A serdülőkori élettani Striae Atrophicae a felső hátsó részvételével

1 A Calgaryi Egyetem Gyermekgyógyászati ​​Osztálya, az Alberta Gyermekkórház, 200. sz., 233–16. Avenue NW, Calgary, AB, Kanada

2 Toronto Dermatology Center, Toronto, ON, Kanada

Absztrakt

Beszámolunk egy 13 éves fiúról, akinek több lila, atrófiás, vízszintes lineáris striája van a mellkas területén. Növekedési rohamról számolt be az előző 12 hónapban. Korábbi egészsége figyelemre méltó volt, és nem szedett gyógyszereket. Tudomásunk szerint ritkán jelentettek olyan serdülőkori fiziológiás striae atrophicae-kat, amelyekben az idiopátiás striákat a hát felső részére korlátozták. A serdülőkori élettani striae atrophicae esetenként tévesen gyermekbántalmazásnak tekinthető. Fontos, hogy a gyermekgondozási szakemberek felismerjék ezt a feltételt, hogy ne állítsanak hamis vádat gyermekbántalmazás miatt.

1. Bemutatkozás

A serdülőkori élettani striae atrophicae főleg egészséges, nem elhízott egyéneknél fordul elő pubertás körül, a serdülőkori növekedési rohammal összefüggésben. A stria kialakulása egybeesik a serdülőkor olyan markereivel, mint a herék megnagyobbodása, a mell fejlődése, a szeméremszőrzet növekedése és a menarche. Definíció szerint nincs azonosítható mögöttes ok, például endokrin vagy kötőszöveti rendellenesség. Az állapot gyakoribb a fiúknál, feltehetően azért, mert a fiúk serdülőkor körül gyorsabban nőnek, mint a lányok. A striae a férfiaknál általában 14 és 20 éves, a nőknél pedig a 10 és 16 év közötti életkor [1]. Leírunk egy 13 éves fiút, akinek a serdülőkorban fiziológiás striae atrophicae van, és a hát felső részén több keresztirányú striával rendelkezik. Tudomásunk szerint ritkán jelentettek olyan serdülőkori élettani szakaszokat, amelyekben az idiopátiás striákat a hát felső részére korlátozták.

2. Esettanulmány

Egy 13 éves fiúnak a hát felső részén több keresztirányú striája volt. A striákat először hat hónappal ezelőtt jegyezték fel. A kórtörténetben nem volt trauma, túlzott fizikai megterhelés vagy súlyemelés. Egyébként egészséges volt, és nem szedett gyógyszereket. A gyermek az elõzõ 12 hónapban 10,9 kg-ot hízott és 15,8 cm-rel nõtt. Egyetlen családtagnak sem volt hasonló bőrelváltozása.

Vizsgálatkor súlya 55 kg (75. percentilis) és magassága 160 cm (50. percentilis) volt. A pulzusa 68 ütés/perc volt, a vérnyomása pedig 110/70 Hgmm. A mellkas hátulján hátulról több lilás, atrófiás, vízszintes lineáris striát figyeltünk meg (1. ábra). Szeméremszőrzete a Tanner 3. fejlődési szakaszában volt. A herék megnagyobbodása a kronológiai korának megfelelő volt. A pénisz mérete normális volt a korához képest. Néhány pattanás volt a homlokán. Hónaljhaja is volt. A fizikális vizsgálat további része nem volt figyelemre méltó.

serdülőkori

Több lilás, atrófiás, vízszintes lineáris sztria a hát felső részén.

3. Megbeszélés

, 27,7%), amelyet a térd követ (

, 16%), a comb (, 16%), a has (3,2%), a hát felső része (2,1%) és a mellkas (1,1%). Lányoknál a comb (

, 45,9%) volt a második leggyakrabban érintett testrész, majd a borjú (29,7%), a hát alsó része (18,9%), a térde (8,1%), a hasa (5,4%) és a felkarja következett, 2,7 %). A hát felső részén vagy a mellkasán nem észleltek stria-t. Más tanulmányokkal ellentétben az ebben a vizsgálatban szereplő gyermekeknél több helyen volt stria. Ennek oka lehet a vizsgálati alanyok faji hátterében és életstílusában mutatkozó különbségek. A mellkas területén előforduló serdülőkori élettani striae atrophicae ritkán fordul elő, nem beszélve arról, hogy ezek a striák kizárólag a mellkasi területen vannak jelen. Betegünk egyedülálló abban, hogy a striák a mellkasi területre korlátozódtak.

