A szerény gomba a legújabb szuperétel

A gombákat gyakran csak kulináris felhasználásuknak tekintik, mert tele vannak ízfokozókkal és ínyenc vonzerővel bírnak. Valószínűleg ezért a pepperoni mellett a második legnépszerűbb pizza öntet.

Korábban az olyan élelmiszer-tudósok, mint én, gyakran dicsérték a gombákat egészségesnek, mivel nem járulnak hozzá az étrendhez; nem tartalmaznak koleszterint és glutént, és alacsony a zsír-, cukor-, nátrium- és kalóriatartalma. De ez rövid gomba eladás volt. Nagyon egészséges élelmiszerek és gyógyászati tulajdonságokkal bírhatnak, mert jó fehérjeforrások, B-vitaminok, rostok, a sejtfalakban található immunerősítő cukrok, úgynevezett béta-glükánok és más bioaktív vegyületek.

A gombákat évszázadok óta táplálékként és néha gyógyszerként használják. Korábban a gombák gyógyászati felhasználásának többsége ázsiai kultúrákban történt, míg az amerikaiak többsége szkeptikus volt ezzel a koncepcióval kapcsolatban. A változó fogyasztói attitűd miatt azonban úgy tűnik, hogy ez megváltozik a gyógyszerészeti megközelítést, mint az egyetlen választ a gyógyításra.

Tanulmányozom a gombák és gombák tápértékét, és laboratóriumom nagyon sok kutatást végzett az alacsony gombákról. Felfedeztük, hogy a gombák még egészségesebbek is lehetnek, mint korábban ismertek. Négy kulcsfontosságú étrendi mikroelem kiváló forrásai lehetnek, amelyek mindegyike fontos az egészséges öregedés szempontjából. Még azt is megvizsgáljuk, hogy ezek egy része fontos lehet-e a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megelőzésében.

Négy kulcsfontosságú tápanyag

A gombák fontos tápanyagai közé tartozik a szelén, a D-vitamin, a glutation és az ergothioneine. Mindegyikről ismert, hogy antioxidánsként működnek, amelyek képesek enyhíteni az oxidatív stresszt, és az összes ismert, hogy csökken az öregedés során. Az oxidatív stresszt tartják a fő bűnösnek az öregedési betegségek, például a rák, a szívbetegségek és a demencia kiváltásában.

Az ergotionein vagy az ergo valójában egy antioxidáns aminosav, amelyet eredetileg 1909-ben fedeztek fel az ergot gombákban. Az aminosavak a fehérjék építőkövei.

Az ergot a természetben elsősorban gombák, köztük gombák termelik. Az emberek nem tudják elkészíteni, ezért étrendi forrásokból kell beszerezni. Csekély tudományos érdeklődés mutatkozott az ergo iránt 2005-ig, amikor Dirk Grundemann farmakológiai professzor felfedezte, hogy minden emlős genetikailag kódolt transzportert készít, amely gyorsan behúzza az ergót a vörösvértestekbe. Ezután eloszlatják az ergo-t a test körül, ahol felhalmozódik a legoxidatívabb stressz alatt álló szövetekben. Ez a felfedezés jelentősen megnövelte az ergo emberi egészségben játszott lehetséges szerepével kapcsolatos tudományos kutatások számát. Egy tanulmány vezetett egy vezető amerikai tudóshoz, Dr. Solomon Snyderhez, aki azt javasolta, hogy az ergo-t új vitaminnak tekintsék.

2006-ban egy végzős hallgatómmal, Joy Dubost-lal felfedeztük, hogy az ehető termesztett gombák rendkívül gazdag ergo-források voltak, és legalább tízszer annyit tartalmaztak, mint bármely más élelmiszer-forrás. John Ritchie-vel és Michael Kalaras posztdoktori tudóssal a Penn State-i Hershey Orvosi Központban együttműködve megmutattuk, hogy a gomba az összes élő szervezetben megtalálható antioxidáns mester, a glutation vezető táplálkozási forrása is. Semmilyen más étel nem is közelíti meg a gombát, mivel mindkét antioxidáns forrása.

