nem volt több atherothrombotikus betegség (koszorúér és cerebrovascularis) vagy diabetes mellitus, de a szisztémás magas vérnyomás és a szívelégtelenség prevalenciája nagyobb volt, mint a kontroll kontroll személyeknél. Az eset-kontroll elemzésben a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknak alacsonyabb volt az átlagos vérkoleszterinszintjük, magasabb az átlagos testtömeg-indexük és magasabb volt az átlagos vérnyomásuk a vizsgálati kontrollalanyokhoz képest; az átlagos vércukorszint mindkét csoportban hasonló volt.

Következtetések: Ebben az elemzésben a PsA összefüggései a CV rizikófaktorokkal és a CV feltételekkel vegyesek. A fokozott szisztémás hipertónia kivételével nem világos, hogy a PsA összefügg-e a CV-betegség magasabb prevalenciájával.

Bevezetés

A pikkelysmr (psoriasis) egy gyakori gyulladsos brbetegsg, kiterjedt orvosi szakirodalommal.1,2 Noha ritkbban a pikkelysmr (PsA) is alaposan megvizsgltak, 1,3-6, de a PsA-rl csak nhny adat van a populci alapjn. A rendelkezésre álló jelentések mind a pikkelysömör 7,8, mind a PsA9,10 kapcsolatát javasolják az aterotrombotikus kardiovaszkuláris betegségekkel (CV), de néhány tanulmányt korlátoz a résztvevők kis száma, a diagnózisok önjelentése és a vizsgálati populációk homogenitása.

Itt mutatjuk be a PSA vizsgálatának eredményeit egy nagy, soknemzetiségű, szabadon élő népességben. Feltételeztük, hogy a PsA és az aterotrombotikus érrendszeri állapotok társulhatnak az alapul szolgáló gyulladásos mechanizmusok miatt. Így megvizsgáltuk az orvosok által társított diagnózisokat. Az egyeztetett eset-kontroll elemzés adatokat szolgáltatott azokról a kiválasztott tulajdonságokról, amelyeket általában a CV-betegség kockázati tényezőinek tekintenek. Mivel a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyokat ismert, számítógépen tárolt korábbi adatokkal rendelkező személyek közül határozták meg, az eset-kontroll elemzések során lehetőség nyílt a CV kockázati tulajdonságainak változásainak tanulmányozására is.

Anyagok és metódusok

Tanulmány a népességről

A vizsgálati protokollokat a Kaiser Permanente Medical Care Program intézményi felülvizsgálati testülete hagyta jóvá. A vizsgált populáció 76 425 főből állt, akik 1995. január 1-jén egy átfogó, előre fizetett észak-kaliforniai egészségügyi terv tagjai voltak, és akiknek demográfiai vonásai az 1978–1985 közötti korábbi egészségügyi vizsgálatok11 alapján ismertek voltak. Úgy gondolják, hogy ezek a személyek az Egészségügyi Terv tagjainak keresztmetszetét képviselik, és a következőképpen osztályozták őket: 43% férfi, 52% fehér, 30% afroamerikai, 11% ázsiai amerikai és 5% spanyol. Az Egészségügyi Terv tagjai az általános népesség teljes társadalmi-gazdasági spektrumát tükrözik, kivéve a jövedelem szélsőségeit.

A pszoriázisos ízületi gyulladásban szenvedő betegek vizsgálata

A vizsgálati populáció kiválasztásának dátuma azon a tényen alapult, hogy az Egészségügyi Terv létesítményeinek látogatásakor a járóbeteg diagnózisokat először 1995 januárjában tárolták a számítógépekben. Ezekben a számítógépes fájlokban kerestük a PsA diagnózisát (Nemzetközi Betegségek Osztályozása, 9. átdolgozás [ICD-9 ] kód: 696.0) 2004-ig, 120 egyént (0,16%) azonosítva a PsA diagnózisával. Az orvos nyomozó részletes diagnosztikai vizsgálatot végzett a 120 lehetséges PsA-val rendelkező páciensről a diagnózis megerősítése érdekében. Nagy hangsúlyt fektettek a PsA diagnózis elfogadására, ha azt reumatológus készítette, de a felvétel végső soron meggyőző klinikai képtől függött, ideértve az eróziós betegség radiológiai bizonyítékait és a reumatoid faktor tesztjeinek negatív eredményeit. A bizonytalan diagnózisokat konszenzussal oldották meg. Kizártunk 21 vizsgálati alanyot az elemzésből, vagy azért, mert nem feleltek meg az erre a vizsgálatra megállapított PsA-kritériumoknak, vagy azért, mert más (a PsA-tól eltérő) reumatológiai diagnózisokat valószínűbbnek ítéltek meg. Így 99 megerősített vizsgálati alany volt PsA-val az elemzésekben (a vizsgálati alanyok 0,13% -a); ezek közül 50% férfi, 70% fehér, 8% afro-amerikai, 16% ázsiai-amerikai és 2% spanyol.

