Állat-egészségügyi Diagnosztikai Központ

Telefonszámok

Rutin és sürgősségi ellátás

Kísérő állatkórház, Ithaca, NY macskák, kutyák, egzotikus állatok és vadon élő állatok számára

Lovak és Nemo haszonállatok kórházai Ithaca, NY lovaknak és haszonállatoknak

Ambuláns és termelői gyógyszerek a nyaraló Ithaca 30 mérföldes körzetében lévő gazdaságokban történő kiszolgálásra

Állategészségügyi Diagnosztikai Központ New York Állami Állatorvosi Diagnosztikai Laboratórium

Általános információ

Kérdések?

Az állatok, állatpopulációk és a vadon élő állatok egészségének javítása

Bevezetés

Sok tejelő állománynál szokatlan vagy kivételesen súlyos sántaságok vannak. A cikk az ilyen problémák megközelítésének és értékelésének szisztematikus módját ismerteti a konkrét betegségproblémák kockázati tényezőinek publikált megfigyelései és a szerző tapasztalatai alapján. Fontos meghatározni az etiológiai diagnózist, mivel a megelőző vagy korrekciós intézkedések a csorda problémájának okától függenek. Az összetett etiológiák és a bonyolult kockázati tényezők közötti kölcsönhatások a normák ebben a néha frusztráló törekvésben.

Adatok és a probléma meghatározása.

A tulajdonos vagy az állománygazdálkodó által közölt jellemzők megfelelőek lehetnek az állományban zajló folyamat általános leírására. Gyakrabban több tehén vizsgálata szükséges az elsődleges problémának az elváltozások jellegének meghatározásához és az etiológiai diagnózis felállításához. A sántaság elváltozásainak és okainak nómenklatúrája nagyban változik. Sokszor minden sántaságot lábbalának vagy tályognak neveznek, függetlenül a felelős elváltozások valódi természetétől.

Ha nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a teljes állományt vagy az állományon belüli csoportok mindegyikének arányos mintáját kell megvizsgálni. A probléma jellegétől függően előfordulhat, hogy pontoznia kell a mozgást, a testtartást vagy a specifikus elváltozások jelenlétét, amelyek csak akkor jelennek meg, amikor a tehenet egy csúszdában vagy dönthető asztalon visszatartják, és a számjegyeket megtisztítják, vagy a talpakat feltépik.

Tehenek pontozása a séta során könnyen elvégezhető. Én inkább egy négypontos skálát részesítek előnyben, felosztás nélkül, az 1 a tökéletes hangzásért, a 2 az enyhe járási rendellenességekért, a 3 a sántító tehenekért és 4 a tehenek számára, akik nem hajlandók súlyt viselni a végtagon. A testtartás rendellenességeit a Toussaint Raven 21 írta le, és egy pontozási rendszert először 1996-ban javasoltak a holland munkavállalók. A hátsó paták kifelé fordulásának mértéke tükrözi a tehén azon próbálkozását, hogy elkerülje az oldalkaromra nehezedő nyomást.

A holland rendszer 1-től 15 foknál kisebb, 15-től 30 fokig 2-t, 30-nál nagyobb fokig 3-at ad. A sarokkürt eróziójának vagy a digitális dermatitisz értékelésének lehetősége lehet, hogy ezeket a fejõszalonban elemlámpával értékeljük. Az állomány ezen vizsgálataival arra a kérdésre kíván választ adni, hogy kit demográfiai szempontból érintett (laktációs szakasz, paritás, tartási csoport), az állomány mekkora hányada érintett és milyen elváltozások vagy betegségek a legkiemelkedőbbek. Hasznos lehet fényképészeti nyilvántartást készíteni az elváltozásokról vagy a környezet egyéb fontos jellemzőiről. A digitális kamerák árának csökkenésével ez lehet a leggazdaságosabb eszköz a megfigyelések rögzítésére. A digitális képek lehetővé teszik a megfigyelések kommunikálását másokkal értékelés vagy megjegyzés céljából.

Az állományprobléma osztályozása etiológia szerint.

A főbb állományproblémák a főbb kategóriák egyikébe tartoznak: a fertőző digitális betegségek, a laminitis/coriosis és az elhasználódott/trauma. Meg kell vizsgálni az állományban elsődlegesen azonosított probléma specifikus kockázati tényezőit. Az egyes kockázati tényezők relatív fontosságára és a megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedésekre vonatkozó következtetések tartalmazzák az állományprobléma kijavításának fő erőfeszítéseit.

