Ismerje fel a tüdőödéma jeleit, és ismerje meg, hogyan lehet megakadályozni

Az akut tüdőödéma orvosi vészhelyzet. A jelek, tünetek és annak megelőzésének ismerete megmentheti az életét.

Az akut tüdőödéma orvosi vészhelyzet. A jelek, tünetek és annak megelőzésének ismerete megmentheti az életét.

Minden nap belélegzünk és kiengedünk, oxigént veszünk be és problémamentesen szabadítjuk fel a szén-dioxidot. A tüdőödémában szenvedőknél azonban a tüdő levegő helyett folyadékkal kezd feltöltődni, ami légszomjat, szívdobogást és súlyos esetekben véres köhögést eredményez.

Számos dolog okozhat tüdőödémát vagy tüdődugulást, de a legtöbb azzal függ össze, ahogyan a szíve vért pumpál. (1).

Az októl függően a tüdőödéma jelei és tünetei hirtelen vagy lassan jelentkezhetnek az idő múlásával. Ha hirtelen jelentkezik, a tüdőödéma 911 helyzet, és életveszélyes lehet.

A tüdőödéma típusai

A tüdőödéma két fő típusa van, attól függően, hogy mi okozza a tüdő folyadékkal való feltöltését. Az egyik a kardiogén ödéma, amely a szív megnövekedett nyomásából származik. A másik nem kardiogén, amelyet számos, a tüdőt károsító állapot okozhat.

Szívvel kapcsolatos (kardiogén) ödéma A szívvel kapcsolatos ödémát a szív megnövekedett nyomása okozza. A Penn State Milton S. Hershey Orvosi Központ szerint a pangásos szívelégtelenség az ilyen típusú tüdőödéma gyakori oka. (2).

Ha pangásos szívelégtelenség alakul ki, a szív bal kamrája leáll, és a vese kevesebb folyadékot szűr ki a keringésből a vizeletbe. Ez megnöveli a tüdő kapillárisaiban (kis erekben) lévő nyomást, és a felesleges folyadékot a tüdő, a máj és a lábak légzsákjaiba nyomja.

Az American Heart Association (AHA) szerint a pangásos szívelégtelenség leggyakoribb okai a következők:

A koszorúér-betegség
Magas vérnyomás
Korábbi szívroham
Cardiomyopathia
Veseartér szűkület
Vesebetegség (3)

Nem kardiogén tüdőödéma Nem kardiogén tüdőödéma esetén a tüdő megtelik folyadékkal, mert a kapillárisok szivárgókká válnak, emiatt folyadék gyűlik össze az alveolusokban (apró légzsákok a tüdőben). (4).

Néhány olyan tényező, amely nem kardiogén tüdőödémát okozhat:

Akut légzési distressz szindróma (ARDS)
Tüdőgyulladás
Vérmérgezés
Sérülés
Fulladásközeli
Káros gyógyszerhatás
Tüdőembólia
Füst belélegzése
A toxinok, például a heroin belégzése (5)
Szervelégtelenség (szív, vese, máj) (4)

Nagy magasságú tüdőödéma (HAPE) Az egészségügyi állapotokon kívül a túrázók és a hegymászók veszélyeztetettek a tüdőödéma miatt, amelyet a magas, általában 8000 láb feletti magasságbeli emelkedés okoz. (6)

A HAPE légszomjhoz, köhögéshez, gyors szívveréshez és csökkent oxigénszinthez vezethet a beszűkült pulmonalis kapillárisok nyomása következtében. A HAPE egyéb kockázati tényezői közé tartozik a genetikai érzékenység és a kisebb tüdő. (6)

A HAPE megelőzése érdekében ajánlatos fokozatos emelkedést végezni nagyobb magasságokba. A Mayo Klinika azt javasolja, hogy naponta legfeljebb 1 000–1 200 lábat másszon meg, miután elérte a 8200 lábat. A hegymászók olyan gyógyszereket is szedhetnek, mint az acetazolamid vagy a nifedipin az emelkedést megelőző napon a vérnyomás csökkentése és a mozgásbetegségek megelőzése érdekében. (6)

Az állapot jelei és tünetei

A tünetek, amelyekre figyelnie kell, a következők:

Légzési nehézség vagy nehézlégzés, amely súlyosbodik az aktivitással vagy a fektetéssel
A köhögés, amely habos köpetet eredményez, néha vért tartalmaz
Szívdobogás
Kék színű ajkak vagy test
Zihálás vagy fulladás
Szorongás vagy nyugtalanság
Hideg, kagylós, sápadt bőr
Túlzott izzadás
Mellkasi fájdalom (5, 7)

Ha tüdőödémája krónikus, a tünetek kevésbé súlyosak, de gyakrabban jelentkeznek. Tartalmazzák:

Légszomj, különösen fizikailag aktív állapotban
Légzési nehézség, amikor fekszel
Gyors súlygyarapodás
Zihálás vagy köhögés
Duzzanat az alsó végtagokban
Fáradtság (5)

Hogyan diagnosztizálják az orvosok a tüdőödémát

Ha úgy gondolja, hogy akut tüdőödéma tünetei vannak, ez vészhelyzet, és azonnal orvoshoz kell fordulnia.

A tüdőödéma diagnózisának megkapása érdekében az egészségügyi szolgáltató sztetoszkóppal hallgatja a tüdejét és a szívét a gyors légzés vagy a rendellenes szívverés érdekében. Orvosa vérvizsgálatot rendelhet el az oxigénszint, a vérkép, a vesefunkció és/vagy a májfunkció meghatározása céljából. (8).

Orvosa elektrokardiogramot, echokardiogramot, ultrahangot, röntgen- vagy CT-vizsgálatot is kaphat a szív és a mellkas ellen, hogy ellenőrizze a szív állapotát és értékelje a tüdőben lévő folyadékot. (8).

A nedves tüdő kezelésének lehetőségei

Megfelelő kezelés nélkül a tüdőödéma végzetes lehet.

Az akut tüdőödéma kezelése a következőket foglalhatja magában:

Nagy koncentrációjú oxigénmaszk
IV-en keresztül beadott vizelethajtó
Nitrátos gyógyszerek
Helyezés függőleges helyzetbe. (1).

A kezelés attól is függ, hogy mi okozza a tüdőödémát. Ha keringési probléma, akkor lehet, hogy a kezelés a szív pumpáló funkciójának és a veséknek a felesleges folyadék eltávolítására irányuló képességének javítására összpontosul.

Ha a tüdőödéma oka nem kardiogén, például ARDS vagy tüdőgyulladás, akkor egészségügyi szolgáltatója gyógyszerrel és oxigénmaszkkal fogja kezelni a folyadékot termelő állapotot. (2).

Ha nagy magasságban mászol, és a HAPE enyhe tünetei jelentkeznek, megkönnyebbülést találhatsz 1000-3000 láb ereszkedésével, bár a súlyosabb tünetek oxigénmaszkot és azonnali orvosi ellátást igényelhetnek. (2).

Hogyan lehet megelőzni a tüdőödémát

Mivel a szív- és érrendszeri betegségek a tüdőödéma első számú okai, a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú a szív egészségének fenntartása. Az állapot megelőzésére számos életmódbeli változtatást végezhet, beleértve: