Helicobacter pylori A standard hármas terápia felszámolási aránya és a felszámolási rátát befolyásoló tényezők az északnyugat-etiópiai Bahir Dar városvezetésnél: prospektív nyomonkövetési tanulmány

Szerepek konceptualizáció, formális elemzés, vizsgálat

hármas

Csatlakozások Farmakológiai Tanszék, Orvostudományi és Egészségtudományi Főiskola, Bahir Dar Egyetem, Bahir Dar, Etiópia, Farmakológiai és Klinikai Gyógyszerészeti Tanszék, Gyógyszerészeti Iskola, Egészségtudományi Főiskola, Addisz-Abeba Egyetem, Addisz-Abeba, Etiópia

Szerepek Konceptualizálás, vizsgálat, írás - áttekintés és szerkesztés

A Belirológiai Osztály, Orvostudományi és Egészségtudományi Főiskola, Bahir Dar Egyetem, Bahir Dar, Etiópia

Szerepek Konceptualizálás, módszertan, felügyelet, írás - áttekintés és szerkesztés

Csatlakozások Farmakológiai Tanszék, Orvostudományi és Egészségtudományi Főiskola, Bahir Dar Egyetem, Bahir Dar, Etiópia, Farmakológiai és Klinikai Gyógyszerészeti Tanszék, Gyógyszerészeti Iskola, Egészségtudományi Főiskola, Addisz-Abeba Egyetem, Addisz-Abeba, Etiópia

  • Endalew Gebeyehu,
  • Desalegn Nigatu,
  • Ephrem Engidawork

Ábrák

Absztrakt

Háttér

A Helicobacter pylori fertőzés standard hármas terápiával történő felszámolását elfogadták a krónikus gyomorhurut és a peptikus fekélybetegség kockázatainak megfékezésére.

Célkitűzés

A standard hármas terápia H. pylori felszámolási arányának és a beteggel kapcsolatos, az eradikációs rátát befolyásoló tényezők felmérése.

Mód

A létesítményalapú prospektív nyomonkövetési tanulmányt az etiópiai Bahir Dar város közigazgatásában végeztek olyan jóváhagyott járóbetegeken, akik gyomorhurutban és peptikus fekélybetegségben szenvedtek, valamint pozitív eredményt mutattak ki a H. pylori széklet antigéntesztje szempontjából 2016. május és 2018. április között. A felszámolást széklet antigén teszttel igazolták 4–6 hetes standard hármas terápia után készült, amely protonpumpa gátlót, klaritromicint és amoxicillint tartalmaz. A változók összegyűjtéséhez a terápia előtt és után előre kidolgozott kérdőív és adatgyűjtési formátumokat használtak. Az adatok elemzéséhez kétváltozós és visszafelé haladó, többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. P-érték 1. táblázat: Helicobacter pylori fertőzött betegek fizikai jellemzői (n = 421).

Amint a 2. táblázat mutatja, a betegek kétharmada nő volt, többségük (80%) városi lakos volt. Közel kétharmaduk (63,4%) házas volt, és jelentős részük (42%) főiskolai vagy annál magasabb szintű oktatásban részesült. A betegek mintegy 38% -a kormányzati és magánszektor alkalmazottai voltak havi fizetett fizetéssel, a többiek pedig saját jövedelemtermelő tevékenységet folytattak. A betegek többsége (86%) az etióp ortodox egyház híve volt.

Orvosi információk és a betegek Helicobacter pylori felszámolási aránya

A vizsgálati résztvevők orvosi információit és a standard hármas terápia H. pylori felszámolási arányát a 3. táblázat foglalja össze. A betegek több mint fele (56%) megerősítette, hogy a jelenlegi felszámolási terápia előtt más egészségügyi intézményekbe látogattak orvosi ellátásért. nem tudták, hogy milyen típusú terápiát alkalmaztak. Közel 85% -uk azt mondta, hogy több mint egy hónapja élnek gyomor-bélrendszeri panaszaival. A betegek majdnem fele (50,5%) azt válaszolta, hogy étkezés után fájdalmat érzett, míg 29% -uk szerint a fájdalom érzése egész nap fennmaradt. Körülbelül negyedük (25,6%) krónikus betegségben szenvedett, 56,3% -uk alkoholt szedett a hármas kezelés megkezdése előtt.

