A szívbetegségek kockázati tényezői: Gyakran feltett kérdések

Melyek a szívbetegség figyelmeztető jelei?

A szívbetegség mellkasi fájdalomként, szorító érzésként vagy kényelmetlenségként jelentkezhet. Néha még a légszomj is a szívroham tünete lehet. A tevékenységed bármilyen szokatlan korlátozása figyelmeztethet a szívbetegségre. A szédülés vagy a gyors vagy szabálytalan szívverés további lehetséges tünetek.

tényezői

A szívbetegség visszafordíthatatlan állapot-e?

A szívbetegség potenciálisan reverzibilis az olyan kockázati tényezők figyelembevételével, mint a koleszterin, a vérnyomás és a dohányzás. Számos tanulmány kimutatta például, hogy a vér koleszterinszintjének agresszív csökkentése, ha az LDL szintje 100 alatt van, legalább részben megnyithatja a blokkolt koszorúereket. Az LDL koleszterin a „rossz” koleszterin komponens.

Örökletes-e a szívbetegség?

Növeli a szívroham kockázatát, ha egy első fokú rokon (szülő vagy testvér) szívrohamot vagy stroke-ot kapott. Ez főleg akkor tapasztalható, amikor a rokon 45 éves kora előtt szenvedett szívrohamot, ha férfi, 55 éves nőt. Nyilvánvalóan nem változtathatja meg családtörténetét, de a pozitív előzmények alapján fel kell tüntetni az összes többi kockázati tényező javítását, például a dohányzás abbahagyását és a koleszterinszint csökkentését.

Ha családjában kórtörténetében van szívbetegség, bölcs dolog, ha 18 éves kora után és utána rendszeresen ellenőrzi a vér koleszterinszintjét. A betegnek évente ellenőrizni kell a vérnyomását, valamint meg kell vizsgálni a cukorbetegséget. Talán ennél is fontosabb, hogy egészséges életmódot kell fenntartani bármely életkorban. Ez nem tartalmaz cigarettát, szív-egészséges étrendet és rendszeres testmozgást.

A dohányzás növeli-e a szívbetegségek kockázatát?

A dohányzás számos betegség fő kockázata, beleértve a szívbetegségeket, a stroke-ot és számos rákot. Még a kátrányos cigaretta és az enyhe dohányzás is jelentősen növelheti a szívbetegségek kockázatát. Ma már számos alternatív megközelítés létezik az embereknek a dohányzásról való leszokásában. Ide tartoznak a nikotint helyettesítő tapaszok és az íny, valamint az orális gyógyszeres kezelés.

Ha képes abbahagyni a dohányzást, a szívinfarktus vagy a stroke kockázata néhány héten belül csökken. Körülbelül két éven belül a kockázat a nemdohányzókéra csökken. Ezenkívül sok beteg megjegyzi, hogy egészségesebbnek és több energiával rendelkezik, miután abbahagyta a dohányzást.

A hypothyreosis kockázati tényező?

A pajzsmirigy alulműködés növelheti a vér koleszterinszintjét, és ez hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához; ha a pajzsmirigy alulműködését pajzsmirigyhormonnal kezelik, akkor a koleszterin normalizálódik.

A fogamzásgátló tabletták hozzájárulnak-e a szívbetegségekhez?

A fogamzásgátló tabletták kis mértékben megnövelhetik a trombózis és a szívroham kockázatát. Ez főleg azoknál fordul elő, akik több mint 10 éve szedtek tablettát és cigarettáztak.

A túlsúly növeli-e a szívbetegségek kockázatát?

A túlsúly növelheti a szívbetegségek kockázatát többféleképpen. A magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázata tízszeresére nőhet. Ezen túlmenően a túlsúly csökkenti a HDL-t vagy a „jó” koleszterint, amelyet ma már fő kockázati tényezőként ismernek el. Ha túlsúlyos, fontos a diéta és a testmozgás a fogyás és ezen kockázati tényezők csökkentése érdekében.

Vegyünk egy olyan étrendet, amely kiegyensúlyozott az összes fő élelmiszercsoport között, zsírtartalma a kalória legfeljebb 30% -át teszi ki, és a zsír nagy része telítetlen. Kerülje a szénhidrátokat, illetve a gyümölcsöket és zöldségeket korlátozó étrendet, mert ez hátrányosan befolyásolhatja a vitaminbevitelt és a vér koleszterinszintjét.

