47. A táplálkozás élettani alapjai

[Az alábbiak a Nemzetközi Szakértői Bizottság megállapításai, amelyet a Nemzetek Ligája Egészségügyi Bizottsága nevezett ki.]

1. rész - ENERGIA-, FEHÉRJES- ÉS ZSÍRKÖVETELMÉNYEK

1. Kalóriaigény

Egy felnőtt, férfi vagy nő, aki mérsékelt éghajlaton hétköznapi életet él, és nem végez fizikai munkát, annak az alapnak tekintendő, amelyen más korosztályok szükségleteit figyelembe veszik. A napi 2400 kalória juttatást elegendőnek tekintik egy ilyen személy követelményeinek teljesítéséhez.

b) Az a) pontban foglalt alapkövetelményekhez az alábbi izomtevékenység-kiegészítőket kell hozzáadni:

Könnyű munka: akár 50 kalória munkaóránként

Mérsékelt munka: "50-100"

Kemény munka: "100-200"

Nagyon kemény munka: "200 kalória és több óránként.

c) Az egyéb életkorúak és az anyák energiaigénye a következő együtthatás-táblázatokból származik:

Életkor (év)	Együttható	Kalóriák
1-2	0,3	720
2-3	0.4	960
3-5	0.5	1200
5-7	0.6	1,440
7–9	0.7	1,680
9-11	0.8	1,920
11-12	0.9	2,160
12 és felfelé	1.0	2,400
(férfi és nő)
Nők:	Együttható	Kalóriák
Terhes	1.0	2,400
Gondozás	1.25	3000

Az 1 évesnél fiatalabb csecsemőkre vonatkozó követelményeket nehéz meghatározni, kivéve a testsúlyt, de a következő juttatást tartják megfelelőnek:

Kor (hónap) Kalória/testtömeg-kilogramm

Minden egészséges gyermekre és serdülõre jellemzõ izomtevékenységek szükségessé teszik a (c) pontban bemutatott alapkövetelmények kiegészítését. Javasoljuk, hogy mindkét nemű, 7-11 éves gyermek tevékenységét egyenértékűnek tartsák a könnyű munkával, a 11-15 éves fiúk mérsékelt munkával, és a 11-15 év feletti lányok könnyű munkával.

Engedélyt kell adni a háztartási feladatokat ellátó nők számára is, akár terhesek, akár nem; ezeket a napi nyolc órán át végzett könnyű munkával egyenértékűnek kell tekinteni.

2. Fehérje követelmények

A gyakorlatban az összes felnőtt fehérjebevitele nem csökkenhet 1 gramm fehérje/testtömeg-kilogramm alatt. A fehérjét különféle forrásokból kell származni, és kívánatos, hogy a fehérje egy része állati eredetű legyen.

A növekedés, a terhesség és a szoptatás ideje alatt bizonyos állati fehérje elengedhetetlen, és a tenyészidőszakban a teljes fehérje nagy részét kell, hogy képezze.

Az összes fehérje következő mennyisége ajánlott:

Életkor (év)	Gramm/testtömeg-kilogramm
1-3	3.5
3-5	3.0
5-15	2.5
15-17	2.0
17–21	1.5
21 és feljebb nők:	1.0
Nők: Terhes	2.0
Nők: Ápolás	2.0

3. A fenti adatok, amelyek alapján a Bizottság megállapodott, átlagértékek, és elengedhetetlen, hogy ezeket a tényeket figyelembe véve értelmezzük.

4. Zsírigény

A zsírnak a szokásos étrend alkotóelemének kell lennie, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elegendőek ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni a szükséges mennyiséget.

5. A klíma hatása az étrendi követelményekre

Hideg éghajlaton az étrend energiatartalmát növelni kell.

II. Rész

6. Ásványi anyag és vitamin szükséglet

A Bizottság elismeri azt a tényt, hogy a modern étrend hiányosságai általában a védőélelmiszerekben (ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag ételek) vannak, nem pedig szigorúbban energiatartalmú (kalóriában gazdag) élelmiszerekben. Az előbbiek között első és legfontosabb a tej és a tejtermékek, a tojás és a mirigyszövetek; majd zöld levelű zöldségek, gyümölcs, zsír, hal és hús (izom). Az alig vagy egyáltalán nem védő energiát hordozó élelmiszerek között szerepel a cukor, a darált gabonafélék és bizonyos zsírok.

Az energiát adó élelmiszerek közül a nem őrölt gabonafélék nem tartalmaznak védő tápanyagokat, és minél többet finomítanak, annál kevésbé védő erejük van. Sok zsír, különösen finomítva, alig vagy egyáltalán nem tartalmaz védőelemeket. A finomított cukor csak energiaforrásként értékes; teljesen hiányzik az ásványi anyagoktól és a vitaminoktól. A nagymértékű cukorfogyasztás növekvő szokása csökkenti az étrendben a védőélelmiszerek mennyiségét, és aggodalomra ad okot.

7. A terhesség és a szoptatás követelményei

A Bizottság megpróbálta meghatározni a tökéletes táplálkozáshoz szükséges védőélelmiszerek mennyiségi igényeit a terhes és szoptató nőkre vonatkozó követelmények szempontjából. Úgy kell tekinteni, mint annak a népességnek a tagját, akinek a legnagyobb "védelemre" van szüksége annak érdekében, hogy a gyermek születése és a csecsemőkor idején optimális táplálkozást biztosítson.

A legnagyobb nehézséget az ilyen étrend megszervezésében az jelenti, ha megfelelő kalciumot, foszfort, vasat és B1-, B2-, C- és D-vitaminokat biztosítunk.

8. Az egész vagy sovány tej gazdag kalcium-sók és -foszfátok, valamint a B1-vitamin forrása, valamint jó B-vitamin-forrás; a tejzsír kiváló A-vitamin-forrás. A tojások A-, B1 B2- és D-vitamint tartalmaznak, és vasban gazdagok. Ezen élelmiszerek fehérjéi önmagukban nem a legmagasabb tápértékűek, hanem javítják a gabonafélékben és zöldségekben található fehérje hasznosulását is. A tejnek további előnye van kalcium-sóinak és foszfátjainak bőségében és elérhetőségében; ezek fokozzák az egyéb diétás cikkekből vagy a napsütésből származó D-vitamin hatását. A tej, bár vasban szegény, hatékonyabbá teszi az étrendben lévő vasat.

9. A szokásos étrend általában nem megfelelő a D-vitaminban, és a napsütéses évszakok és a napsütéses országok kivételével a terhes és szoptató anya, valamint a növekvő gyermek étrendjében a napi tőkehalmájolaj kis adagja ajánlott. A halmájolajok az A-vitamin leggazdagabb természetes forrásai, és fontos jódforrások is. Golyvás régiókban, ahol tengeri halak nem állnak rendelkezésre, ajánlott extra jódot adni jódozott só formájában vagy más módon.

10. A burgonya kiterjedt étrendi használata ajánlott a cukor és a magasan őrölt gabonafélék egy részének pótlására a szokásos étrendben. A burgonya extra C-vitamint és könnyebben hozzáférhető kalciumot és foszfort tartalmaz, mint a gabonafélékben. A burgonya szintén több vasat és B-vitamint hoz létre, mint az őrölt gabonafélék.

A fenti bekezdés azokra az országokra vonatkozik, ahol a burgonya bőséges, de általános érvényű, megfelelően figyelembe véve a helyi erőforrásokat.

11. Általános ajánlások

A. Noha az egyszerűsített étrend néhány védőélből összeállhat, és kielégítő, általános elv, hogy az étrend változatossága biztonságossá válik, feltéve, hogy elegendő mennyiségű védő élelmiszer-típust tartalmaz.

B. Az őrlés során a fehér lisztet nélkülözik a fontos tápelemek. Használatát csökkenteni kell, és részlegesen helyettesíteni kell az enyhén őrölt gabonafélékkel, különösen a burgonyával. El kell ítélni a túlzott mennyiségű cukor fogyasztását, és ebben az esetben is sürgős a burgonyával való részleges pótlás.

C. A tejnek minden életkorban az étrend feltűnő elemét kell képeznie. A Bizottság elismeri, hogy egyes országokban megmutatkozik az a tendencia, hogy a napi bevitelt napi egy literig növelik a terhes és szoptató nők számára, valamint bőséges ellátást biztosítanak csecsemők, minden életkorú gyermekek és serdülők számára. Erősen ajánlott a tej ingyenes vagy csökkentett áron történő nyújtásának gyakorlata.

A Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet a fölözött és az elválasztott tej magas tápértékére, amely bár a zsír eltávolításával nélkülözi A-vitaminját, megtartja a fehérjét, a B és C vitaminokat, a kalciumot és más ásványi anyagokat. A Bizottság sajnálja, hogy sok országban jelentős mennyiségű pazarlás történt ezen értékes élelmiszer miatt.

D. A friss zöldségeknek és/vagy gyümölcsöknek mindig a szokásos vegyes étrend alkotóelemeinek kell lenniük. A D-vitamintól eltérő vitaminok megfelelő ellátása könnyen elérhető az optimális mennyiségű védőélelmiszer étrendbe történő felvételével. Ahol ezek nem állnak rendelkezésre, csak a hivatalosan ellenőrzött és jóváhagyott vitaminkészítményeket szabad engedélyezni.

E. A Bizottság hangsúlyozza, hogy extra D-vitamint kell biztosítani, akár tőkehalmájolajként, akár besugárzott termékként, bárhol és bármikor, ha a napsütés nem bőséges, különösen a növekedés időszakában és a terhesség alatt.