Elhízás elvonások

  • Keresés
  • Kérdések/konferenciák
  • Ról ről
  • Idézd
  • Szolgáltatásaink
  • Házirendek
  • Kapcsolatba lépni
  • Jogi nyilatkozat

OC3.1

A testedzés hatása az ételjutalomra és az étkezési viselkedési tulajdonságokra, amelyek elősegítik a túlfogyasztást a túlsúlyos és elhízott egyéneknél

Kristine Beaulieu 1, Mark Hopkins 1, Catherine Gibbons 1, Phillipa Caudwell 2, John Blundell 1 és Graham Finlayson 1

1 Leedsi Egyetem, Leeds, Egyesült Királyság; 2 Novo Nordisk A/S, Bagsvaerd, Dánia.

elősegítő

Háttér: A testtömegre és az összetételre gyakorolt ​​hatások mellett nyilvánvalóvá válik, hogy a testedzés javítja az étvágykontroll markereit. Számos tanulmány a homeosztatikus étvágyreakciókra összpontosított a testedzés során (pl. Étvágyhoz kapcsolódó peptidek, gyomorürítés, jóllakottság és táplálékbevitel), de kevéssé ismert az ételjutalomra gyakorolt ​​hatása és a túlfogyasztásra való hajlam.

Módszerek: Ez a tanulmány megvizsgálta az étkezési jutalom és az étkezési viselkedési tulajdonságok változását egy felügyelt 12 hetes testmozgás után (2500 kcal/hét) túlsúlyos és elhízott inaktív egyéneknél (n = 46, 30 nő/16 férfi; BMI = 30,6 ± 3,8 kg/m 2; életkor = 43,2 ± 7,5 év) a nem gyakorló kontrollokhoz képest (n = 15; 9 nő/6 férfi; BMI = 31,4 ± 3,7 kg/m 2; életkor = 41,4 ± 10,7 év). A zsírtartalmú ételek és a zsírszegény táplálékok iránti igényt (Leeds Food Preference Questionnaire) egy izoenergetikus, magas zsírtartalmú (HFAT) vagy magas szénhidráttartalmú ebéd fogyasztása előtt és után értékelték. A pszichometrikus étkezési viselkedési tulajdonságokat a háromtényezős étkezési kérdőív és a falási skála segítségével értékeltük. A testösszetételt is mértük (levegő elmozdulás pletizmográfia).

Eredmények: A 12 hetes beavatkozás 1,8 kg átlagos testsúlycsökkenést eredményezett az edzőknél (P 2 = 0,27, 95% CI = −2,6 és −1,0 kg), szemben a kontrollok 1,3 kg-os súlygyarapodásával (P = 0,06, ηp 2 = 0,06, 95% CI = −0,04 - 2,7 kg). Egy hét csoportos interakció alapján azt jelezte, hogy a kiindulási értéktől a beavatkozásig csak a testedzőknél csökkent a vágy (MΔ = −4,1, P = 0,03, ηp 2 = 0,09, 95% CI = −7,8 és −0,4 között), de nem voltak gyakorolt ​​hatások a tetszésről. Volt egy hét csoportos interakcióval a mértéktelen evés miatt, amely csak a testedzőknél csökkent az alapszintről az utólagos beavatkozásra (MΔ = −1,5, P = 0,01, ηp 2 = 0,11, 95% CI = −2,7 és −0,4). A dezinhibíció kismértékű csökkenése a testedzőknél is nyilvánvaló volt (MΔ = −0,7, P = 0,02, ηp 2 = 0,10, 95% CI = −1,3 és −0,1).

Következtetések: Ez a tanulmány kimutatta, hogy a 12 hetes testedzés csökkentette a zsírtartalmú ételek iránti igényt és a túlsúlyos/elhízott inaktív egyének túlfogyasztásának tulajdonságait a nem gyakorló kontrollokhoz képest. A testmozgás tehát javítja az emberek képességét az étkezési magatartásuk ellenőrzésére.

Kulcsszavak: Élelmiszer jutalom, étkezési viselkedési tulajdonságok, elhízás, testmozgás