Fertőző betegségek

Lábbal

Az ellenőrzési programoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az egyedi állatkezelést igénylő esetek előfordulását a veszélyeztetett tehenek évi 2% -a alatt tartsák. Az ezt meghaladó előfordulási arány az interdigitalis bőrkárosodást jelenti az egyszerű maceráláson túl, az állandó nedvességnek való kitettség miatt a szabad falakban vagy a hatástalan ellenőrzési erőfeszítések miatt. Ennek oka lehet a szervetlen ágyneműben lévő apró kövek, vagy a köves sávos utakon vagy a kátrányokon való járás. A krónikus interdigitalis dermatitis okozta interdigital fibromák miatt további kockázat állhat fenn, amely trauma miatt az interdigitalis bőr másodlagos sérüléséhez vezethet. Rendellenesen magas fertőzési nyomás lehet a végtagok zagy vagy iszapbevonata miatt. Az ellenőrzési intézkedések általában higiénia és profilaxis kombinációját igénylik. A higiénia a trágya gyakoribb eltávolításával valósítható meg a szabadon elhelyezett istállókból, vagy a sávok újratervezésével a traumák és a fertőzés tározóinak elkerülése érdekében. A profilaxist általában réz- vagy cink-szulfátot tartalmazó lábfürdőkkel végzik.

Interdigitalis dermatitis

A védekezési programoknak képesnek kell lenniük a sarokrepedések vagy a sarokszarv eróziója által okozott sántaság egyedi kezelésének korlátozására a veszélyeztetett tehenek évente 5% -a alatt. A fertőzés általában krónikus, az elváltozások hétről hónapokra kialakuló sántaságot eredményeznek. Az interdigitális bőr, a sarokhagyma bőre és talán a pata farokcsontjának hipertrófiája erre a krónikus irritációra reagálva a sértést eredményező elváltozásokat eredményez.

Mivel az interdigitalis dermatitis olyan gyakori, ennek hatásai gyakran rátámaszkodnak a szám bármely más sántaságának okára. A sántasággá fejlődő interdigitalis dermatitis legfontosabb kockázati tényezői a nedves körülmények és a nem megfelelő lábfürdőzés. A sarok és a talp hipertrófiája miatti kóros formát a karbantartás gyakori karbantartása akadályozza meg.

Papillomatous Digital Dermatitis

Az ellenőrzési programok eredményeként a kockázatnak kitett tehenek kevesebb, mint 10% -a évente egyedi kezelést igényel. A már fertőzött állományban az új esetek elsődleges kockázati tényezője a fertőző trágya-hígtrágya. A többi fertőző betegséghez hasonlóan a tehén környezetének jellege is dominánsan befolyásolja a probléma nagyságát és a lehetséges kontrollpontokat.

A fertőzés miatti sántaságok vizsgálata

Laminitis/Coriosis

A 2 legfontosabb kockázati tényező a kérődző acidózis és az állóidő, különösen a betonon. A szisztémás gyulladásos betegségek, például a toxikus metritis vagy a tőgygyulladás szerepet játszhatnak a laminitis egyes eseteiben, de a szerző úgy véli, hogy szerepük minimális az általános populációban. A laminitis/coriosis okozta sántaságok elfogadható előfordulási aránya valószínűleg az állomány 10% -a évente. Általában az előfordulás sokkal magasabb, és ez jelenti a fő kihívást az állomány digitális egészségének kezelésében.

Táplálkozás/táplálás kezelése

A tej vajzsírkoncentrációja a bendő napi átlagos pH-érték mutatója. Ha a vajzsír% alacsony (kevesebb, mint 3,5% az észak-amerikai holsteinek esetében), valószínűleg jelentős acidózis-probléma merülhet fel. Alacsony ömlesztett tej vajzsír esetén valószínűleg az egész állomány érintett. Az állományban levő néhány tehénnél azonban mindennap jelentős acidózis léphet fel, és ez nem tükröződik az ömlesztett tartályban. Ezen túlmenően az acidózis időszakában bekövetkező kérődző események, amelyek a számjegyek érrendszerének változásához vezetnek, még mindig nagyrészt ismeretlenek. Ez azt jelentheti, és véleményem szerint igen, hogy az egyes teheneknél a bendő pH-jának fontos egészségügyi következményei jelentkezhetnek a bendő pH-jának rövid távú csökkenése miatt, vajzsír-kibocsátásának változása nélkül, ha az átlagos kérő pH-értéke 5,8 felett marad. A bendő pH-jának közvetlen mérését általában az acidózis feltételezett problémáinak kivizsgálására végzik. A mintákat bendőpunkcióval nyerjük 4-5 hüvelyk tűvel az utolsó borda és a combizmok között a fojtóízület szintjén. Körülbelül 2 cm3 folyadékmintákat helyezünk a hordozható pH-mérő szenzorára. 17 A takarmány részecskeméretére vonatkozó ajánlásokhoz hasonlóan a kívánatos pH-értékre vonatkozó irányelvek továbbra is empirikusak, de az 5,6 alatti teheneket káros egészségkárosodásokkal fenyegetik.