A serdülőkori élettani striae atrophicae-val ellentétben a striae distensae vagy a „striák” elváltozásai főleg azokon a területeken fordulnak elő, amelyek feszültségnek vannak kitéve, mint például az alsó has, az oldalsó combok, a fenék, a nőknél pedig a mell. Az állapot nőstényekben gyakrabban fordul elő, mint hímeknél, nők és férfiak aránya 2,5: 1 [2]. A striae distensae számos olyan betegséggel társul, mint az elhízás, a terhesség (striae gravidarum), a szisztémás vagy lokális kortikoszteroidok hosszan tartó használata, a marihuána túlzott használata, a Cushing-szindróma és a Marfan-szindróma [12]. A striae distensae mellnagyobbítás vagy intenzív fogyókúrás étrend után is előfordulhat [13].

A serdülőkor fiziológiai szakaszait meg kell különböztetni a lineáris fokális elasztózistól. Utóbbit tünetmentes sárga lineáris tapintható sávok jellemzik, általában vízszintesen a hát alsó részén.

Hivatkozások

  1. P. Basak, S. Dhar és A. J. Kanwar: „A lábak bevonása idiopátiás striae distensae-ba - esettanulmány” Indian Journal of Dermatology, köt. 34. sz. 1, 1989. 21–22. Megtekintés: Google Scholar
  2. Y. Y. Mishriki, „Tünetmentes„ csíkok ”egy egészséges fiatalemberben” Posztgraduális orvoslás, köt. 107. sz. 4, 237–240., 2000. Megtekintés: Google Scholar
  3. C. J. Burk, B. Pandrangi és E. A. Connelly, „A hónap képe” Gyermekgyógyászati ​​és Serdülőkori Orvosi Levéltár, köt. 162. sz. 3, 277–278., 2008. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  4. F. Parkes Weber, „pubertás idiopátiás striae atrophicae” A Lancet, köt. 226. sz. 5851, 885–886., 1935. Megtekintés: Google Scholar
  5. D. B. Rosenthal, „Striae atrophicae cutis” A Lancet, köt. 229. sz. 5923, 557–560, 1937. Megtekintés: Google Scholar
  6. W. B. Shelley és W. Cohen, „Stria migrans” Bőrgyógyászati ​​Levéltár, köt. 90, 193–194., 1964. Megtekintés: Google Scholar
  7. J. Savage, „Stria migrans” British Journal of Dermatology, köt. 77, 472–473, 1965. Megtekintés: Google Scholar
  8. H. W. Linn, „A hátsó keresztirányú striae atrophicae” Australasian Journal of Dermatology, köt. 9. sz. 4, 352–353, 1968. Megtekintés: Google Scholar
  9. K. Feldman és W. G. Smith: „A pubertás idiopátiás striae atrophicae” Canadian Medical Association Journal, köt. 176. sz. 7, 2007. 930–931. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  10. R. D. Carr és J. F. Hamilton, „A hát keresztirányú szakaszai” Bőrgyógyászati ​​Levéltár, köt. 99. sz. 1, 1969. 26–30. Megtekintés: Google Scholar
  11. S. Cho, E. S. Park, D. H. Lee, K. Li és J. H. Chung: „A striae distensae klinikai jellemzői és kockázati tényezői koreai serdülőknél” Az Európai Dermatológiai és Venerológiai Akadémia folyóirata, köt. 20. sz. 9, 1108–1113, 2006. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  12. G. S. S. Atwal, L. K. Manku, C. E. M. Griffiths és D. W. Polson, „Striae gravidarum in primiparae” British Journal of Dermatology, köt. 155, sz. 5, 965–969, 2006. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  13. F. V. Basile, A. V. Basile és A. R. Basile: „Striae distensae mellnagyobbítás után” Esztétikai plasztikai sebészet, köt. 36, 2012. 894–900. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  14. D. Heller: „Az ágyéki ágyéki fiziológiás szakaszok serdülőkorban, vélhetően nem véletlen sérülések” British Medical Journal, köt. 311. sz. 7007, p. 738, 1995. Megtekintés: Google Scholar
  15. H. A. Cohen, A. Matalon, A. Mezger, D. B. Amitai és A. Barzilai: „Striae serdülőknél, akiket fizikai bántalmazásnak tartanak” Journal of Family Practice, köt. 45. sz. 1, 1997-84–85. Megtekintés: Google Scholar
  16. A. L. Robinson, G. A. Koester és A. Kaufman: „Striae vs rituális bántalmazás hege egy serdülő férfiban” Családorvosi levéltár, köt. 3. szám 5, 398–399, 1994. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  17. M. Masand: „Fiziológiai striák serdülőkorban: nem fizikai bántalmazás” Sürgősségi orvosi folyóirat, köt. 29. sz. 1. o. 2012. szeptember 9. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas