Neurológiai Osztály

Mi az agyi aneurysma?

Az agyi aneurizma (más néven koponyaűri aneurizma vagy agyi aneurizma) az agy artéria falának kidudorodó, legyengült területe, amelynek kóros kiszélesedése, léggömbölyödése vagy göbölése van. Mivel az aneurizma falában van egy legyengült folt, fennáll annak a veszélye, hogy az aneurysma felszakad (felszakad).

Agyi aneurizma gyakrabban fordul elő az agy elülső részében elhelyezkedő artériában, amely oxigénben gazdag vért juttat az agyszövethez. Az artériák az agy bármely pontján kialakulhatnak aneurizmák. A normál artéria fala három rétegből áll. Az aneurysma fal vékony és gyenge az artéria falának izomrétegének rendellenes elvesztése vagy hiánya miatt, csak két réteg marad.

Az agyi aneurizma leggyakoribb típusát saccularis vagy bogyós aneurysmának nevezik, amely az agyi aneurysma 90% -ában fordul elő. Ez a fajta aneurizma úgy néz ki, mint egy keskeny szárú "bogyó". Több aneurysma is jelen lehet.

Az agyi aneurizmák két másik típusa fusiform és boncoló aneurysma. A fusiform aneurysma minden oldalról kidomborodik (kerületi irányban), kitágult artériát képezve. A fusiform aneurysma gyakran társul az érelmeszesedéssel.

A boncoló aneurizma az artéria falának belső rétegében az artéria hossza mentén kialakuló szakadás következtében keletkezik a vér szivárgása a fal rétegei között. Ez az artéria falának egyik oldalán léggömböt okozhat, vagy elzárhatja vagy akadályozhatja az artérián keresztüli véráramlást. A boncoló aneurizmák általában traumás sérülésektől következnek be, de spontán is előfordulhatnak. Az aneurysma alakja és elhelyezkedése meghatározhatja, hogy melyik kezelés ajánlott.

A legtöbb agyi aneurizma (90 százalék) tünetek nélkül jelentkezik, és kis méretűek (átmérőjük kevesebb, mint 10 milliméter vagy kevesebb, mint négy tized hüvelyk). A kisebb aneurizmáknál kisebb a szakadás veszélye.

Bár az agyi aneurizma tünetek nélkül is jelen lehet, az agyi saccularis aneurysma leggyakoribb kezdeti tünete a subarachnoidális vérzésből (SAH) eredő hirtelen fejfájás. A SAH a subarachnoid térbe (az agy és az agyat borító membránok közötti térbe) vérzik, és nem az agyszövetbe. Kisebb subarachnoidális vérzés fordul elő leggyakrabban a fej trauma után. A súlyos subarachnoidális vérzés leggyakrabban az agy saccularis aneurysma megrepedéséből származik (80 százalék). Az SAH-hoz társuló hirtelen fejfájás orvosi vészhelyzet.

Az aneurizma megszakadásának megnövekedett kockázata olyan aneurizmákkal jár, amelyek átmérője meghaladja a 10 mm-t (kevesebb, mint négy hüvelyk hüvelyk), egy helyet (keringés az agy hátsó részében) és/vagy egy másik aneurysma korábbi repedését. Jelentős halálozási kockázat társul az agyi aneurysma megrepedésével.

Vérzéses stroke akkor fordul elő, amikor az agyat ellátó erek megrepednek és elvéreznek. Amikor egy artéria vérzik az agyba, az agysejtek és szövetek nem kapnak oxigént és tápanyagot. Ezenkívül a környező szövetekben nyomás alakul ki, irritáció és duzzanat jelentkezik. A stroke körülbelül 20 százalékát vérzéses vérzés okozza.

A megszakadás kockázatának megnövekedése olyan aneurysmákkal jár, amelyek átmérője meghaladja a 10 mm-t (kevesebb, mint négy hüvelyk hüvelyk), egy adott helyet (keringés az agy hátsó részében) és/vagy egy másik aneurysma korábbi repedését. Jelentős halálozási kockázat társul az agyi aneurysma megrepedésével.

Mi okozza az agyi aneurysmát?

Jelenleg az agyi aneurysma oka nem tisztázott. Az agyi aneurizmák számos tényezőhöz kapcsolódnak, beleértve a dohányzást, a magas vérnyomást és a családi kórtörténetet (genetikai). Az agyi aneurizma végső oka az abnormális degeneratív (lebontó) változás (gyengülés) az artéria falában, és a vér pulzációiból származó nyomásnak az agy artériáin keresztül történő pumpálásának hatása. Az aneurysma bizonyos helyei nagyobb nyomást gyakorolhatnak az aneurysmára, például kétágúságnál (ahol az artéria kisebb ágakra oszlik).

Az aneurizma kialakulásához kapcsolódó öröklött kockázati tényezők többek között a következők lehetnek:

Alfa-glükozidáz hiány. A lizoszomális enzim, az alfa-glükozidáz teljes vagy részleges hiánya. Ez az enzim szükséges a glikogén lebontásához és glükózzá történő átalakításához.

Alfa 1-antitripszin hiány. Örökletes betegség, amely hepatitishez és a máj cirrózisához vagy a tüdő emphysemájához vezethet

Arteriovenous malformáció (AVM). Kóros kapcsolat az artéria és a véna között.

Az aorta koarktációja. Az aorta szűkülete, amely a szívből érkező fő artéria.

Ehlers-Danlos-szindróma. Kötőszöveti rendellenességek (kevésbé gyakori).

Az aneurizmák családtörténete

Női nem

Fibromuscularis dysplasia. Egy ismeretlen okú artériás betegség, amely leggyakrabban a fiatal és a középkorú nők közepes és nagy artériáit érinti.

Örökletes vérzéses telangiectasia. Az erek genetikai rendellenessége, amelyben hajlamosak olyan erek kialakulására, amelyekből hiányzik a kapilláris az artéria és a véna között.

Klinefelter-szindróma. Genetikai állapot férfiaknál, amelyben extra X nemi kromoszóma van jelen.

Noonan-szindróma. Genetikai rendellenesség, amely a test számos részének és rendszerének rendellenes fejlődését okozza.

Policisztás vesebetegség (PCKD). Genetikai rendellenesség, amelyet számos folyadékkal töltött ciszta növekedése jellemez a vesékben. A PCKD a saccularis aneurysmákkal járó leggyakoribb orvosi betegség.

Gumós szklerózis. Az a neurokután szindróma, amely a daganatok növekedését okozhatja az agyban, a gerincvelőben, a szervekben, a bőrben és a csontvázban.

Az aneurizma kialakulásához kapcsolódó szerzett kockázati tényezők többek között a következők lehetnek:

Alkoholfogyasztás (különösen a mértéktelen ivás)

Atherosclerosis. Plakk-felhalmozódás (zsíros anyagok, koleszterin, sejt-salakanyagok, kalcium és fibrin lerakódásaiból áll) az artéria belső bélésében

Tiltott drogok, például kokain vagy amfetamin használata

Hipertónia (magas vérnyomás)

Trauma (sérülés) a fején

Kockázati tényező minden, ami növelheti az ember esélyét a betegség kialakulására. Lehet olyan tevékenység, mint például a dohányzás, az étrend, a család története vagy sok más dolog. A különböző betegségek különböző kockázati tényezőkkel bírnak.

Bár ezek a kockázati tényezők növelik az ember kockázatát, nem feltétlenül okozzák a betegséget. Van, akinek egy vagy több kockázati tényezője van, soha nem alakul ki a betegség, míg másoknál betegség, és nincsenek ismert kockázati tényezőik. Bármely betegség kockázati tényezőinek ismerete segíthet a megfelelő cselekvésben, beleértve a viselkedés megváltoztatását és a betegség klinikai megfigyelését.

Melyek az agyi aneurizma tünetei?

Az agyi aneurizma jelenléte csak a repedés idejéig lehet ismeretes. Időnként azonban előfordulhatnak olyan tünetek, amelyek a tényleges szakadás előtt jelentkeznek egy kis vérszivárgás következtében, amelyet úgynevezett őrszemvérzésnek neveznek az agyba. Néhány aneurizma tüneti, mert a szomszédos struktúrákat, például a szem idegeit nyomja. Látásvesztést vagy csökkenő szemmozgást okozhatnak, még akkor is, ha az aneurizma nem szakadt meg.

A megszakítás nélküli agyi aneurizma tünetei többek között a következők:

Fejfájás (ritka, ha nem szakad meg)

Látáshiány (látási problémák)

A szemmozgás hiánya

Az agyi aneurysma első bizonyítéka leggyakrabban egy subarachnoidális vérzés (SAH), az aneurysma megrepedése miatt. Az SAH idején előforduló tünetek többek között a következők:

Kezdeti jel ("életem legsúlyosabb fejfájásának" gyors megjelenése)

Hányinger és hányás

A mentális állapot változása, például álmosság

Fájdalom bizonyos területeken, például a szemen

Eszméletvesztés

Hipertónia (magas vérnyomás)

Motorhiány (egyensúly vagy koordináció elvesztése)

Fotofóbia (fényérzékenység)

Hát- vagy lábfájdalom

Koponyaideghiányok (a szem, az orr, a nyelv és/vagy a fül bizonyos funkcióinak problémái, amelyeket a 12 koponyaideg közül egy vagy több irányít)

Az agyi aneurizma tünetei hasonlíthatnak más problémákra vagy egészségi állapotokra. A diagnózis érdekében mindig konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják az agyi aneurysmát?