A kérődző acidózis előfordulása a takarmányellátás biztosításának bármelyik szakaszában fellépő hibákból származhat, akár legeltetéssel, komponensek etetésével vagy teljes kevert adagolással. Az állományok többségénél, amelyet a szerző a TMR-etetéssel dolgozott, a szabadházakban gyakorolnak. A felmerült problémák közé tartoztak: 1) nem megfelelő takarmányrostokkal készített étrendek, általában akkor, ha a rendelkezésre álló takarmány alacsony minőségű volt és a gabonát az energiahiány pótlására szorították, 2) túl finomra vágott szilázsok, például zárt tároló silókból 3) a TMR túlkeverése takarmány őrlést eredményez a keverőben, 4) a takarmányhoz való időben történő hozzáférés hiánya, pl. üres emeletes vagy ritka fekvőtámasz, 5) a túlzsúfoltság vagy a társadalmi interakciók miatt a hozzáférés hiánya.

Környezet

A betonon állás következményeit sokan nagyon fontosnak tartják a laminitis elváltozásainak kialakulásában. A karm egyes részein kifejtett nyomás hozzájárulhat a vérzés vagy nekrózis megfigyelt érrendszeri elváltozásaihoz. A nemrégiben levágott szarvasmarha karmai általában kevésbé kívánatos formájúak. Amikor ezek az eltorzult karmok egy tehenet egy hajthatatlan felületen támasztanak alá, a lokális nyomás nagyban hozzájárulhat az alapul szolgáló csíra hám károsodásához. Ezek a következmények vezettek arra, hogy azt sugalljam, hogy az istálló padlója nem csak betonnal készül, hanem hogy a rutinszerű vágás megakadályozhatja a súlyosabb sántaságokat. Érdekes, hogy egyre növekszik a gumi takarmányutcákon, szalonfogó területeken, a sikátorokat a fejőházzal összekötő sikátorok mentén, és legutóbb a gumi szőnyegekkel való teljes sikátorfedés. Egyelőre nincs adat ezeknek a változásoknak a sántaságra gyakorolt hatásairól, de a tehén viselkedésének számszerűtlen megfigyelései a szerző arra utalnak, hogy jó irányba haladunk.

A sikátorokban vagy a bódékon kívüli fele-fele állással töltött idő mennyiségileg nem függ össze a sántasággal. Szinte mindenki egyetért abban, hogy szoros összefüggés van a tehenek fekvéssel nem töltött ideje és a bénaság előfordulása között. A szabadtéren tartott tehenek esetében a túlzsúfoltság mértéke, valamint az istállók sajátos körülményei és méretei az elsődlegesek az optimális istállóhasználat ösztönzésében.

A betonon töltött időt nagymértékben befolyásolja a tejüzemek környezeti kialakítása, amelyet a túlzsúfoltság és az igazgatási tevékenység módosít. A viselkedési tevékenységek szinkronizálása ismét egy szarvasmarha-csoportot vezet arra, hogy többnyire egyszerre feküdjön le. A szabadon elhelyezett karámok túlzsúfoltsága megakadályozza, hogy az alárendelt állatok egy része az istállóhoz jusson.