A vörös hús sok telített zsírt tartalmaz. Ha mindennap vörös húst eszel, akkor valószínűleg a koleszterinszintje 10-20 százalékkal magasabb, mint kellene. A vörös hús alternatívái közé tartozik a csirke, a hal és a pulyka, valamint a nem húsfehérje-források, például a dió és a bab.

Általában két-négy hétbe telik, amíg az étrend megváltoztatása elkezdi befolyásolni a koleszterinszintet. Az étrend megváltoztatásának teljes hatása azonban legfeljebb három hónapig látható.

A só káros a szívedre?

Az étrendben lévő só egyes betegeknél a vérnyomás emelkedését okozhatja. Ezért az orvosok általában azt javasolják, hogy a sófogyasztást mérsékelt szintre korlátozzák. Különösen fontos figyelni a sóbevitelt, ha a betegnek magas a vérnyomása, amelyet a szokásos terápiával nem lehet szabályozni. Sok étel, például burgonya chips, földimogyoró és készételek nagyon magas sótartalommal bír.

Mennyire fontos a cukorbetegség mint kockázati tényező?

A cukorbetegség fontosságát gyakran alábecsülik. Tanulmányok kimutatták, hogy ha egy beteg cukorbetegségben szenved, a szívroham kockázata ötszörösére nő a cukorbetegségben nem szenvedő betegeknél. Ezenkívül a vérnyomás és a koleszterin kezelése cukorbetegeknél drámai módon csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Ezért nagyon fontos, hogy a cukorbetegek vérnyomás- és koleszterinszintjét gyakran ellenőrizzék, és megfelelően kezeljék őket.

A stressz okozhat szívbetegségeket?

A stressz növelheti a szívbetegségek kockázatát, bár még mindig nem tudjuk, hogyan történik ez. A hirtelen bekövetkező fizikai vagy érzelmi stressz minden bizonnyal angina vagy akár szívroham kialakulásához vezethet.

Hogyan függ össze a szívbetegség agyvérzéssel?

A szívbetegségeket általában az érelmeszesedés (az artériák megkeményedése és elzáródása) okozza, és ez a folyamat stroke-ot is okozhat. A legtöbb stroke annak a vérrögnek köszönhető, amely az agyban képződik, vagy a nyak szűkült artériájából halad. Tudjuk, hogy az érelmeszesedés kockázati tényezőinek kezelése egyaránt csökkentheti a szívrohamokat és a stroke-ot. Például a koleszterinszint csökkentése körülbelül 25 százalékkal csökkentheti a stroke kockázatát.

Mi történik, ha a szívbetegséget nem kezelik?

Ha a szívbetegséget nem kezelik, súlyos anginát, szívelégtelenséget okozhat légszomjjal akár enyhe tevékenységek esetén is. A halálozás kockázata megnő. A legtöbb orvos ma már nagyon ismeri a szívbetegségek kezelését, ezért nem gyakran kezeletlen.

A napi aszpirin bevitele csökkenti a szívbetegségek kockázatát?

Az aszpirin hasznos lehet azoknál a betegeknél, akiknél már volt szívinfarktus, stroke, más erekben érelmeszesedés, vagy cukorbetegségben vagy jól kontrollált magas vérnyomásban szenvedtek. Kimutatták, hogy az aszpirin körülbelül 25 százalékkal csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát, ha napi 325 mg vagy annál kevesebb adagot vesznek be. Azonban még alacsony dózisú aszpirin is kissé megnövelheti az agyba való vérzés kockázatát. Emiatt általában nem ajánlott alacsony kockázatú betegek számára, akiknek még nem volt szívrohama vagy agyvérzése.

Igaz, hogy egy pohár vörösbor jót tesz a szívének?

Van információ arról, hogy napi egy vagy két ital fogyasztása csökkentheti a szívroham kockázatát. Ennek oka lehet, hogy a borfogyasztás vagy általában az alkohol növeli a jó koleszterin, vagy a HDL szintjét. Ez azonban csak a mérsékelt alkoholfogyasztásra vonatkozik. Az előny az ivás magasabb szintjén elvész. Az előny nem korlátozódik a vörösborra; az adatok azt sugallják, hogy bármilyen alkoholtartalmú italnak lehet némi szívelőnye.

A testmozgás valóban erősebbé teheti a szívét?

A testmozgásnak óriási előnyei vannak. Csökkenti a vérnyomást és növeli a HDL-t, vagyis a jó koleszterint. Javítja a szív és a test többi részének erek számát. Tehát a testmozgás kevésbé valószínű, hogy szívrohamot kap, és ha mégis szívrohama van, akkor valószínűleg kevésbé lesz súlyos. Ezenkívül a testmozgás minden súlycsökkentő program nagyon fontos eleme.