Gombát eszem, ergo egészséges vagyok?

Jelenlegi kutatásunk középpontjában az ergo gombákban történő értékelésének középpontjában áll az öregedés neurodegeneratív betegségeinek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megelőzése vagy kezelése. Ezt a hangsúlyt az idősödő ázsiai lakosság körében végzett több érdekes tanulmányra alapoztuk. Egy Szingapúrban végzett tanulmány kimutatta, hogy az ergo-tartalmú emberek vérében jelentősen csökkent, ami összefüggésben volt a fokozódó kognitív károsodással.

A szerzők szerint az ergo étrendi hiánya hajlamosíthatja az egyéneket a neurológiai betegségekre. Egy nemrégiben Japánban több mint 13 000 idős emberrel végzett epidemiológiai vizsgálat azt mutatta, hogy azoknál, akik több gombát ettek, kevesebb volt a demencia. A gombával elfogyasztott ergo szerepét nem értékelték, de a japánok közismerten lelkes fogyasztói azoknak a gombáknak, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak ergot.

Több ergo, jobb egészség?

Az egyik fontos kérdés, amely mindig választ kért, az az, hogy mennyi ergot fogyasztanak az emberek az étrendben. Egy 2016-os tanulmány készült, amely megkísérelte megbecsülni az átlagos ergo-fogyasztást öt különböző országban. Adataikat felhasználva kiszámoltam egy átlagos 150 fontos ember által naponta elfogyasztott ergo becsült mennyiségét, és megállapítottam, hogy az 1,1-től az USA-ban 4,6 milligrammig terjedt Olaszországban.

Ezután összehasonlíthattuk a becsült ergo-fogyasztást az egyes országok halálozási arányának adataival, amelyeket a gyakori idegrendszeri betegségek, köztük az Alzheimer-kór, a demencia, a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex okoztak. Minden esetben a halálozási arány csökkenését tapasztaltuk a becsült ergo-fogyasztás növekedésével. Természetesen nem feltételezhető ok-okozati összefüggés egy ilyen gyakorlatból, de alátámasztja azt a hipotézisünket, hogy a gombafogyasztás növelésével csökkenteni lehet az idegrendszeri megbetegedések előfordulását.

Ha nem eszel gombát, hogyan szerezheted meg az ergot? Úgy tűnik, hogy az ergo nem a gomba fogyasztásával jut be az élelmiszerláncba, hanem a talajban található gombákon keresztül. A gombák továbbítják az ergót a talajban termesztett növényeknek, majd azoknak az állatoknak, amelyek fogyasztják a növényeket. Tehát ez a mezőgazdasági talaj egészséges gombapopulációjától függ.

Ez arra késztetett bennünket, hogy megvizsgáljuk, vajon az amerikai étrendben az ergo szintet károsíthatják-e a modern mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek csökkenthetik a talaj gombapopulációját. Ennek megvizsgálására együttműködést kezdtünk a Rodale Intézet tudósaival, akik vezető szerepet töltenek be a regeneratív ökológiai mezőgazdasági módszerek tanulmányozásában. Az előzetes zabkísérletek azt mutatták, hogy a földművelést nem igénylő gazdálkodási gyakorlatok jelentősen magasabb ergo-szintet eredményeztek a zabban, mint a szokásos gyakorlatoknál, ahol a talaj talajművelése megzavarja a gombapopulációkat.

1928-ban Alexander Fleming véletlenül felfedezte egy petri-csészében gombás szennyeződésből előállított penicillint. Ez a felfedezés döntő jelentőségű volt az orvostudományban bekövetkezett forradalom megindulásakor, amely számtalan életet mentett meg a bakteriális fertőzésektől. Talán a gombák kulcsfontosságúak lesznek a finomabb, de nem kevésbé fontos forradalomban a gombák által termelt ergo révén. Talán akkor teljesíthetjük Hippokratész intését, hogy "az étel legyen a gyógyszered".