Amikor egy istálló elérhetővé válik, jelezheti, hogy a toll készen áll a közös étkezésre vagy a fejésre, ezáltal megakadályozva, hogy a félénk állat egyáltalán hazudjon. Az ismert dominancia-struktúrájú szarvasmarha-csoportok hosszú távú megfigyeléseinek adatai azt mutatták, hogy egy nagyon alárendelt állat, általában egy üsző, istállóban maradhat bizonyos csoportos étkezési időkben. 19 Ennek oka spekulatív, de ettől függetlenül az eredmény az, hogy az állat csigatáplálékot kapott, amikor elhagyja a bódét. Az alárendelt állatok szintén nagyobb valószínűséggel állnak a sikátorban úgy, hogy a fejük istállóba van fektetve, vagy félig az istállóban. Ennek a viselkedésnek az értelmezése az, hogy csökkenti a dominánsabb szarvasmarhák által jelentett veszélyt. Az első laktációs állatoknak az idősebb tehenektől elkülönített elhelyezése csökkentette ezen társadalmi kölcsönhatások üszőkre gyakorolt negatív hatásait. 12.

Negyvenhárom üsző került elhelyezésre 2 szabadfedeles mintában a késői terhesség és a korai laktáció idején. Az egyik istálló a holland kényelem volt, oldalsó nyílásokkal és gumiszőnyegekkel. A másik Newton Rigg volt, amely megakadályozta az oldalra dobást, és a beton alapja felett nem volt gumiszőnyeg. A holland kényelmi standokon megnövekedett a fekvési idő, és csökkent a félig álló standok állása. A Newton Rigg standokon több talpvérzés és 6 akut sántaság volt, szemben a holland kényelmi standokon 1 sánta üszővel.

Idő beosztás

A szabadon elhelyezett állományok esetében az igazgatási tevékenységek által előírt kényszerített állóidő hozzájárulhat a laminitis problémáihoz. A fejőházat úgy kell méretezni, hogy a fejési gyakoriságtól függetlenül a tartási idő 24 órában 3 órára korlátozható legyen. Egyéb kezelési tevékenységeket, például ágyneműket vagy állatorvosi munkát kell szervezni, hogy minimalizálják a potenciális fekvési időbe való behatolást.

A Laminitis összefoglalása

Úgy tűnik, hogy a tejelő szarvasmarhák környezeti körülményei 2 lehetséges módon befolyásolhatják a laminitis kialakulását. Először azok a környezeti feltételek befolyásolják az etetési viselkedést. Másodikak azok a feltételek, amelyek hajlamosak a túlzott állóidőre, és különösen a betonra állásra. A takarmányozás és a fekvési magatartás egyaránt hajlamos a tehenek csoportjának szinkronizálódására. A szarvasmarhák viselkedésével kapcsolatos megfigyelések azt mutatták, hogy a takarmányhoz való hozzáféréstől függetlenül akár 100% egyszerre, akár 50% egyszerre tud enni, a legtöbb evés időbeli fürtökben történik.15 Ha a takarmányhoz való hozzáférés korlátozott, az alárendelt szarvasmarháknak kevesebb idő áll rendelkezésükre. egyél és legyél selymesebben etetve. Az etetési hely túlterheltsége mellett a hőstressz valószínűleg leginkább befolyásolja az etetési magatartást a laminitis szempontjából. Ez a 2 tényező foglalja magában a környezet táplálkozási magatartásra gyakorolt fő hatásait, amelyek végső következményekkel járnak a kérődzés acidózisán keresztül a laminitis kialakulásában.

Észak-Amerikában számos állományban a laminitis kifejezett szezonális előfordulással rendelkezik. A késő nyár kora őszig a fehér vonal tályogának és a talpfekélyének a csúcsa. Úgy gondolom, hogy két elsődleges oka van annak, hogy mindkettő környezeti jellegű. Először is, a hőstresszben szenvedő tehenek elosztják ételeiket, hogy túlnyomórészt reggel enni tudjanak. Ez a meztelen etetés növeli a kérődző acidózis előfordulását. Másodszor, és az alacsony bendő pH-értékének növekedéséhez képest ismeretlen jelentőségű az álló idő növekedése. A tehenek összebújtak az öntözők körül. A bódékban állnak, gyakran koncentrálódnak, ahol a rajongók mozgatják a legtöbb levegőt.

Néha, látszólag, amikor az állandó legyek zavaróak, szoros csoportokban állnak a toll egyik végén. A légycsípések elkerülése érdekében a tehénnek az a célja, hogy egy olyan csoport közepén legyen, ahol a hőstressz valószínűleg maximális. Talán azért állnak az istállókban, mert hűvösebbnek tartják magukat állva, mint fekve. Bármilyen okból is, a csiga etetése és a felesleges álló helyzet a béna tehenek számának növekedéséhez vezet. A nyári szellőzés és a tehenek hűtésére irányuló stratégiák lehetőséget adnak arra, hogy jelentősen csökkentsék ezt a szezonális bénaság problémát.

