A szülés kockázata nem minden elhízott nő esetében azonos

Az elhízás növeli a szövődmények és az orvosi beavatkozások esélyét a szülés során. De az Oxfordi Egyetem új tanulmánya azt mutatja, hogy a kockázatok nem minden elhízott nő esetében azonosak.

szülés

Az egyébként egészséges nők esetében az elhízás kockázatának növekedése nem lehet olyan nagy, mint korábban feltételezték.

"A megnövekedett kockázat meglehetősen szerény volt azoknál az elhízott nőknél, akiknek nem voltak olyan betegségeik, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a korábbi császármetszés, és a kockázatok meglehetősen alacsonyak voltak, ha a nő korábban szült" - mondta Dr. Jennifer Hollowell, a az Oxfordi Egyetem Országos Perinatális Epidemiológiai Egysége.

"Fontos értékelni, hogy nem azt mondjuk, hogy az elhízás nem fontos, vagy hogy az elhízás nem növeli a nők terhesség alatti kockázatait" - tette hozzá. "Megállapítottuk, hogy a nagyon elhízott, szülészeti osztályokban szülõ nők körülbelül felének orvosi problémái vannak vagy terhességi szövõdmények vannak a befogadásukkor. De tanulmányunk olyan nőkre összpontosított, akik elhízottak, de egyébként egészségesek voltak, amikor vajúdásba kezdtek, és néhányuk kockázata sokkal alacsonyabb volt, mint amire számítani lehetett.

Az Oxfordi Egyetem kutatói rámutatnak, hogy az egészséges, egyenesen terhességben szenvedő nők körében a szülés kockázatát jobban befolyásolja, hogy valaki először anya-e, mint hogy elhízott-e.

Megállapították, hogy annak esélye, hogy a normál testsúlyú első kismamák orvosi beavatkozásokat vagy szövődményeket szenvedjenek a szülés során, nagyobb, mint a „nagyon elhízott”, de egyébként egészséges nőknél, akiknek második vagy azt követő gyermekük van. Az eredményeket a British Journal of Obstetrics and Gynecology publikálja.

Dr. Hollowell megjegyezte: "Ez a megállapítás rávilágít egy lehetséges anomáliára a nőknek adott útmutatásban a szülési helyről."

Az alacsony kockázatú várandósságú első anyák megtervezhetik, hogy gyermeküket kórházban, otthon, szabadon álló szülésznő által vezetett egységben vagy a kórházhoz csatlakoztatott szülésznői egységben - attól függően, hogy hol állnak rendelkezésre.

A jelenlegi irányelvek azonban azt javasolják, hogy minden nőnek, akinek a testtömeg-indexe (BMI) meghaladja a 35-öt, tanácsot kell adni a szülésre szülészeti egységben a kockázat csökkentése érdekében.

A szülés tervezésénél a nők kockázatának felmérésére vonatkozó irányelvek nem veszik figyelembe, hogy egy nőnek van-e első gyermeke, vagy volt már gyermeke.

"Úgy gondoljuk, hogy az iránymutatásokat felül kell vizsgálni az elhízás hatásának ezen árnyaltabb megértése érdekében" - mondta Dr. Hollowell. "Úgy gondoljuk, hogy érdemes megfontolni, hogy vajon biztonságos lehet-e engedélyezni néhány egészséges, elhízott, második gyermeket nevelő nőnek a szülést a szülésznő mellett, ahol szükség esetén szülészeti és újszülött ellátás áll rendelkezésre."

A kutatók azt vizsgálták, hogy a BMI milyen hatással van arra, hogy az egészséges nők vajon bármilyen komplikációval küzdenek a vajúdás és a szülés során, amelyek kórházi ellátásra szorulnak - akár az anya szülészeti osztályában, akár a csecsemő újszülött részlegében.

Ez számos orvosi beavatkozást és szövődményt tartalmazott, amelyek sürgősségükben és súlyosságukban változtak, kezdve a gyógyszerek beadásától a lassan előrehaladott vajúdásig, egészen a császármetszésig vagy a csipesszel vagy ventouse által nyújtott szülésig, jelentős vérvesztéssel transzfúzió, és a csecsemő újszülött egységbe kerül.

A kutatók 17 230 olyan nő adatait vették fel, akiknek egyértelmű terhességük volt, és nem voltak olyan betegségeik, amelyek befolyásolhatták a vajúdás és a születés kockázatát.

Az egyenes terhesség után normális születést tervező elhízott nők körülbelül felének nincsenek orvosi vagy szülészeti kockázati tényezői, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, ezért ez egy fontos csoport, amelyet tanulmányozni kell.

A szülés során bekövetkező szövődmények kockázata nőtt a BMI ezen egészséges nők körében. De a kutatók szerint a növekedés szerény volt. A túlsúlyos, elhízott vagy nagyon elhízott nőknél a kockázat relatív 6–12% -os növekedést mutatott a normál BMI-vel rendelkező nőkhöz képest.

A kezelés szükségességének további kockázatának legnagyobb részét az okozta, hogy a magas testtömeg-indexűek között lassú vajúdáshoz szükséges gyógyszereket adtak, bár az anya és a csecsemő súlyos kimenetelének kockázata is megnőtt.

Annak azonban, hogy egy nőnek volt-e korábbi csecsemője, nagyobb szerepe van a kórházi ellátás szükségességének befolyásolásában. Az első csecsemő normál testsúlyú nők 53% -ánál születéskor beavatkozás vagy szövődmény lépett fel. Ez az arány 21% volt azoknál a nagyon elhízott, de egyébként egészséges nőknél, akik második vagy azt követő babát szülnek.

Ezt a tanulmányt az Egészségügyi Minisztérium finanszírozta. A finanszírozóknak nem volt szerepük az adatok tervezésében, elemzésében vagy értelmezésében. Az elemzés az óriási Szülőhely-tanulmány adatait használja fel.