Egyidejűleg járó ambuláns állapotok elemzése

Ezeket az összefüggéseket logisztikai regresszióval vizsgálták mind a 76 425 személynél. Ide tartoztak a következő CV állapotok (ICD-9 kódok): szisztémás magas vérnyomás (400–405), szívkoszorúér-betegség (410–414), szívelégtelenség (428), agyi érrendszeri betegségek (430–438) és diabetes mellitus (250) . A cukorbetegség azért került be, mert a kockázat szempontjából széles körben „koszorúér-betegség egyenértékűnek” tekintik. Az életkorhoz igazított és többváltozós logisztikai modellek az 1978–1985-es egészségügyi vizsgálatok során kapott kovariált adatokat használták fel, beleértve az önminősítést, az etnikai hovatartozást, az iskolai végzettséget, a családi állapotot, a testtömeg-indexet (BMI), a cigarettázási státust és az alkoholfogyasztást. Ezek a modellek odds arányokat (OR) eredményeztek a PsA és az együttélő viszonyok közötti viszonyokhoz, 95% -os konfidencia intervallumokat (CI) és P értékeket. Ehhez a tanulmányhoz a „statisztikai szignifikanciát” p 1. táblázatként definiáltuk. A szisztémás hipertónia és a szívelégtelenség gyakoribb előfordulása volt a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyok körében. Ezzel szemben, bár a p-értékek mindegyiknél> 0,05 voltak, a társított koszorúér-betegség, az agyi érrendszeri betegségek és a cukorbetegség melletti OR-k a 2. táblázatban szerepeltek. Az életkor és a nem nem függött össze a PsA diagnózisának valószínűségével. Az afroamerikaiaknál alacsonyabb volt a PsA prevalencia, de nem volt különbség az ázsiai amerikaiak, főként kínai vagy filippínó etnikai, és a fehérek között. A teljes vér koleszterinszintje fordítottan összefügg a PsA-val. Nem kapcsolódó jellemzők: iskolai végzettség, elhízás, erős dohányzás, napi mérsékelt alkoholfogyasztás, BMI, vérnyomás, vércukorszint és leukocita szám.

Asztal 1

A járóbetegek a társulásai b pikkelysömör ízületi gyulladással diagnosztizálják

2. táblázat

A kovariátok és egyéb tulajdonságok kapcsolata a pikkelysömör ízületi gyulladásában

A vizsgálati alanyok összehasonlítása a pszoriázisos ízületi gyulladással és a megfelelő vizsgálati kontroll alanyokkal

A kiválasztott CV kockázati tulajdonságok eset-kontroll összehasonlítását a 3. táblázat mutatja. Az átlagos koleszterinszint alacsonyabb volt a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál, mint a kontroll kontroll személyeknél, mind a korábbi vizsgálatok során, 1978–1985, mind a diagnózis felállításakor. Az átlagos koleszterinszint csökkent a korábbi és a későbbi mérések között, valamivel nagyobb mértékben a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál. A PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál magasabb volt az átlagos BMI mind 1978–1985-ben, mind a diagnózis felállításakor, de a BMI időbeli növekedése mindkét csoportban hasonló volt. Az átlagos szisztolés és diasztolés vérnyomás 1978–1985-ben hasonló volt a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál és a kontroll kontrollalanyoknál, de a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál jobban nőtt, ami a diagnózis idején jelentős eset-kontroll különbségeket eredményezett. A vércukorszint mindkét esetben hasonló volt az esetekben és a kontroll kontroll alanyokban, és az idő múlásával hasonló mértékben emelkedett.

