Az életmód-módosítások és a gyógyszerek be nem tartásának gyakorisága és előrejelzői a szívkoszorúér bypass oltása után: keresztmetszeti vizsgálat

Társított adatok

Absztrakt

Háttér

Az étrendi ajánlások, a testmozgás és az előírt gyógyszerek be nem tartása a szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegeknél a szívkoszorúér bypass oltását (CABG) követően világszerte jelentős egészségügyi probléma.

életmód-módosítások

Célok és célok

A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy megvizsgálja az életmódbeli változások és a gyógyszerek be nem tartásának gyakoriságát és előrejelzőit a szívbetegségben szenvedő betegek körében CABG műtét után.

Módszer

Ennek a keresztmetszeti leíró vizsgálatnak a mintája 265 beteg volt, akik izolált primer CABG-n estek át. Azok a résztvevők, akik megfeleltek az alkalmassági feltételeknek, előre kódolt kérdőívet kaptak a műtét után legalább 4 héttel. A betartást a beteg önbevallása alapján értékelték. Az eredmények jelentőségét Chi négyzet teszt alkalmazásával elemeztük.

Eredmények

A betegek nagyjából fele nem tartotta be az étrendi ajánlásokat (n = 120, 45,3%) és a testmozgást (n = 109, 41,1%), míg körülbelül egyharmada (n = 69, 26%) nem tartotta be az előírt gyógyszereket. Az új életmód iránti hajlandóság és hetente egynél több társas összejövetel statisztikailag szignifikáns előrejelzője az étrend be nem tartásának (p-értékek Kulcsszavak: A szívkoszorúér-betegség, a megfelelés, a prediktorok

1. Bemutatkozás

A szívkoszorúér-betegség (CHD) a morbiditás és a halálozás egyik fő oka az egész világon. 2, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ban 11,1 millió haláleset következik be a szívbetegségben.3 A koszorúér-bypass oltás (CABG) volt a kezelés fő támasza CHD-betegek revaszkularizációjára 1960 óta, a tünetek enyhítése és a várható élettartam növelése érdekében.4 Az amerikai és az európai irányelvek szerint a CABG-t az 1A osztályú indikációként a többedényes revaszkularizációhoz rendelték.5 Becslések szerint a CABG utáni teljes halálozás 3,4% legyen. 6 A CHD másodlagos megelőzése és a szívbetegek rehabilitációja a revaszkularizáció után kiemelten fontos a betegséggel összefüggő halálozás csökkentésében és a lehető legjobb fizikai, mentális és szociális jólét elérésében.

Egyre több szakirodalom kimutatta, hogy az életmódba történő beavatkozások, a kockázati tényezők kedvező módosítása és a megelőző gyógyszerek szelektív alkalmazása csökkentheti a nem halálos és halálos kimenetelű esetek kockázatát a szívbetegségben szenvedő betegeknél.7 A legújabb irányelvek egyértelműen meghatározzák az étrend módosításának, a testmozgás jelentőségét és profilaktikus gyógyszerekkel való kezelés.8 Azonban ezeknek az ajánlásoknak az általános populáció szempontjából előnyös kérdése továbbra is a betegek betartása. A WHO által meghatározott betartás az, hogy egy személy viselkedése (gyógyszeres kezelés, diéta követése és/vagy életmódbeli változások végrehajtása) mennyiben felel meg az egészségügyi szolgáltató által elfogadott ajánlásoknak. 9 Az életmódbeli beavatkozások és az előírt gyógyszerek betartása a leginkább fontos tényező a másodlagos kardiológiai események megelőzésében, és az elégedettség és az életminőség javulásához vezet.10, 11

Figyelembe véve a CHD-hez való ragaszkodás és az egyre növekvő halálozási teher jelentőségét Ázsiában, ennek a tanulmánynak az elsődleges célja az volt, hogy megvizsgálja az életmódbeli változások és a gyógyszerek be nem tartásának gyakoriságát és előrejelzőit a CHD-betegek körében CABG műtét után.

2. Módszertan

Ebbe a keresztmetszeti leíró felmérésbe azokat a betegeket vonták be, akik Pakisztán két tercier ellátási kórházában izolált primer CABG-n estek át. Nem randomizált, kényelmes mintavételt két tercier kórházban végeztek. Ezt a vizsgálatot egy 12 hónapos időszakban, 2015 júniusától 2016 júniusáig végezték el, a Dow Egészségtudományi Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testületének jóváhagyását követően. A jogosult betegnek 18 éven felüli felnőttnek kellett lennie, akit 4 vagy több héttel megműtöttek az utólagos látogatásuk során átadott kérdőív kitöltése előtt. Azokat a betegeket vették fel, akiknek egy vagy több célzott gyógyszerosztályt írtak fel a felmentéskor vagy a felmérés előtt. Azok a betegek, akik nem voltak képesek vagy nem szívesen adtak tájékozott beleegyezést, vagy hiányosan hagyták a kérdőívet; Kedvezőtlen rövid távú prognózisú betegek, például rákos betegek vagy végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek; a cukorbetegségen, a magas vérnyomáson vagy a hiperlipidémián kívüli, már meglévő egészségügyi állapotban lévő, további gyógyszerek alkalmazását igénylő alanyokat kizárták. A súlyos degeneratív ízületi betegségben és dokumentált mentális rendellenességben szenvedő betegeket szintén kizárták a vizsgálatból.

