A zsírsejtek rendellenes lipid-anyagcseréje megjósolja a nők súlygyarapodását és cukorbetegségét

A zsírok nem hatékony lebontása előrejelzi a későbbi súlygyarapodást és az anyagcsere-szövődményeket, például a 2-es típusú cukorbetegséget a nőknél - írták a kutatók Sejtanyagcsere. A hormon által stimulált lipolízis alacsony szintje - egy biokémiai folyamat, amelynek során a triglicerideket energiadús zsírsavakká bontják - 13 évvel később súlygyarapodással és anyagcsere-problémákkal társult. Az eredmények alapján a kutatók algoritmust dolgoztak ki a hormon által stimulált lipolízis károsodásainak kimutatására klinikai és vérmérések segítségével.

rendellenes

"A javasolt algoritmusunk hasznos lehet olyan személyek azonosításában, akiknél nagy a túlsúlyos vagy elhízott kockázat" - mondja Mikael Ryden, a Karolinska Institutet vezető szerzője. "Ezt az információt a klinikusok felhasználhatják annak megállapítására, hogy kik részesülnek a legjobban az intenzívebb életmódbeli beavatkozásokból, például a fizikai aktivitásból, amely fokozza a hormonok által stimulált lipolízist, és ezáltal megakadályozhatja a zsír felhalmozódását és az anyagcserezavarokat."

Rydén és csapata 89 szubkután zsírszövet biopsziáját vették fel, akik mind kezdetben egészségesek és elhízottak voltak, majd 13 évvel később követték nyomon. Azoknál a nőknél, akik időközben híztak, a spontán lipolízis és a hormon által stimulált lipolízis 50% -kal növekedett, és a testsúlyban stabil egyénekhez képest 50% -kal csökkent. Sőt, a lipolízis szabályozásában szerepet játszó gének alacsonyabb expressziója későbbi súlygyarapodáshoz kapcsolódott.

"Az eredmények arra utalnak, hogy az elégtelen lipolízis, vagyis a magas bazális lipolízis, amelyet hormonstimuláció nem képes megfelelően felgyorsítani, a lipidforgalom egyensúlyát a felvétel felé tolhatja el, ami megkönnyíti a zsírtömeg növekedését" - mondja Peter Arner, a Karolinska Institutet első szerzője.

A kutatók ezután algoritmust készítettek a hormon által stimulált lipolízis becslésére a szöveti biopsziák helyett klinikai és vérmérések alapján. Az anyagcsere-mérési paraméterek azonosításához 1045 alany adatait elemezték. A kapott hat paraméter a derék kerülete, az éhomi plazma nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin, az éhomi plazma adrenalin, a testtömeg, az éhomi szérum inzulin és az éhomi plazma glicerin volt osztva a test összes zsírjával.

226 alany részcsoportjában az algoritmus magas vagy alacsony lipolitikus aktivitást jósolt 80% -nál nagyobb érzékenységgel és körülbelül 75% -os specificitással. 14 alany külön csoportjában tesztelve az algoritmus jól megfelelt a hormon által stimulált lipolízis mért szintjének és az idő előrelátható súlyváltozásának.

"Ezek az előzetes eredmények arra utalnak, hogy algoritmusunkat a szöveti biopsziák helyett rutinszerű klinikai körülmények között lehetne használni a hormon által stimulált lipolízis becslésére" - mondja Ryden. "Azonban jövőbeni vizsgálatokra van szükség az algoritmus validálásához nagyobb egyének csoportjaiban, és annak megállapításához, hogy a tanulmány eredményei a férfiakra is vonatkoznak-e."