Melyek a szívbetegség figyelmeztető jelei?

A szívbetegség mellkasi fájdalomként, szorító érzésként vagy kényelmetlenségként jelentkezhet. Néha még a légszomj is a szívroham tünete lehet. A tevékenységed bármilyen szokatlan korlátozása figyelmeztethet a szívbetegségre. A szédülés vagy a gyors vagy szabálytalan szívverés további lehetséges tünetek.

A szívbetegség visszafordíthatatlan állapot-e?

A szívbetegség potenciálisan reverzibilis az olyan kockázati tényezők figyelembevételével, mint a koleszterin, a vérnyomás és a dohányzás. Számos tanulmány kimutatta például, hogy a vér koleszterinszintjének agresszív csökkentése, ha az LDL szintje 100 alatt van, legalább részben megnyithatja a blokkolt koszorúereket. Az LDL koleszterin a „rossz” koleszterin komponens.

Örökletes-e a szívbetegség?

Növeli a szívroham kockázatát, ha egy első fokú rokon (szülő vagy testvér) szívrohamot vagy stroke-ot kapott. Ez főleg akkor tapasztalható, amikor a rokon 45 éves kora előtt szenvedett szívrohamot, ha férfi, 55 éves nőt. Nyilvánvalóan nem változtathatja meg a családtörténetét, de a pozitív előzmények alapján fel kell tüntetni az összes többi kockázati tényező javítását, például a dohányzás abbahagyását és a koleszterinszint csökkentését.

Ha családjában kórtörténetében van szívbetegség, bölcs dolog, ha 18 éves kora után és utána rendszeresen ellenőrzi a vér koleszterinszintjét. A betegnek évente ellenőrizni kell a vérnyomását, valamint meg kell vizsgálni a cukorbetegséget. Talán ennél is fontosabb, hogy egészséges életmódot kell fenntartani bármely életkorban. Ez nem tartalmaz cigarettát, szív-egészséges étrendet és rendszeres testmozgást.

A dohányzás növeli-e a szívbetegségek kockázatát?

A dohányzás számos betegség, köztük a szívbetegség, a szélütés és számos daganatos betegség fő kockázata. Még a kátrányos cigaretta és az enyhe dohányzás is jelentősen növelheti a szívbetegségek kockázatát. Ma már számos alternatív megközelítés létezik az embereknek a dohányzásról való leszokásában. Ide tartoznak a nikotint helyettesítő tapaszok és az íny, valamint az orális gyógyszeres kezelés.

Ha képes abbahagyni a dohányzást, a szívinfarktus vagy a stroke kockázata néhány héten belül csökken. Körülbelül két éven belül a kockázat a nemdohányzókéra csökken. Ezenkívül sok beteg megjegyzi, hogy egészségesebbnek érzi magát, és több energiájuk van, miután abbahagyták a dohányzást.

A hypothyreosis kockázati tényező?

A pajzsmirigy alulműködés növelheti a vér koleszterinszintjét, és ez hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához; ha a pajzsmirigy alulműködését pajzsmirigyhormonnal kezelik, akkor a koleszterin normalizálódik.

A fogamzásgátló tabletták hozzájárulnak-e a szívbetegségekhez?

A fogamzásgátló tabletták kis mértékben megnövelhetik a trombózis és a szívroham kockázatát. Ez főleg azoknál fordul elő, akik több mint 10 éve szedtek tablettát és cigarettáztak.

A túlsúly növeli-e a szívbetegségek kockázatát?

A túlsúly növelheti a szívbetegségek kockázatát többféleképpen. A magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázata tízszeresére nőhet. Ezen túlmenően a túlsúly csökkenti a HDL-t vagy a „jó” koleszterint, amelyet ma már fő kockázati tényezőként ismernek el. Ha túlsúlyos, fontos a diéta és a testmozgás a fogyás és ezen kockázati tényezők csökkentése érdekében.

Vegyünk egy olyan étrendet, amely kiegyensúlyozott az összes fő élelmiszercsoport között, zsírtartalma a kalória legfeljebb 30% -át teszi ki, és a zsír nagy része telítetlen. Kerülje a szénhidrátokat, illetve a gyümölcsöket és zöldségeket korlátozó étrendet, mert ez hátrányosan befolyásolhatja a vitaminbevitelt és a vér koleszterinszintjét.

A vörös hús sok telített zsírt tartalmaz. Ha mindennap vörös húst eszel, akkor valószínűleg a koleszterinszintje 10-20 százalékkal magasabb, mint kellene. A vörös hús alternatívái közé tartozik a csirke, a hal és a pulyka, valamint a nem húsfehérje-források, például a dió és a bab.

