A seborrheás dermatitisben szenvedő betegek klinikai jellemzői és életminősége egy trópusi országban

Manapajon Araya

A Bangkok, Mahidol Egyetem, Siriraj Kórház Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszékéről, Thaiföld

Kanokvalai Kulthanan

A Bangkok, Mahidol Egyetem, Siriraj Kórház Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszékéről, Thaiföld

Sukhum Jiamton

A Bangkok, Mahidol Egyetem, Siriraj Kórház Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszékéről, Thaiföld

Absztrakt

Háttér:

A seborrheás dermatitis egy gyakori krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely negatívan befolyásolhatja a beteg életminőségét. Kevés tanulmány készült a betegség klinikai jellemzőinek és a betegek életminőségének értékelésére, különösen a trópusi országokban.

Célok és célok:

Ennek a tanulmánynak a célja a thaiföldi seborrheás dermatitisben szenvedő betegek klinikai jellemzőinek és életminőségének bemutatása volt.

Anyagok és metódusok:

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek egy egyetemi székhelyű kórházban és felsőfokú beutaló központban Bangkokban, Thaiföldön. A dermatológia életminőségi indexének (DLQI) validált thaiföldi változatát használták a betegek életminőségének értékelésére.

Eredmények:

Összesen 166 résztvevő szerepelt. Száznegyvenhét beteg (88,6%) tapasztalta a kitörés több epizódját. A járványok átlaga évente 7,8-szor volt, 4 évente egyszer a heti kitörésig. A seborrheás dermatitis súlyosbodásának leggyakoribb tényezője a szezonalitás volt (34,9%), különösen a forró éghajlat. A teljes DLQI pontszám átlaga (SD) 8,1 (6,0) volt, 0 és 27 közötti tartományban. A két DLQI kategória között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a betegség időtartama, az érintettség mértéke, tünetei vagy a betegség lefolyása tekintetében.

Következtetés:

Bár a seborrheás dermatitis enyhe és tünetmentes, nagy hatással lehet az életminőségre. Az ifjúsági, női nemi és fejbőr elváltozások szignifikánsan összefüggésben voltak a magasabb DLQI pontszámokkal.

Amit tudtak?

A seborrheás dermatitis egy gyakori krónikus gyulladásos bőr, amely negatívan befolyásolhatja a beteg életminőségét. A bőrgáton zord környezet (télen alacsony hőmérséklet és páratartalom) felelős a szeborreás dermatitis magas gyakoriságáért a mérsékelt országokban.

Bevezetés

A seborrheás dermatitis egy gyakori krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely az általános lakosság 11,6% -át és a csecsemők akár 70% -át is érinti az élet első néhány hónapjában. [1] Hatással lehet azokra, akik krónikus relapszusos betegségben szenvednek. [2,3,4] A krónikus bőrbetegségek fizikai és érzelmi hatást gyakorolhatnak az ember életminőségére, ideértve a kényelmetlenséget, a megbélyegzést, az önértékelés elvesztését, és a társadalmi tevékenységek korlátai. [5] Néhányuknak még a szív- és érrendszeri betegségekéhez hasonló negatív hatása is van az életminőségre. [6]

A fejbőr viszketése és a seborrheás dermatitis pikkelyei társadalmi megbélyegzést képezhetnek, és elszigetelhetik a társadalmat. Ezeknek a stresszes körülményeknek a szembesülése a depressziós tünetek fokozását javasolta ebben a betegcsoportban. [2] Korlátozott vizsgálatokat végeztek azonban a betegség klinikai jellemzőinek és a betegek életminőségének eléréséhez. Kevés vizsgálatot [3,7] végeztek mérsékelt éghajlaton, ahol a betegek klinikai jellemzői eltérhetnek a trópusi országokban tapasztalhatóaktól. Ezért a tanulmány célja a trópusi éghajlatú thaiföldi seborrheás dermatitisben szenvedő betegek klinikai jellemzőinek és életminőségének vizsgálata volt.

Mód

Dizájnt tanulni

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek egy egyetemi székhelyű kórházban és felsőfokú beutaló központban Bangkokban (Thaiföld) 2013 májusa és 2014 júniusa között. A tanulmányt az intézményi felülvizsgálati bizottság jóváhagyta.

