A Világ Akvakultúra Társaság szerkesztője; s Megjegyzés - Planetary Health Diets and Aquaculture - World

Januárban jelentést tettek közzé „Élelmiszerek az antropocénben: az EAT-Lancet Bizottság a fenntartható élelmiszerrendszerekből származó egészséges étrendről” címmel. A jelentés nem kevesebbet követel, mint „a globális élelmezési rendszer radikális átalakítását”. Egyre növekvő számú kutatást idéz, amelyek összekapcsolják az egészséges táplálkozást és a környezeti fenntarthatóságot. A kihívás az, hogy „a globális élelmiszer-rendszernek az emberi egészség és az élelmiszer-termelés határain belül kell működnie, hogy 2050-ig közel 10 milliárd ember számára biztosítsa a fenntartható élelmiszer-rendszerekből származó egészséges étrendet.”

A jelentés olyan étrendet javasol, amely növényi eredetű ételekben gazdag és kevesebb állati eredetű ételt tartalmaz. Ahhoz, hogy a jelentés lényegét leforrázzuk, az ajánlás kétszer annyi növényi eredetű és fele annyi állati eredetű étel, különösen vörös hús fogyasztása. A zöldségeknek az étrend felét kell kitenniük. Az olyan gazdagabb országok számára, mint az Egyesült Államok, ahol a vörös hús fogyasztása nagyon magas, az állati eredetű élelmiszerek étrendben történő csökkentése jelentősen javíthatja az egészségügyi eredményeket és mérsékelheti az éghajlatváltozást.

A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi étrend fenntarthatatlan, és a bolygót túlnyomja az emberiség biztonságos működési terén. A jelenlegi élelmezési rendszer nem működik jól: körülbelül 795 millió embernek nincs elegendő élelme és éhsége van, 2 milliárd mikrotápanyaghiányos és 2,5 milliárd túlsúlyos vagy elhízott. A mezőgazdaság adja a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 százalékát, az állattenyésztés pedig az összes mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátás kb. A mezőgazdaságban felhasznált földterületek körülbelül felét állati takarmányok összetevőinek előállítására használják. Az állatok, köztük a halak előállítása általában több erőforrást igényel, és nagyobb környezeti hatással jár, mint a növénytermesztés.

A jelentés megállapítja, hogy az élelmiszer-rendszer megváltoztatásához három megközelítésre lesz szükség: áttérés a bolygók egészségügyi étrendjére, a mezőgazdaság fenntartható intenzívebbé tétele és az élelmiszer-pazarlás felére csökkentése. A média figyelmének nagy része jogosan fordult a fenntartható étrendre, mert a fogyasztási szokások ilyen mély elmozdulása nagyobb környezeti előnyökkel járhat, mint a mezőgazdasági termelékenység növelése. Az úgynevezett fenntartható étrend iránti érdeklődés egybeesett a kiegyensúlyozott vagy egészséges étrendek iránti nagyobb érdeklődéssel, mint például a vegetáriánus, a rugalmas, a mediterrán vagy a pescatárius!

Mi a hal szerepe a fenntartható étrendben? A hal kiváló minőségű, könnyen emészthető és tápanyagokban sűrű teljes fehérjeforrás, bőséges vitaminokkal, mikroelemekkel és ásványi anyagokkal. Az étrendben lévő halak kezelni tudják az ételek vagy a mikroelemek elégtelenségének, valamint a túlzott kalóriafogyasztással járó elhízásnak és szívbetegségeknek az egészségre gyakorolt hatásait. A hal körülbelül 17 százalékkal járul hozzá az állati fehérje-ellátáshoz, nagyobb arányban az alacsony jövedelmű országokban. A hal mintegy 4,5 milliárd embernek biztosítja állati fehérjéjének 20 százalékát, és több mint 1,3 milliárd ember számára az elsődleges fehérjeforrás. A halak mennyisége a bolygónkénti étrend alatt csupán 28 g/nap (1 oz) vagy 200 g/hét, ami megegyezik azzal, hogy hetente egyszer vagy kétszer halat eszünk. A halak bolygónkénti étrend alatt történő felosztása az egy főre eső jelenlegi fogyasztás fele, körülbelül 20 kg/év. Ez elriasztja a híreket az akvakultúra területén dolgozóktól és a nagyobb halfogyasztás mellett.

Nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi trendek figyelembevételével hogyan fognak végbemenni ilyen mély táplálkozási váltások. A jövedelmek és az életszínvonal növekedésével a fogyasztók szokása az állati eredetű fehérje, beleértve a halakat is, nagyobb mértékű fogyasztása felé vált. A jólét és az urbanizáció következtében az étrend sokkal nyugatiasabbá vált, több hús és kevesebb zöldségfogyasztás történt. Természetesen a népesség növekedése önmagában fontos tényező az állati eredetű élelmiszerek iránti megnövekedett kereslet szempontjából. Az, hogy mit eszik, végső soron egyéni döntés, bár erősen közvetíti az uralkodó étkezési kultúra és a nemzeti konyha. Az étrend megváltozhat, ha a fogyasztók tudatosabbá válnak, észlelik a változás előnyeit, vagy a lehető legkisebb zavarással változhatnak. A társadalmi normák megváltoztatása szintén hatalmas erő a változásokra. Az emberek megváltoztathatják és megváltoztathatják étrendjüket, reagálva a figyelemfelkeltő programokra, a népszerű kultúra és a marketing programokra.

Az EAT-Lancet jelentésben javasolt változások nagysága és a bolygón belüli határokon belül maradás céljának elérésére rendelkezésre álló viszonylag rövid idő azt jelenti, hogy a nagy magatartásbeli változásokhoz olyan közegészségügyi, mezőgazdasági és élelmiszerpolitikákra van szükség, amelyek ösztönzik a fenntartható ételválasztást talán korlátozza vagy elzárkózik a kevésbé fenntartható élelmiszerek fogyasztásától. Nehéz elképzelni ezt az idealista forgatókönyvet a világban, amelyben élünk, és egyértelműen hiányzik a politikai akarat a fogyasztás fenntarthatóbb irányba történő elmozdítására. Annak ellenére, hogy az egészségre és a környezetre jó étrend felé való törekvés törekvés, mégis érdemes cél, és az akvakultúra megteheti a maga részét.

Az EAT-Lancet jelentésben meghatározott második fő cél a fenntartható élelmiszer-előállításhoz kapcsolódott, hogy csökkentse az erőforrásokra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra nehezedő nyomást. A jelentés a mezőgazdaság fenntartható intenzívebbé tételét szorgalmazza új területek használata nélkül, a vízkészletek körültekintő felhasználásával, az eutrofizációt okozó üvegházhatású gázok és tápanyagok kibocsátásának csökkentésével, valamint a meglévő biodiverzitás védelmével. Fenntartható intenzitás érhető el jobb gyakorlatok alkalmazásával a hozamrés megszüntetésére, különösen az ázsiai pontyos tavak esetében, amelyek a legnagyobb összesített hatással bírnak. Az akvakultúra kutatói segíthetnek a termelési gyakorlatoknak a környezeti hatásokat enyhítő változásainak kidolgozásában és értékelésében.

Az akvakultúra szempontjából az erőforrás-korlátok azt jelentik, hogy a meglévő földterületről történő termelésnek növekednie kell, ez a cél nehéz anélkül, hogy egyidejűleg növelnék az üvegházhatású gázok nagyobb energiafelhasználással járó kibocsátását. Ehhez fel kell gyorsítani a világ energiarendszerének dekarbonizációját. Az egyik lehetőség az állattenyésztés hatékonyabb fajok keverékére való áttérése. A haltenyésztés az akvakultúrában hatékonyabb és kevésbé környezeti hatással járó állattenyésztési forma, mint a legtöbb szárazföldi állatállományé, különösen a marhahúsé. Elő kell mozdítani azokat a politikákat, amelyek előnyben részesítik az akvakultúrát a földi állattenyésztéssel szemben, különösen ott, ahol az erőforrások korlátozottak. Az akvakultúra tehet és meg kell tennie a maga részét, hogy hozzájáruljon az egészséges táplálkozáshoz és a fenntartható élelmiszer-termeléshez.
- John A. Hargreaves, főszerkesztő