3. táblázat

Eset-kontroll összehasonlítások pszoriázisos ízületi gyulladásban szenvedő vizsgálati alanyoknál a

Vita

A CV állapotok következetlen pozitív összefüggéseit találtuk a PsA-val. Bár magas vérnyomás és szívelégtelenség társult, az aterotrombotikus betegség nem. Annak ellenére, hogy ezt úgy lehet értelmezni, hogy a közös szisztémás gyulladásos mechanizmusoknál kisebb szerepet játszik, mint amire számítottunk, a gyulladás nem az egyetlen lehetséges mechanizmus az ateroszklerózis, a PsA és a reumatikus állapotok közötti kapcsolat kialakítására. egy link. Adataink következetlen bizonyítékot mutatnak a megosztott kockázati tulajdonságokról is, de több fontos potenciális CV kockázati tulajdonságról sem volt adatunk. Ezek közül több, mint például a fizikai aktivitás és az étrend, a PsA jelenlétével módosulhat. A kezelés következményeként megnövekedett CV-betegség egy másik érdekes lehetőség. Például a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata növelheti a magas vérnyomás vagy a szívelégtelenség kockázatát, a PsA-val kapcsolatos specifikus állapotokat. Végül a megosztott genetikai predikciók hipotetikusan lehetségesek, de adataink nem tudják értékelni ezt a szempontot.

Az eset-kontroll összehasonlításban a súlygyarapodás hasonló volt a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyok és a kontroll kontrollalanyok esetében. A PsA-val rendelkező vizsgálati alanyoknál a vérnyomás nagyobb mértékű növekedése jelentősen felelős lehet a szívelégtelenség eltéréséért, különösen azért, mert a szívkoszorúér betegség, a szívelégtelenség másik fő kockázati tényezője, nem volt gyakoribb a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyokban. Bár ez nem volt szigorúan prospektív elemzés, figyelemre méltó, hogy nem voltak meggyőző összefüggések a vérnyomás, a vércukorszint vagy a leukocita szám 1978–1985 közötti vizsgálati adataival. Az összvérkoleszterin 1978–1985 közötti megmagyarázhatatlan inverz kapcsolata a PsA-val részben magyarázhatja a PsA és az aterotrombotikus betegség összefüggésének hiányát. A leukocita szám, a gyulladás markere, nem volt összefüggésben a PsA-val, de korábban arról beszámoltak, hogy ebben a populációban akut miokardiális infarktushoz kapcsolódik.

Nem meglepő módon adatunk azt mutatja, hogy az afrikai amerikaiak2 ismert, viszonylag alacsony pikkelysömör előfordulása a PsA-ra is kiterjed. Az adatok azt is mutatják, hogy az ázsiai amerikaiak PsA aránya hasonló a fehérekéhez.

Vizsgálatunk korlátai azzal a ténnyel kezdődnek, hogy a PsA-val rendelkező vizsgálati alanyok kis száma kizárta azt a statisztikai hatalmat, amely szerény összefüggéseket mutat be az állapottal. Egy másik korlát az volt, hogy képtelenek voltunk tanulmányozni az időbeli összefüggéseket, és ezáltal a megbetegedéseket. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem prospektív elemzés volt. Ez nem befolyásolhatja az egész életen át tartó demográfiai jellemzők (életkor, nem és etnikum) és a PsA közötti összefüggéseket. Azonban az oktatás, a BMI, a dohányzás és az alkoholfogyasztási szokások, valamint a vérvizsgálatok adatait a 2. táblázatban nem szabad túlértelmezni úgy, hogy azok feltétlenül jeleznék a prediktív tulajdonságokat. A vizsgálat erősségei közé tartozik a nagy, többnemzetiségű, viszonylag stabil kohorsz, valamint az a tény, hogy az összes diagnózist orvosok állították fel.

Arra a következtetésre jutunk, hogy a PsA a hipertónia és a szívelégtelenség fokozott prevalenciájával jár. A PsA és az érrendszeri állapotok közötti egyéb független összefüggésekre vonatkozó bizonyítékok azonban nem világosak.

… A reumatikus állapotok és az érelmeszesedés közötti kapcsolat statisztikai összefüggés marad megalapozott oksági mechanizmusok nélkül.

Közzétételi nyilatkozat

A szerző (k) nek nincs összeférhetetlensége a nyilvánosságra hozatalhoz.

Ezt a tanulmányt a Kaiser Alapítvány Kutatóintézete, Oakland, Kalifornia támogatta. Az 1978 és 1985 közötti adatgyűjtést az alkoholos italok orvosi kutatási alapítványának támogatása támogatta, Baltimore, MD.