Az agyi aneurysma gyakran felszakadás után vagy véletlenül fedezhető fel diagnosztikai vizsgálatok során, például számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat), mágneses rezonancia-képalkotás (MRI) vagy angiográfia miatt, amelyeket más okokból végeznek.

A teljes kórtörténet és fizikai vizsgálat mellett az agyi aneurysma diagnosztikai eljárásai a következőket tartalmazhatják:

Digitális kivonás angiográfia (DSA). Ez képet ad az agy erekről, hogy felismerje az erek és a véráramlás problémáját. Az eljárás során katétert (egy kicsi, vékony csövet) kell behelyezni a láb artériájába, és át kell vezetni az agy erekig. Kontrasztos festéket injektálnak a katéteren keresztül, és röntgenfelvételeket készítenek az erekről.

Számítógépes tomográfia (CT vagy CAT vizsgálat). Diagnosztikai képalkotó eljárás, amely röntgensugarak és számítástechnika kombinációjával hozza létre a test vízszintes vagy axiális képeit (gyakran szeleteknek nevezik). A CT-vizsgálat részletes képeket mutat a test bármely részéről, beleértve a csontokat, izmokat, zsírokat és szerveket. A CT-vizsgálatok részletesebbek, mint az általános röntgensugarak, és felhasználhatók a rendellenességek felderítésére és a stroke helyének vagy típusának azonosítására. CT-angiogram (CTA) CT-felvételen is elkészíthető az erek megtekintésére.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Diagnosztikai eljárás, amely nagy mágnesek, rádiófrekvenciák és számítógép kombinációját használja a testen belüli szervek és struktúrák részletes képeinek elkészítéséhez. Az MRI mágneses mezők segítségével észleli az agyszövet apró változásait, amelyek segítenek megtalálni és diagnosztizálni a stroke-ot.

Mágneses rezonancia angiográfia (MRA). Nem invazív diagnosztikai eljárás, amely mágneses rezonancia technológia (MRI) és intravénás (IV) kontrasztfesték kombinációját használja az erek vizualizálására. A kontrasztos festék miatt az erek átlátszatlanok jelennek meg az MRI képen, lehetővé téve az orvos számára, hogy megjelenítse az értékelt ereket.

Mi az agyi aneurizma kezelése?

Az agyi aneurizma specifikus kezelését orvosa határozza meg az alábbiak alapján:

Az Ön kora, általános egészségi állapota és kórtörténete

A feltétel mértéke

Jelei és tünetei

Az Ön toleranciája bizonyos gyógyszerek, eljárások vagy terápiák iránt

Az állapot lefolyására vonatkozó elvárások

Véleménye vagy preferenciája

A helyzetétől függően az orvos ajánlásokat fogalmaz meg a megfelelő beavatkozáshoz. Bármelyik beavatkozást is választjuk, a fő cél a subarachnoidális vérzés kockázatának csökkentése, akár kezdetben, akár egy ismételt vérzési epizód miatt.

Az agyi aneurizma kezelési döntéseinek meghozatalakor számos tényezőt figyelembe vesznek. Figyelembe veszik az aneurysma méretét és helyét, a tünetek jelenlétét vagy hiányát, a beteg életkorát és egészségi állapotát, valamint az aneurysma szakadásának egyéb kockázati tényezőinek jelenlétét vagy hiányát. Bizonyos esetekben az aneurysma nem kezelhető, és a beteget szorosan figyelemmel kíséri orvos. Más esetekben műtéti kezelés jelezhető.

Két elsődleges sebészeti kezelés létezik az agyi aneurysma esetében:

Nyílt kraniotómia (műtéti nyírás). Ez az eljárás magában foglalja a koponya egy részének műtéti eltávolítását. Az orvos kiteszi az aneurysmát, és egy fémcsipeszt helyez az aneurysma nyakába, hogy megakadályozza a vér áramlását az aneurysma zsákjába. Miután a vágás befejeződött, a koponya vissza van rögzítve.

Endovaszkuláris tekercselés vagy tekercs embolizáció. Az endovaszkuláris tekercselés minimálisan invazív technika, ami azt jelenti, hogy az agyi aneurizma kezeléséhez nincs szükség a koponya bemetszésére. Inkább egy katétert vezetnek az ágyékban lévő erekből az agyi erekbe. Fluoroszkópiával (élő röntgensugárral) segítik a katéter fejbe és az aneurizmába történő előrelépését.

Amint a katéter a helyén van, nagyon apró platina tekercsek jutnak a katéteren keresztül az aneurizmába. Ezek az apró, puha, platina tekercsek, amelyek láthatóak a röntgenfelvételen, megfelelnek az aneurysma alakjának. A tekercselt aneurizma alvadt (embolizáció), megakadályozva a szakadást. Ezt az eljárást általános vagy helyi érzéstelenítésben hajtják végre.