Általában két-négy hétbe telik, amíg az étrend megváltoztatása elkezdi befolyásolni a koleszterinszintet. Az étrend megváltoztatásának teljes hatása azonban legfeljebb három hónapig látható.

A só káros a szívedre?

Az étrendben lévő só egyes betegeknél a vérnyomás emelkedését okozhatja. Ezért az orvosok általában azt javasolják, hogy a sófogyasztást mérsékelt szintre korlátozzák. Különösen fontos figyelni a sóbevitelt, ha a betegnek magas a vérnyomása, amelyet a szokásos terápiával nem lehet szabályozni. Sok étel, például burgonya chips, földimogyoró és készételek nagyon magas sótartalommal bír.

Mennyire fontos a cukorbetegség mint kockázati tényező?

A cukorbetegség fontosságát gyakran alábecsülik. Tanulmányok kimutatták, hogy ha egy beteg cukorbetegségben szenved, a szívroham kockázata ötszörösére nő a cukorbetegségben nem szenvedő betegeknél. Ezenkívül a vérnyomás és a koleszterin kezelése cukorbetegeknél drámai módon csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Ezért nagyon fontos, hogy a cukorbetegek vérnyomás- és koleszterinszintjét gyakran ellenőrizzék, és megfelelően kezeljék őket.

A stressz okozhat szívbetegségeket?

A stressz növelheti a szívbetegségek kockázatát, bár még mindig nem tudjuk, hogyan történik ez. A hirtelen bekövetkező fizikai vagy érzelmi stressz minden bizonnyal angina vagy akár szívroham kialakulásához vezethet.

Hogyan függ össze a szívbetegség agyvérzéssel?

A szívbetegségeket általában az érelmeszesedés (az artériák megkeményedése és elzáródása) okozza, és ez a folyamat stroke-ot is okozhat. A legtöbb stroke annak a vérrögnek köszönhető, amely az agyban képződik, vagy a nyak szűkült artériájából halad. Tudjuk, hogy az érelmeszesedés kockázati tényezőinek kezelése egyaránt csökkentheti a szívrohamokat és a stroke-ot. Például a koleszterinszint csökkentése körülbelül 25 százalékkal csökkentheti a stroke kockázatát.

Mi történik, ha a szívbetegséget nem kezelik?

Ha a szívbetegséget nem kezelik, súlyos anginát, szívelégtelenséget okozhat légszomjjal akár enyhe tevékenységek esetén is. A halálozás kockázata megnő. A legtöbb orvos ma már nagyon ismeri a szívbetegségek kezelését, ezért nem gyakran kezeletlen.

A napi aszpirin bevitele csökkenti a szívbetegségek kockázatát?

Az aszpirin hasznos lehet azoknál a betegeknél, akiknél már volt szívinfarktus, stroke, más erekben érelmeszesedés, vagy cukorbetegségben vagy jól kontrollált magas vérnyomásban szenvedtek. Kimutatták, hogy az aszpirin körülbelül 25 százalékkal csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát, ha napi 325 mg vagy annál kevesebb adagot vesznek be. Azonban még alacsony dózisú aszpirin is kissé megnövelheti az agyba való vérzés kockázatát. Emiatt általában nem ajánlott alacsony kockázatú betegek számára, akiknek még nem volt szívrohama vagy agyvérzése.

Igaz, hogy egy pohár vörösbor jót tesz a szívének?

Van információ arról, hogy napi egy vagy két ital fogyasztása csökkentheti a szívroham kockázatát. Ennek oka lehet, hogy a borfogyasztás vagy általában az alkohol növeli a jó koleszterin, vagy a HDL szintjét. Ez azonban csak a mérsékelt alkoholfogyasztásra vonatkozik. Az előny az ivás magasabb szintjén elvész. Az előny nem korlátozódik a vörösborra; az adatok azt sugallják, hogy bármilyen alkoholtartalmú italnak lehet némi szívelőnye.

A testmozgás valóban erősebbé teheti a szívét?

A testmozgásnak óriási előnyei vannak. Csökkenti a vérnyomást és növeli a HDL-t, vagyis a jó koleszterint. Javítja a szív és a test többi részének erek számát. Tehát a testmozgás kevésbé valószínű, hogy szívrohamot kap, és ha mégis szívrohama van, akkor valószínűleg kevésbé lesz súlyos. Ezenkívül a testmozgás minden súlycsökkentő program nagyon fontos eleme.