A szarkoidózis megértése

Spondylitis ankylopoetica
Autoimmun betegség
Gyakorlat
Fibromyalgia határok
Jogalkotási
Lupus
Lyme-kór
hírek
Osteoarthritis
Csontritkulás
Fizikoterápia
Receptek
Rheumatoid Arthritis
Az autoimmun betegségek tendenciái

Nicole Saddic Thomas, orvos, FACR

Egy 40 éves úr odajött hozzám, panaszkodott lázról, éjszakai izzadásról, 10 font akaratlan fogyásról és duzzadt bokáról. Magas kalciumszint és nagyon magas gyulladásszint volt a vérvizsgálata során. A gyulladás oka nem volt egyértelmű fertőzés. A további vizsgálat érdekében röntgenfelvételt kaptam, amely sok duzzadt nyirokcsomót mutatott ki a mellkasában. Aggódtam a rosszindulatú rák miatt, és konzultáltam hematológiai/onkológiai kollégákkal, akik osztották az aggodalmamat. Rendeztünk egy nyirokcsomó-biopsziát, és szerencsére nem találtak rákot. Amit a nyirokcsomó biopsziás jelentés kiderített, az a „szarkoidózis” volt.

A szarkoidózis egy autoimmun állapot, amelynek eredményeként a test gyulladt szövetből álló csomókat képez, az úgynevezett granulómákat a test szerveiben. A szarkoidózis a test szinte bármely szervét érintheti. Általában a tüdőt foglalja magában, de a bőr, a szem, az orr, az izmok, a szív, a máj, a lép, a bél, a vese, az idegek, a nyirokcsomók, az ízületek és az agy egyaránt érintettek lehetnek.

A szarkoidózis pontos okát nem ismerjük. Az uralkodó elmélet szerint egy genetikailag fogékony emberben van egy környezeti tényező, amely a betegség kialakulásához vezet. A szarkoidózis nem fertőző, és gyakoribb afro-amerikai, német, ír, skandináv, ázsiai és puertorikai betegeknél. A szarkoidózis általában 20 és 40 év között jelentkezik, de bármely életkorban diagnosztizálható.

Mivel a szarkoidózis nagyon sokféle szervet érinthet, diagnosztizálni nagy kihívást jelenthet. A tünetek az érintett szervektől függően is változhatnak. Néhány embernek nincsenek tünetei, és a szarkoidózis csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a rutin mellkas röntgen kóros állapotban jelentkezik, és bizonyítja a nyirokcsomók duzzadását a szarkoid érintettség miatt. Más betegeknél fogyás, fáradtság és láz alakulhat ki. Ha a tüdő
köhögés, légszomj vagy mellkasi fájdalom jelentkezhet. A betegek fájdalmas, vörös szemet vagy látásvesztést tapasztalhatnak, ha a szarkoidózis a szemet érinti. Bőrcsomók, fekélyek vagy elszíneződött bőr sík területei alakulhatnak ki szarkoidózisos betegeknél, általában az orr vagy a szem közelében, vagy a háton, a karokon, a lábakon és a fejbőrön. A bokákon és a sípcsontokon is jelentkezhetnek érzékeny dudorok. A szarkoidózis duzzadt arcot és szájszárazságot okozhat. Duzzadt nyirokcsomókat is okozhat, néha a mellkason belül, de előfordulhat az áll alatt, a hónalj területén vagy az ágyékban is. A szarkoidózis emelheti a kalciumszint emelkedését vagy a kóros vérsejtek számát is. A szarkoidózis ritkán zavarhatja a szív elektromos rendszerét, szabálytalan szívritmust okozhat, vagy befolyásolhatja az agyat vagy az idegeket,
neurológiai diszfunkció.

Nincs egyetlen teszt a szarkoidózis diagnosztizálására, és diagnózisa általában az érintett szervrendszertől függ. A képalkotó vizsgálatok, különösen a mellkasröntgen, hasznosak lehetnek. Az ACE (angiotenzin-konvertáló enzim) szintnek nevezett vérvizsgálatot használják a szarkoidózissal kapcsolatos megemelkedett szintek meghatározására. Ugyanakkor normális ACE-vizsgálattal szarkoidózis is lehetséges, és az ACE-szint más körülmények miatt is megemelkedhet, tehát nem tökéletes teszt. Ha lehetséges, a duzzadt terület biopsziája ideális a szarkoidózis diagnózisának megerősítésére és a duzzanat egyéb okainak, például fertőzések, rákos megbetegedések vagy más egészségügyi állapotok kizárására.

Mivel a szarkoidózis nagyon sokféle szervet érinthet, diagnosztizálni nagy kihívást jelenthet. A tünetek az érintett szervektől függően is változhatnak. Néhány embernek nincsenek tünetei, és a szarkoidózis csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a rutin mellkas röntgen kóros állapotban jelentkezik, és bizonyítja a nyirokcsomók duzzadását a szarkoid érintettség miatt. Más betegeknél fogyás, fáradtság és láz alakulhat ki. Ha a tüdő érintett, köhögés, légszomj vagy mellkasi fájdalom jelentkezhet. A betegek fájdalmas, vörös szemet vagy látásvesztést tapasztalhatnak, ha a szarkoidózis a szemet érinti. Bőrcsomók, fekélyek vagy elszíneződött bőr sík területei alakulhatnak ki szarkoidózisos betegeknél, általában az orr vagy a szem közelében, vagy a háton, a karokon, a lábakon és a fejbőrön. A bokákon és a sípcsontokon is jelentkezhetnek érzékeny dudorok. A szarkoidózis duzzadt arcot és szájszárazságot okozhat. Duzzadt nyirokcsomókat is okozhat, néha a mellkason belül, de előfordulhat az áll alatt, a hónalj területén vagy az ágyékban is. A szarkoidózis emelheti a kalciumszint emelkedését vagy a kóros vérsejtek számát is. A szarkoidózis ritkán zavarhatja a szív elektromos rendszerét, szabálytalan szívritmust okozhat, vagy befolyásolhatja az agyat vagy az idegeket, ami neurológiai diszfunkciókat okozhat.

Néhány szarkoidózisban szenvedő ember nem igényel kezelést. Ha a gyulladás szervkárosodáshoz vezet, kortikoszteroid gyógyszerekre és néha további immunszuppresszív gyógyszerekre van szükség. A reumatológus segíthet a szarkoidózis tesztelésében, és meghatározhatja az Ön számára legmegfelelőbb kúrát.