Interjú Dr. Elena Verdúval, a táplálkozással foglalkozó platformszakértőnkkel

Dr. Elena Verdú laboratóriuma arra törekszik, hogy megértse a gyomor-bélrendszeri betegségek komplex patofiziológiáját, a mikrobiota-diéta kölcsönhatásokra összpontosítva, hogy azonosítsa e rendellenességek új terápiás célpontjait. 1/Ami a legjobban rád néz a kutatás fejlődésében

Dr. Elena Verdú laboratóriuma megpróbálja megérteni a gyomor-bélrendszeri betegségek komplex patofiziológiáját, a mikrobiota-diéta kölcsönhatásokra összpontosítva, hogy azonosítsa ezen rendellenességek új terápiás célpontjait.

1/Mi az, ami a bél mikrobiotájával kapcsolatos kutatások fejlődésében leginkább szembetűnik és miért?

Egy érdekes szempont kapcsolódik ahhoz, ahogyan a mikrobiota vizsgálatához közeledtünk. A klasszikus kultúra technikáival kezdtük. Rájöttünk, hogy csak a mikrobiota töredékét tenyésztettük, és továbbléptünk a nagy áteresztőképességű molekuláris technikákra. Ezek nagymértékben javították azon képességünket, hogy megismerjük „ki van ott”.

Sőt, a metagenomikus és metabolomikus technikák lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük, mit csinál a mikrobiota. A kultúrtechnika korlátaival kapcsolatos fogalmak némi átdolgozáson mennek keresztül, és kezdjük megérteni, hogy amit korábban kulturálhatatlannak tartottak, az valójában a kapacitásunk hiánya - vagy erőfeszítésünk!.

Dr. M Surette és Dr. P Bercik csoportjai a McMaster Egyetem Farncombe Intézetében klinikai együttműködési tanulmányban vesznek részt, amely az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek székletmintáinak tenyésztési technikákkal történő mikrobiota helyreállítását vizsgálja, és összehasonlítja ezt a művészeti molekuláris megközelítések. Egy nemrégiben a kanadai emésztőrendszeri héten bemutatott tanulmányban (Lau et al. 2014, A termeszthető emberi bél mikrobiota jellemzése kultúrával dúsított molekuláris profilozással, CDDW2014 absztrakt) Surette csoportja kimutatta, hogy több mint 50 különböző táptalaj és körülmények felhasználásával, képesek a fejlett piroszekvenálási technikákkal kimutatott fajok 90-100% -a közötti tenyésztésre.

Kezdjük rájönni, hogy a régi módszerek felbecsülhetetlenek lesznek a mikrobiotában jelen lévő fajok elkülönítése szempontjából, ha elegendő erőfeszítést alkalmaznak. A molekuláris és metagenomikus megközelítésekkel és a gnotobiotikus technológiával együtt alkalmazva a tenyésztési technikák reneszánsza növeli a mikrobióm egészségben és betegségekben betöltött szerepének megértését. Teljes körrel jártunk.

2/Ön a táplálkozási szakértőnk a platformon. Milyen egészségügyi potenciál van a bél mikrobiotájának jobb megértésében ezen a területen?

Kétségtelen, hogy az étrend és a táplálkozás befolyásolja a mikrobiotát. Számos friss tanulmány kimutatta, hogy a hosszú távú étrend fontos meghatározója a mikrobiotának (Wu et al., Science 2011). Másrészt a mikrobiota betegség-elősegítő tényező lehet az élelmiszer-intoleranciában, mivel fontos szerepe van a bél immun- és funkcionális homeosztázisában (Natividad et al., PlosOne 2009; Rodriguez, FEMS Microbiol Ecol. 2011; Noval Rivas, J Allergy Clin Immunol. 2013). A kapcsolat kétirányú. Jelenleg olyan vizsgálatokat folytatunk, amelyek célja annak megértése, hogy a bél mikrobiota milyen kölcsönhatásban van az étrend egyes összetevőivel. Konkrétan arra vagyunk kíváncsiak, hogy az étrendi fehérje glutén, a lisztérzékenység kiváltója, és hogy miként módosíthatja a mikrobiota a betegség súlyosságát és expresszióját.

3/Hogyan látja a klinikai alkalmazások és beavatkozások fejlődését a bél mikrobiota területén?

Bizonyíték van arra, hogy összefüggés van a bél dysbiosis és a betegség állapota között, beleértve az élelmiszer-intoleranciákat, például a lisztérzékenységet. Hiányoznak azonban az ok-okozati összefüggéseket és a hatásmechanizmusokat bizonyító bizonyítékok. A kihívás az lesz, hogy funkciót rendeljünk a specifikus étrendi összetevőkhöz vagy beavatkozásokhoz kapcsolódó mikrobiális profilokhoz, és hogy ezek miként befolyásolják a gyakori betegségek és terápiáik kifejeződését. Ennek a komplex kapcsolatnak a feltárása érdekében szükség lesz a gnotobiotikus állatmodellek folyamatos alkalmazására klinikai kutatásokkal kombinálva. Ezek a tanulmányok segítenek olyan célzott beavatkozások kidolgozásában, amelyek a mikrobiota modulációjára irányulnak a betegségek, köztük az élelmiszer-intolerancia megelőzésére vagy kezelésére.