A tiltakozók Fehéroroszországban árasztják el az áradás utcáit, de Lukasenko nem hajlandó meghajolni

A hatóságok lezárták a főváros utcáit, hogy visszaszorítsák a tüntetéseket, de többnyire tartózkodtak a nehézkezű erőszaktól.

árasztják

Moszkva - A tüntetők vasárnap ismét elözönlöttek Fehéroroszország fővárosában és az egész ország városaiban, jelezve a mély harag mélységét Alekszandr G. Lukasenko elnök ellen, egy vasölyvös vezető ellen, aki Oroszország erős támogatásával megerősítve nem mutatta ennek jeleit. hajlítás.

A belarusz tüntetések csaknem egy hónapig, a vitatott elnökválasztás óta nagyszámú embert mozgósítottak, és Lukasenko lemondására szólító felszólítások uralják őket. Azért küzdöttek egy olyan autoriter vezető akaratának meghajlításáért, aki minden kompromisszumot elutasított, és kritikusait „patkánynak”, „trükkösnek” és „árulónak” szidalmazta.

A tömeg a vasárnap Minszkben, a belorusz fővárosban akkora volt, mint az előző három vasárnapinál, amikor több mint 100 000 ember gyűlt össze, hogy tiltakozzanak a szerintük kirívóan elrontott augusztus 9-i elnökválasztáson, és követeljék, hogy a deklarált győztes, Lukasenko úr, engedje át a hatalmat.

Dacolva a kormány figyelmeztetéseivel, a minszki tüntetők felvonultak a rohamrendőrök soraival, amelyek elzárták a főbb utakat, és azt kiabálták: „Szégyen!” és „Menj el”. Vörös és fehér zászlókat lengettek, amelyek nemzeti zászlóként szolgáltak, amíg Lukasenko úr 25 évvel ezelőtt - egy évvel hivatalba lépése után - szovjet kinézetű színvonalúbbá tette.

Kisebb tiltakozásokról számoltak be Brestben, egy nyugati városban, a Lengyelország határán; Grodno, az ellenzéki hangulat melegágya északnyugaton; Gomel, egy város Oroszország közelében délkeleten, ahol Lukasenko számos kormánypárti gyűlést szervezett, és számos más város.

A minszki tüntetések méretének csökkentése érdekében a hatóságok lezárták a város központjának utcáit, bezárták a metróállomásokat és tömegesen indítottak rohamrendőröket. Számos embert tartóztattak le, de többnyire tartózkodtak attól a nehézkes erőszaktól, amely a múlt hónapban kezdődött a tüntetésekkor.

Az orosz Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy többen megsebesültek, amikor a biztonsági tisztek tiltakozást váltottak fel egy állami fenntartású traktorgyár előtt. A RIA-Novosztyi államilag ellenőrzött orosz hírügynökség a belorusz belügyminisztérium idézetével azt mondta, hogy a vasárnapi tüntetéseken „több száz” embert tartóztattak le.

Minszkben és másutt a tüntetők száma súlyt adott Svetlana Tihanovszkajanak, Lukasenko úrnak a vitatott választásokon legfőbb riválisának pénteki kijelentésére, aki szerint „lehetetlen visszahúzni az embereket”, és hogy a tiltakozás a mozgalom „elérte a visszatérés pontját”.

De nem világos, hogy Tihanovszkaja asszony, aki a választási eredmény megtámadása után a szomszédos Litvániába menekült, és más ellenzéki vezetők arra kényszeríthetik Lukasenko urat, hogy hajtsa végre a közönség haragját az újraválasztási földcsuszamlás állításai miatt.

A Lukasenko úrra nehezedő nyomás növelésének módjait keresve Tihanovszkaja az ENSZ-nek a múlt héten, video-linken keresztül tartott informális találkozó során elmondta, hogy az elnök „kétségbeesetten ragaszkodik a hatalomhoz”, és a nemzetközi közösségnek ösztönöznie kell. Sürgette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy küldjön nemzetközi megfigyelőket Fehéroroszországba, amit Oroszország, a Biztonsági Tanács állandó tagja, szinte biztosan megakadályoz.

A belorusz kormány, számításai szerint a tiltakozó mozgalom energiáját felhasználhatja vezetőinek eltávolításával, letartóztatta Lukasenko úr legszembetűnőbb ellenfeleit, és másokat arra kényszerített, hogy hagyják el az országot.

Szombaton Olga Kovalkova, Tikhanovskaya asszony szövetségese lett Lukasenko úr legújabb ellenfele, aki kénytelen volt elhagyni Fehéroroszországot. Két hete Minszkben tartóztatták le, szombaton jelent meg Lengyelországban. A varsói sajtótájékoztatón elmondta, hogy a belorusz biztonsági tisztviselők motorháztetőbe tették a fejét, összecsomagolták az országot áthajtó autóba, majd a lengyel határra dobták. A belorusz belügyminisztérium egy orosz hírügynökségnek elmondta, hogy orvosi okokból engedték szabadon.

Mivel a belorusz biztonsági erők nem mutatják támogatottságuk ingadozásának jeleit, Lukasenko úr az elmúlt napokban átállt Vlagyimir V. Putyin orosz elnök támogatására, akivel gyakran testes kapcsolatban állt. Putyin úr a múlt hónap végén jelentette be, hogy létrehozott egy biztonsági személyzet tartalék haderejét, amely készen áll a fellépésre Fehéroroszországban, ha „a helyzet kontrollálatlan lesz”.

Lukasenko átalakította Belarusz fő biztonsági ügynökségének vezetését, amely szovjet időkben a K.G.B. nevet viseli. Új főnököt, Ivan Tertelt nevezi ki, aki szoros kapcsolata az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal.

Tertel úr elődje, Valerij Vakulcsik elnökölt 33 orosz állampolgár letartóztatásában júliusban, akiket akkoriban zsoldosnak nevezett Moszkva Fehéroroszországba, hogy az elnökválasztás előtt nyugtalanságot keltsen.

Az orosz harcosokat azóta kiszabadították, és Moszkva és Minszk is megpróbálta maguk mögött hagyni az epizódot, mondván, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok hangszerelte, hogy megpróbálja éket hajtani Putyin és Lukasenko úr között.

A moszkvai hűség furcsa törekvése érdekében Lukasenko úr szerdán alternatív elméletet mutatott be a Berlinben kezelt Aleksei A. Navalny orosz ellenzéki vezető legutóbbi megmérgezéséről. Mikhail Mishustin orosz miniszterelnöknek elmondta, hogy Németország Lengyelországgal tervezte a mérgezés előállítását, hogy Putyin urat elriasztja a belarusz beavatkozástól.

Bizonyítékként felajánlotta a német és lengyel tisztviselők közötti lehallgatott telefonhívás felvételét. A felvételt, amelyben két férfi szerepel, akiket Mike-nak és Nicknek azonosítanak, akik beszélnek angolul, egy közösségi média csatornán tették közzé, amely Lukasenko úr adminisztrációjához volt kötve, és széles körben elutasították, mint szembeállítható hamisítvány.

A belorusz biztonsági tisztviselők Moszkva felé tett újabb intésével letartóztatták Irina Sukhit, egy környezetvédelmi aktivistát, aki egy állami tulajdonban lévő orosz vállalat, a Rosatom által Litvánia határához közeli Fehéroroszországban épített atomerőmű ellen kampányolt. Az elfogást vasárnap jelentette Szukhi asszony lánya, Sophie Sadovskaya.