Az étrend és az etetésmenedzsment vizsgálata.

Meg kell vizsgálni az egyes takarmányokat és a megfogalmazott teljes adagot annak biztosítása érdekében, hogy az NDF minimális követelményei teljesüljenek. Ezt követően a takarmányok vagy a TMR részecskeméret-eloszlását kiértékelhetjük, mint egy Penn-os állapotú takarmány-részecske-elválasztóval. Meg kell határozni a takarmány leadásának és a nyomásgyakorlásnak az idejét. Ellenőrizze a takarmány elutasításának vagy maradékának mennyiségét a következő adagoláskor és annak kezelését. Mennyi válogatás történik a friss takarmány szállítása közötti időszakban. Ellenőrizze a részecskeméret-eloszlás elutasítását a friss takarmányhoz képest. Vizsgálja meg a trágya konzisztenciáját a súrolás bizonyítékának megállapítására. A trágya megfelelőnek tűnik az étrendhez? Végül határozzuk meg a bendő pH-ját közvetlenül a ruminocentézissel nyert mintákon.

A társadalmi interakciók és az időgazdálkodás vizsgálata.

Tartási csoportok tartalmaznak-e több tehenet, mint istállót? Az aggodalom a tehenek túlzsúfoltságának hatása miatt a legfrissebb időszaktól a laktáció közepéig terjed. Az első laktációs tehenek külön vannak-e csoportosítva az idősebb tehenektől? Mennyi időt tölt minden csoport a tollából naponta fejéssel vagy más irányítási tevékenységgel? A cél 24 óránként kevesebb, mint 3 óra van az otthoni tolltól. Vannak-e az ólak zsákutcák, ahol az alárendelt tehenek csapdába eshetnek a domináns tehenek által? A tollakban végzett kezelési tevékenységek megzavarják-e az étkezést és a hazugságot?

A standok kényelmének vizsgálata, valamint a sikátorok és a padló padlóinak kialakítása.

Az árusítóhely kialakításának részletei a Midwest Plan Service Dairy Freestall ház útmutatójában találhatók. A bódék sajátos méreteinek vizsgálata és az ágynemű-gyakorlatok értékelése elősegíti a bódék használati szokásainak megértését. Ha az istállóhasználat problémát jelent, és a megfigyelések nehézkesek, akkor az istállóban több napos tehén viselkedést felölelő, időintervallumú videofelvétel felbecsülhetetlen lehet annak megértésében, hogy mi történik valójában az állományban. A fekvési időnek minden tehén esetében átlagosan 24 óránál meghaladnia kell. A szabadon fekvő tehenek videó megfigyelései azt mutatják, hogy a fekvésnek az istálló elfoglalásától számított 6 másodpercen belül meg kell történnie, és az emelkedésnek 4 másodpercet kell igénybe vennie, ha az istálló kialakítása megfelelő tehénbarát.

A tehenek számára a legjobb felület a gyep. Az istállóban a durva barázdált vagy törött betonnál előnyösebb a sima beton, megfelelő hornyokkal a csúszás megakadályozására. A keményítetlen betonban kialakított hornyok többségének hátrányai vannak a tehén számára a kikeményedett betonban fűrészelt hornyokkal szemben. A gumi járdák még jobbak.

Trauma/túlzott kopás

Az állományból származó reprezentatív tehenek vizsgálatának lehetővé kell tennie a túlzott kopás vagy trauma megbízható diagnosztizálását, mint az állomány problémáját. Az új beton koptató hatásának csökkentése vagy a szarvasmarha sétányok felületének javítása minimalizálja a környezeti sértések miatti jövőbeni sántaság előfordulását. Dr. Roger Blowey egy olcsó, tehénbarát sétány kialakítását írta le a közelmúltban Nagy-Britanniában. 3 Mintegy 1 méter széles árkot tárnak fel körülbelül 30 cm mélységig. Az alját zúzott kő tölti meg a vízelvezetéshez, egy réteg geotextíliát helyeznek a kő fölé, a fennmaradó részt pedig aprított fa kérgével töltik meg. Szükség szerint több kérget adunk hozzá. Az újonnan épített betonfelületek simíthatók a gravitációs tömbök meghúzásával vagy a rakodókanál acélpengéjével. További szempontnak kell lennie, hogy tartózkodjon a vágástól, mielőtt a teheneket új létesítménybe helyezik, a pata kezdeti magas kopási aránya miatt.