A betegek csaknem egyharmada (32,1%) számolt be arról, hogy a hármas terápiával együtt olyan étrendet követett, amelyről hagyományosan úgy gondolják, hogy gyógyító hatást gyakorol a gyomorhurutra és a gyomorfekély-betegségre, mint a görögszéna és a lenmag. Úgy tűnt, hogy ezeket a diétákat gyakran használják a városi (34,2%), mint a vidéki (23,5%) betegek. A betegek csaknem egynegyede (26,1%) válaszolt arra, hogy a gyógyszerek szedése során káros gyógyszerhatásokat tapasztaltak, és képtelenek voltak megfelelően szedni a gyógyszereket. A gyakran jelentett mellékhatások többek között a gyomor-bélrendszeri zavarok (16,4%) (hányinger és hányás, hasmenés, emésztési zavarok és a bél szokásának megváltozása) és fejfájás (3,5%) voltak. Az ön által bejelentett gyógyszerhatások inkább a városi betegeknél jelentkeztek (28,3%), mint a vidéki betegeknél (17,5%). A görögszéna vagy a lenmagot használó betegek által bejelentett mellékhatások összehasonlíthatók voltak azokkal, akik nem alkalmazták ezeket az étrendeket (25,9% vs. 26,2%).

Az összes H. pylori felszámolási arány (a terápia sikere) 90,02% volt. A pantoprazol (73,2%) volt a leggyakrabban alkalmazott PPI az omeprazollal szemben (26,6%). A betegek közel kétharmada (66,3%) 10 napig PPI-alapú hármas terápiát kapott, míg a többi 14 napig tartott. Nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget mind a H. pylori felszámolási arányban, mind a káros gyógyszerhatások kialakulásában a 10 és 14 napig terápiában részesülő betegek között.

A H. pylori felszámolása sikeres és sikertelen betegek átlagéletkora 30,64 (± 10,72), illetve 30,63 (± 10,87) volt. A betegek átlagos súlya az eradikációs terápia előtt és után 56,71 (± 10,19), illetve 56,79 (+10,17) kg volt.

A H. pylori felszámolási arányával összefüggő tényezők

A kétváltozós és többszörös logisztikus regressziós elemzést a 4. táblázat szemlélteti. Kétváltozós logisztikus regresszióanalízisen három változó: vidéki lakóhely (COR: 5,61, 95% CI (1,33–23,69), p = 0,019); középfokú iskolai végzettség (COR: 0,38, 95CI (0,16–0,89), p = 0,025); és az ön által jelentett gyógyszerhatások (COR: 2,92 95% CI (1,52–5,59); p = 0,001) szignifikánsan összefüggésben álltak a H. pylori eradikációs terápia sikertelenségével. A többváltozós logisztikai regressziós modell elemzésénél a vidéki lakóhely és az ön által bejelentett gyógyszerhatások voltak az eradikációs terápiát befolyásoló tényezők. A vidéken élő betegek 2,7 (AOR: 2,7; 95% CI (1,19–20,0) (p = 0,032)) -szeresebben hajlamosak felszámolni a H. pylori fertőzést hármas terápiával, mint a városi területeken élők. A nemkívánatos gyógyszerhatással nem rendelkező betegek 3,85 (AOR: 3,85; 95% CI (1,41–5,26) (p = 0,002)) alkalommal voltak nagyobb valószínűséggel a H. pylori fertőzés felszámolására háromszoros terápiával, mint a káros hatású betegeknél.

Vita

A tanulmány célja a H. pylori felszámolási arányának felmérése és a felszámolási terápiát befolyásoló tényezők meghatározása volt. A standard hármas terápia teljes H. pylori felszámolási aránya 90,02% volt. Az országban nem végeztek hasonló tanulmányokat, amelyek összehasonlíthatnák a jelenlegi eredménnyel. A másutt végzett vizsgálatokból azonban eltérő arányokat jelentettek. Például a jelen tanulmányhoz hasonló arányokat (85–94%) jelentettek egyes tanulmányokban [23]. Alacsonyabb arányról (61–77%) más vizsgálatok is beszámolnak [24]. A terápia betartását és a H. pylori rezisztenciáját javasolták a H. pylori eradikációs terápia legfontosabb tényezőinek. A H. pylori fertőzés optimális felszámolási aránya csak akkor érhető el, ha a fogékony területeken nagyobb a gyógyszeres terápia betartása. Többször beszámoltak arról, hogy a rossz betartáshoz vezető tényezők kiemelkedő jelentőségűek a sikeres kezelési eredmények meghatározásában [25,26]. Így hihető, hogy feltételezzük, hogy a felszámolási aránybeli különbségek összefüggésben állhatnak a betegek előírt gyógyszerekhez való ragaszkodásának mértékével és/vagy a H. pylori helyi érzékenységi mintázatával a vizsgált területeken. Figyelembe véve ezeket a régiók közötti változékonyságokat, egy metaanalízis azt javasolta, hogy az antibiotikumok választását lokalizálni kell [27].