A teljes kiőrlésű gabonaalapú étrend csökkenti az étkezés utáni plazma inzulin- és trigliceridszintet metabolikus szindrómában szenvedőknél

Hovatartozások

  • 1 Élelmiszertudományi Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Via Roma 64, 83100 Avellino, Olaszország. Elektronikus cím: [email protected].
  • 2 Klinikai Orvostudományi és Sebészeti Klinika, Federico II Egyetem, Nápoly, Olaszország.
  • 3 Élelmiszertudományi Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Via Roma 64, 83100 Avellino, Olaszország.
  • 4 Élelmiszertudományi Tanszék, BioCentre, Svéd Agrártudományi Egyetem, Uppsala, Svédország.
  • 5 Metabolikus egység, Orvosbiológiai Mérnöki Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Padova, Olaszország.

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Élelmiszertudományi Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Via Roma 64, 83100 Avellino, Olaszország. Elektronikus cím: [email protected].
  • 2 Klinikai Orvostudományi és Sebészeti Tanszék, Federico II Egyetem, Nápoly, Olaszország.
  • 3 Élelmiszertudományi Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Via Roma 64, 83100 Avellino, Olaszország.
  • 4 Élelmiszertudományi Tanszék, BioCentre, Svéd Agrártudományi Egyetem, Uppsala, Svédország.
  • 5 Metabolikus egység, Orvosbiológiai Mérnöki Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Padova, Olaszország.

Absztrakt

Háttér és cél: A közelmúltig nagyon kevés intervenciós tanulmány vizsgálta a teljes kiőrlésű gabonafélék hatásait az étkezés utáni glükóz-, inzulin- és lipid-anyagcserére, és a meglévő vizsgálatok vegyes eredményeket szolgáltattak. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje egy teljes kiőrlésű vagy finomított gabonaalapú étrend 12 hetes beavatkozásának hatásait az étkezés utáni glükóz-, inzulin- és lipid-anyagcserére metabolikus szindrómában szenvedő betegeknél.

étrend

Módszerek és eredmények: Hatvanegy 40-65 év közötti férfit és nőt vettek fel a metabolikus szindrómával, hogy párhuzamos csoporttervezéssel vegyenek részt ebben a tanulmányban. Négy hetes befutási időszak után a résztvevőket véletlenszerűen 12 hetes étrendhez rendelték, amely teljes kiőrlésű termékek (teljes kiőrlésű termékcsoport) vagy finomított gabonatermékek (kontrollcsoport) alapján készült. Vérmintákat vettünk a beavatkozás elején és végén, mind koplaláskor, mind ebéd után 3 órával a biokémiai paraméterek mérésére. A csoportok közötti összehasonlításhoz általánosított lineáris modellt (GLM) alkalmaztunk. Összességében a kontrollcsoportban 26 résztvevő, a teljes kiőrlésűeknél 28 résztvevő fejezte be az étrendi beavatkozást. A lemorzsolódás (öt a kontrollban és kettő a teljes kiőrlésű csoportban) nem befolyásolta a randomizálást. 12 hét elteltével az étkezés utáni inzulin- és trigliceridválasz (étkezés után 2, illetve 3 órával az átlagos változásként értékelve) 29% -kal, illetve 43% -kal csökkent a teljes kiőrlésű termékcsoportban a befutási időszakhoz képest. Az étkezés utáni inzulin és triglicerid válaszok a beavatkozás végén szignifikánsan alacsonyabbak voltak a teljes kiőrlésű csoportban a kontroll csoporthoz képest (p = 0,04 és p = 0,05; ill.), Míg az étkezés utáni glükóz és egyéb értékelt paraméterek nem változtak.

Következtetések: A finomított gabonafélékhez viszonyított tizenkét hetes teljes kiőrlésű gabonaalapú étrend csökkentette az étkezés utáni inzulin- és triglicerid-válaszokat. Ez a megállapítás kihatással lehet a 2-es típusú cukorbetegség kockázatára és a szív- és érrendszeri betegségekre.

Kulcsszavak: Gabona rost; Glükóz anyagcsere; Inzulin anyagcsere; Lipidek; Teljes kiőrlésű gabonák.