Résztvevők

18 évesnél idősebb betegeket [3] vettek fel, akiknél bármely helyen seborrheás dermatitist diagnosztizáltak. A seborrheás dermatitis diagnosztizálását klinikailag eritemás foltok, zsíros pikkelyek bemutatásával végezték el a hajlamos területeken, beleértve a fejbőrt, az arcot, a füleket, a preszernális vagy intertriginous területeket. További laboratóriumi vizsgálatokat, köztük kálium-hidroxid (KOH) vizsgálatot vagy antinukleáris antitesteket (ANA) hajtottak végre bizonytalan diagnózis esetén az egyéb dermatológiai betegségek kizárása érdekében. Kétséges eseteket és más, egyidejűleg dermatózisban szenvedőket kizártunk. Valamennyi beteg írásos tájékozott beleegyezést adott a vizsgálatba való felvétel előtt.

Hangszerek

Az arcbőrtípusokat száraz, normál, zsíros vagy kombinált bőrnek minősítették. [9] A bőrtípushoz kapcsolódó tüneteket, amelyek korrelálnak az okozati faggyúszinttel, [9] használták az arcbőr típusainak osztályozására. A kérdések között szerepelt a „szárazság érzése az arcon”, „a feszesség érzése mosás után”, „a durvaság érzése a mosás után”, „az arc zsírosságának érzése”, „a smink könnyű kimosása” és a „különbség érzése az arc zsírosságában”. szemben. ”[9]

A betegek életminőségének értékelésére a dermatológiai életminőségi index (DLQI) [10] validált thaiföldi változatát használták. A DLQI-pontszám felhasználásának hivatalos engedélyét Dr. Andrew Y. Finlay Dr. Kulthanannak adta. Valamennyi beteget felkérték, hogy töltse ki a kérdőívet. A DLQI kérdőív 10 kérdést tartalmazott, 6 területen: tünetek és érzések, napi tevékenységek, szabadidő, munka és iskola, személyes kapcsolatok és kezelési nehézségek. A DLQI pontszámot öt kategóriába sorolták: 0–1 = nincs hatás, 2–5 = kicsi, 6–10 = mérsékelt hatás, 11–20 = nagyon nagy és 21–30 = rendkívül nagy hatás. [11] A DLQI pontszámot további két kategóriába sorolták. A 0–5 közötti DLQI-pontszámot úgy értelmezték, hogy az életminőségre gyakorolt hatás nem vagy csak csekély. Az 5-nél magasabb pontszámot, amely az életminőség mérsékelt vagy súlyos hatásának felel meg, magas DLQI-pontszámként határozták meg.

Eljárások

Miután megkapta a tájékozott beleegyezést, a betegeket arra kérték, hogy maguk töltsék ki a DLQI kérdőívet. Összegyűjtötték a demográfiai adatokat és a klinikai információkat (azaz az alapbetegséget, az atópiás személyi és családi kórtörténetet, a megjelenés korát, a betegség lefolyását és súlyosbító tényezőket). Fizikai vizsgálatot egy bőrgyógyász végzett az elváltozás és az érintettség mértékének értékelésére.

Statisztikai analízis

Asztal 1

A seborrheás dermatitis betegek demográfiai és klinikai adatai

Ebben a vizsgálatban három beteg (1,8%) volt HIV-fertőzött. Az átlagos CD4 immunsejtszám 401 sejt/mm 3 volt, 18 és 850 sejt/mm 3 között .

Klinikai szolgáltatások

Az összes beteg közül 147-en (88,6%) tapasztaltak többszörös kitörési epizódokat, míg 19-en (11,4%) számoltak be először az elváltozásokról. A krónikus betegségben szenvedők közül 113 betegnél (68,1%) volt alkalmi súlyosbodás krónikus kiújulással, míg 34 (20,5%) tartósabb és folyamatos lefolyású volt. A krónikusan visszatérő csoportban a kitörések mediánja évente hatszor volt, 4 évente egyszer a heti kitörésekig. A kitörés medián ideje 2 hét volt, a medián intervallum 1,5 hónap volt. A folyamatos lefolyásúak közül a medián időtartam a kezdetektől 3 év volt.

A leggyakrabban érintett terület az arc volt (75,3%), majd a fejbőr (59%), a retroauricularis terület (7,8%), a mellkas felső része (3%) és a hát felső része (2,4%) következett. Az arcon általában a nasolabialis redők, a szemöldök, a hajvonal és a szemhéjak voltak érintettek. A kiütések más területeken ritkák voltak, mint például a lágyék és a hónalj. Kilencvenkilenc betegnél (59,6%) általában lokalizált elváltozások voltak az egyik testrészen, míg 67 beteg (40,4%) többszörös érintettséggel rendelkezett. A HIV és a nem HIV fertőzött csoportok között nem volt különbség az érintettség mértékében, tüneteiben vagy a betegség lefolyásában.