A vizsgálat időtartama alatt összesen 345 CABG műtétet hajtottak végre, amelyek közül 293 beteg volt alkalmas a vizsgálatunkra. Ebből a 293 betegből 280 adott tájékozott beleegyezést a vizsgálatban való részvételre. Ugyanakkor 11 beteget elveszítettek a nyomon követés során, és 4 beteg hiányosnak hagyta a kérdőívet, aminek eredményeként a végső minta 265 beteg lett. Ezért az együttműködési arány 94,6% volt. Azok a résztvevők, akik megfeleltek a jogosultsági kritériumoknak, részletes információkat kaptak a tanulmányról. Előre kódolt, angolul és az anyanyelven megfogalmazott kérdőívet adtak át a betegeknek. Azoknak a betegeknek a segítségére, akiknek nehéz volt kitölteniük a kérdőívet, két interjúztatót képeztek ki, akik nem voltak tisztában az érdeklődés kimenetelével, hogy elvégezzék a feladatot, hogy minimalizálják az interjúalanyok elfogultságát.

A kérdőívet tesztelték, két kardiológus alaposan felülvizsgálta és validálta, hogy biztosítsa a benne szereplő kérdések relevanciáját. A kérdőívet 4 szakaszra osztották. Az első szakasz a betegek demográfiai és kiindulási jellemzőivel foglalkozott, ideértve az életkort, a nemet, a családi állapotot, a dohányhasználatot és a heti összejövetelek számát. A beteg orvosi dokumentációját áttekintették, hogy adatokat keressenek olyan társbetegségekről, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a hiperlipidémia, valamint a stroke előzményei.

A második részben megvizsgálták a betegek betartását az étrend módosításához. Az étrend be nem tartása azt határozta meg, hogy az emberek az alábbi étrendi ajánlások egyikének sem felelnek meg hetente kétszer vagy több mint kétszer (saját maguk szerint): napi körülbelül 300 mg-nál kevesebb étrendi koleszterin fogyasztása, csökkentve az ételeket és italok hozzáadott cukorral, kevés vagy hozzáadott só nélküli ételek fogyasztása (célja 1500 mg és legfeljebb 2300 mg nátrium fogyasztása naponta). Ezenkívül a meg nem felelés előrejelzőit dichotóm kérdésekben értékelték az új életmód elfogadására való hajlandóságról, a partner/családtag követéséről, a hitről, miszerint a rossz életmód növelheti a jövőbeli szívrohamok kockázatát, és a túlzott korlátozások érzéséhez vezethet tapadás. Heti több mint 1 társadalmi összejövetel is bekerült az étrend be nem tartásának lehetséges előrejelzőjeként.

A kérdőív harmadik szakasza az előírások betartásának meghatározásával és a betartást befolyásoló lehetséges tényezőkkel foglalkozott. A szívkoszorúér keringési bypass műtét biztonságos gyakorlási irányelveinek ajánlásai alapján 18 olyan mérsékelt aktivitású egyént tekintettünk megfelelőnek, aki mérsékelt aktivitással, azaz napi 30–60 percig tartó, kényelmes ütemben, heti legalább 3 napon át tartó járással jár. Azokat a tényezőket, amelyek miatt nem lettek megfelelőek, a betegeket megkérdezték, hogy vonakodnak-e az edzés rendjétől, mozgalmas napi rendben vannak-e, fáradtnak érzik-e magukat a testmozgás után, vagy egyszerűen úgy vélik, hogy az erőfeszítés súlyosbíthatja a szív állapotát. Ezenkívül a betegeket megkérdezték, van-e társuk/barátjuk az edzés közben. Értékelték a beteg tudását a testmozgás hiányának és a jövőbeni szívrohamok kockázatának összefüggéseiről is.

A következő szakaszban a gyógyszerhez való ragaszkodást a Morisky-skála mérte fel. 8.19. A 3-8 pontszámú beteget nem megfelelőnek tekintették. A meg nem felelés tényezőit arra keresték, hogy megkérdezték a betegeket arról, hogy képtelenek-e betartani a gyógyszer receptjét. Megkérdezték tőlük, hogy kihagyják-e az adagokat, mert ritkán felejtik el a gyógyszerek szedését, sok gyógyszert írtak fel nekik, félnek a mellékhatásuktól, vagy drágának találják őket. Ha a partner nem tudja nyomon követni a gyógyszeres kezelési rendet, a meg nem felelés előrejelzőjének számított.