A vesebetegség megértése

Becslések szerint a vesebetegség csak az Egyesült Államokban 31 millió embert érint, és globálisan 10-ből 1 embernek van valamilyen vesebetegsége. Vesebetegségnek is nevezik, vesebetegség a vese működését csökkentő károsodás általános fogalma. Krónikus vesebetegség (CKD) akkor fordul elő, amikor a vesék már nem képesek megtisztítani a méreganyagokat és salakanyagokat a vérből, és teljes kapacitásukban ellátják funkcióikat. Ez hirtelen vagy idővel megtörténhet. 1 A krónikus vesebetegségnek (CKD) öt különálló szakasza van.

Naponta két vesénk kb. 120-150 liter

vér, hogy körülbelül 1-2 kvart vizeletet termeljen, amely hulladékokból és extra folyadékból áll. 2 Az egészséges vesék segítenek szabályozni a vérnyomást, eltávolítani a hulladékot és a vizet, jelzik testének, hogy vörösvértesteket termeljen, és segít szabályozni a gyermekek növekedését.

A krónikus vesebetegség vagy a CKD (az alábbiakban felsorolt) különböző fázisai mellett különböző típusú vesebetegségek léteznek, különböző okokkal és eltérő kezelést igényelnek. Az NKI és ez a weboldal részletes információkat nyújt a nefrotikus szindrómát (NS) és a fokális szegmentális glomeruloszklerózist (FSGS) okozó betegségekről.

A vesebetegség öt szakasza

A Nemzeti Vese Alapítvány (NKF) iránymutatást dolgozott ki, amely segít az orvosoknak azonosítani a vesebetegség minden szintjét. Az NKF a vesebetegséget (CKD) öt szakaszra osztotta. Az egyén vesebetegségének stádiumának azonosítása segít az egészségügyi szakembereknek a legjobb ellátásban, mivel mindegyik szakasz eltérő kezelést igényel.

Az egyes szakaszok megértéséhez először meg kell értenünk a veseműködés mérését. A vese működésének általánosan elfogadott mértéke a glomeruláris szűrési sebesség (GFR). A vese működését annak alapján mérik, hogy a veséi mennyire hatékonyan tisztítják a vért. A GFR megbecsülésének fő módja egy vérvizsgálat a kreatinin vagy a szérum kreatinin szintjének meghatározására a vérben. A veseműködés csökkenésével a kreatinin szintje nő.

Egy egyenletet használunk a GFR meghatározására. A szérum kreatinin mellett olyan tényezők is szerepelnek, mint az életkor, a faj és a nem. További tényezők lehetnek a súly, a vér karbamid-nitrogén (BUN) és a szérum albumin.

A vesebetegség öt szakasza vagy a CKD és az egyes szakaszok GFR-je az alábbiakban látható:

1. szakasz normál vagy magas GFR-rel (GFR> 90 ml/perc)
2. szakasz Enyhe CKD (GFR = 60-89 ml/perc)
3A. Szakasz: mérsékelt CKD (GFR = 45-59 ml/perc)
3B. Szakasz: mérsékelt CKD (GFR = 30-44 ml/perc
4. fokozat súlyos CKD (GFR = 15-29 ml/perc)
5. stádium CKD végstádium (GFR *) Ha a glomerulusok megsérülnek, sok probléma vesekárosodáshoz vezethet.

Mi okozza a hirtelen vesekárosodást?

A vesefunkció hirtelen elvesztését akut vesekárosodásnak (AKI) nevezik.

Az AKI a következőképpen fordulhat elő:

Traumatikus sérülés vérveszteséggel
A vesék véráramlásának hirtelen csökkenése
A vese károsodása súlyos fertőzés vagy vírus során
A vizelet áramlásának akadályozása
Bizonyos gyógyszerek vagy méreganyagok károsodása
Terhességi szövődmények, például eklampszia és preeklampszia, vagy a kapcsolódó HELLP-szindróma

Mi a krónikus vesebetegség?

A 3 hónapnál tovább tartó vesekárosodást és csökkent funkciót krónikus vesebetegségnek (CKD) nevezzük. A krónikus vesebetegség különösen veszélyes, mert lehet, hogy nincsenek tünetei, amíg jelentős, gyakran helyrehozhatatlan vesekárosodás nem következik be. A cukorbetegség (1. és 2. típus) és a magas vérnyomás a CKD leggyakoribb oka.

Egyéb okok:

Az immunrendszer betegségei, például lupus és krónikus vírusos megbetegedések, például HIV/AIDS, hepatitis B és hepatitis C.
Maguk a húgyúti fertőzések a vesében, az úgynevezett pyelonephritis, hegesedéshez vezethetnek a fertőzés gyógyulásakor. Több epizód vesekárosodáshoz vezethet.
Gyulladás a vesében lévő apró szűrőkben (glomerulusokban); ez történhet a strep-fertőzés és más, ismeretlen okú állapotok után. (Glomeruláris betegség)
Policisztás vesebetegség, amelyben folyadékkal töltött ciszták alakulnak ki a vesékben idővel. Ez az örökletes vesebetegség leggyakoribb formája.
A születéskor jelentkező veleszületett hibák gyakran a húgyúti elzáródás vagy rendellenességek következményei, amelyek a vesét érintik. Az egyik leggyakoribb szelepszerű mechanizmus a hólyag és a húgycső között.
Kábítószerek és toxinok, beleértve egyes gyógyszerek és vegyi anyagok, például NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők), például ibuprofen és naproxen, hosszú távú kitettségét, valamint intravénás „utcai” gyógyszerek alkalmazását.
A vesebetegség minden típusához és a kapcsolódó témákhoz átfogó útmutatót talál a http://www.kidney.org/atoz/ oldalon.

A jobb oldali navigációs linkek segítségével további információkat találhat a ritka fehérje kiömlő (glomeruláris) vesebetegségek bizonyos típusairól, nevezetesen a nephroticus szindróma (NS), a fókuszi szegmentális glomeruloszklerózis (FSGS) és a minimális változás betegségéről (MCD). ennek az oldalnak az oldalsávját.

További információk a vesebetegség egyes szakaszairól itt találhatók.