Minden esetben eritemás foltokat találtak. A skálát a betegek 95,2% -ánál figyelték meg, míg néhány kezelt esetben nem volt skála. A legtöbb szeborreás dermatitiszes betegnél általában viszketés (78,9%) vagy égési tünetek jelentkeztek, míg 19,3% tünetmentes volt. A 2. táblázat a seborrheás dermatitis betegek klinikai jellemzőit mutatja be.

2. táblázat

A seborrheás dermatitis betegek klinikai jellemzői és életminősége

A 166 résztvevő közül 138 (83,1%) számolt be arról, hogy a járvány kitörését exogén és/vagy endogén tényezők váltották ki. A seborrheás dermatitist súlyosbító változók a szezonális tényezők (azaz a forró időjárás) (34,9%), az érzelmi stressz vagy az alváshiány (28,3%), a kozmetikai termékek (21,7%), a verejték és a nedves páratartalom (14,5%), a napsugárzás (14,5%) %), az ételek (12,0%) és a fertőzések (2,4%). Az 1. ábra súlyosbító tényezőket mutat be, amelyek kiváltották a seborrheás dermatitist.

A seborrheás dermatitis súlyosbító tényezői, a betegek szerint

A kortikoszteroidokat használták első vonalbeli terápiaként a legtöbb betegnél. Százötvennégy beteget (92,8%) többnyire enyhén erős helyi kortikoszteroidokkal kezeltek. Mérsékelten erős helyi szteroidokat is alkalmaztak ellenszenves esetekben vagy egyes anatómiai területeken, például a fejbőrön. Alternatív kezelésekhez lokális gombaellenes gyógyszert, kátránysampont és helyi kalcineurin-gátlókat használtak 51 betegnél (30,7%), 44 betegnél (26,5%) és 1 betegnél (0,6%).

Életminőség

Minden beteg kitöltötte a DLQI kérdőív mind a 10 kérdését. A teljes DLQI pontszám átlaga (SD) 8,1 (6,0) volt, 0 és 27 közötti tartományban. Hat beteg (3,6%) DLQI pontszáma meghaladta a 20 értéket, ami rendkívül nagy hatással volt az életminőségre. Ezek közül néhány csak enyhe, tünetmentes, lokalizált elváltozásokat tapasztalt. A 3. táblázat és a 2. ábra mutatja az egyes kérdések DLQI-pontszámát. Az 1. kérdésnél (tünet) és a 2. kérdésnél (zavarban) volt a legmagasabb az átlagos DLQI pontszám (1,5), míg a 9. kérdésnél volt a legalacsonyabb az átlagos pontszám (0,1).

3. táblázat

Az egyes kérdések dermatológiai életminőségi indexének (DLQI) pontszáma

Az egyes DLQI kérdések átlagos pontszáma

A 4. táblázat a páciensek jellemzőit mutatja a DLQI pontszám szerint kategorizálva. Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a két DLQI kategória között a betegség időtartama, az érintettség mértéke, tünetei vagy a betegség lefolyása tekintetében. Az első időzítők, a krónikus relapszusban szenvedő betegek és a krónikus perzisztens betegek átlagos (SD) DLQI pontszáma nem volt szignifikáns különbség a 8,1 (4,7), 7,7 (5,9) és 8,9 (7,3) pontszámmal szemben. A női nem, a fiatal kor és a fejbőr elváltozásai szignifikánsan összefüggésben voltak a magasabb DLQI ponttal. A nem, az életkor, a betegség időtartama, a betegség lefolyása, az elváltozások helye, az érintettség mértéke és a tünetek bekerültek a többszörös logisztikus regressziós elemzésbe; az 5. táblázat azonban csak a magas DLQI pontszámhoz társuló fennmaradó tényezőket mutatja be. A nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a 2. kérdésben (zavar) és a 4. kérdésben (ruhaválasztás).

4. táblázat

A betegek jellemzői DLQI pontszám szerint kategorizálva

5. táblázat

A magas DLQI pontszámhoz kapcsolódó tényezők többszörös logisztikai regressziós modellje

Vita

A szeborreás dermatitis előfordulása nem egyértelmű, mivel nincsenek validált diagnosztikai kritériumok. [12] Egyes publikációk szerint a seborrheás dermatitis gyakoribb a férfiaknál. [13,14] Az Egyesült Államokban végzett populációalapú tanulmány azonban kimutatta, hogy a seborrheás dermatitis prevalenciáját a nőknél magasabbnak (3%) becsülték, mint a férfiaknál (2,6). [12,15] Ez a tanulmány azt is kimutatta, hogy a vizsgálatban a seborrheás dermatitisben szenvedő betegek többsége nő volt.

A szeborreás dermatitisznek két csúcsprevalenciája van: infantilis és felnőtt. [14] Felnőttek szeborreás dermatitisében a csúcsprevalencia körülbelül 30-60 éves. [3,14] A betegek átlagos életkora ebben a vizsgálatban 41,9 (SD = 18,9) év volt. A megjelenés átlagos életkora 35,5 (19,3) év volt. A nemek arányát, a megjelenés átlagéletkorát és a kitörés mediántartományát tekintve az adatok összehasonlíthatók voltak a korábbi spanyolországi vizsgálattal. [3]

Megállapították, hogy a szubjektív arcbőrtípus összehasonlítható a faggyútermelés szintjével a megfelelő kérdésekkel, a faggyúszint pedig a zsíros bőrtípusban volt a legmagasabb, amelyet a kombinált, a normál és a száraz bőr követett. [9] Ebben a vizsgálatban a legtöbb beteg kombinált bőrű volt, ezt követte zsíros, száraz és normál bőrű. Vitatható a seborrhea szerepe a seborrheás dermatitisben. Egy tanulmány [16] kimutatta a faggyútermelés növekedését a szeborreás dermatitiszben szenvedő betegeknél, míg mások [17, 18] normális, vagy akár csökkent faggyútermelési arányt találtak a szeborreás dermatitiszben. Bár a faggyúszint és a szeborreás dermatitis patogenezise közötti összefüggés nem világos, bizonyítékok vannak arra, hogy a szeborreás dermatitiszben szenvedő betegek lipidösszetétele eltér a nem befolyásolt kontrollaktól. [13]

A vizsgálatban részt vevő betegek fele arról számolt be, hogy személyesen volt atópiája. Ez vagy allergiás náthát, allergiás kötőhártya-gyulladást, asztmát vagy allergiás dermatitist érintett. Thaiföldön az allergiás nátha és az asztma prevalenciája egyetemi hallgatók szerint akár 23–64%, illetve 2–17% volt. [19,20,21,22] Ez azt jelenti, hogy az atópia prevalenciája nem emelkedett seborrheás dermatitisben szenvedő betegeknél.

A seborrheás dermatitis gyakoribb Parkinson-kórban, hangulati rendellenességekben és HIV/szerzett immunhiányos vírus szindrómában (AIDS) szenvedő betegeknél. [13] HIV-fertőzött egyéneknél a seborrheás dermatitis klinikai súlyossága súlyosabb volt, különösen azoknál, akiknek alacsony a CD4-száma. [12] A tanulmányban szereplő kis számú HIV-beteg miatt nem találtunk szignifikáns összefüggést a HIV-fertőzés és a seborrheás dermatitis érintettségének, tüneteinek vagy lefolyásának mértéke között.

A seborrheás dermatitis lefolyása felnőtteknél változó. Egyesek alkalmanként súlyosbodást tapasztalnak, mások pedig kitartóbbak lehetnek, gyakori visszatérésekkel. [23] Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a betegek többségének krónikus lefolyása volt (azaz krónikusan visszatérő vagy tartós). Az exacerbáció gyakorisága 4 évente egyszer a heti kiújulásokig terjedt. A kitörések medián száma évente hatszoros volt, ami meghaladja a mérsékelt éghajlatból származó, a tanulmányban [3] jelentett évi háromszorosát.

Következtetés

A seborrheás dermatitis változó lefolyású és klinikai súlyosságú gyakori dermatológiai betegség. A földrajzi különbségek bizonyos mértékben befolyásolják a betegség klinikai profilját. Bár enyhe és tünetmentes, a szeborreás dermatitis nagy hatással lehet az életminőségre, és önértékelésének elvesztéséhez és negatív társadalmi képhez vezethet, különösen a fiatal korosztályban, a női nemben és a fejbőr elváltozásaiban.

Mi újság?

A mérsékelt éghajlaton végzett vizsgálatokkal ellentétben a meleg és a párás éghajlat a szeborreás dermatitist váltja ki a trópusi országokban a nyári hónapokban. Bár enyhe és tünetmentes, a szeborreás dermatitis nagy hatással lehet az életminőségre, különösen fiatal korcsoportban, a női nemnél és a fejbőr elváltozásainál.

Köszönetnyilvánítás

Hálásak vagyunk Pimrapat Tengtrakulcharoen asszonynak kedves támogatásáért.