Antifolátum hatékonyság az ízületi gyulladásban

ízületi
A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.
  • Tanulmány részletei
  • Táblázatos nézet
  • Nincs közzétett eredmény
  • Jogi nyilatkozat
  • Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Állapot vagy betegség Beavatkozás/kezelés Fázis
Rheumatoid Arthritis adjuváns ízületi gyulladás Gyógyszer: Metotrexát étrend-kiegészítő: Folinsav Étrend-kiegészítő: Folsav 2. fázis

Az alacsony dózisú metotrexát terápia emberi és állat modellekben elnyomja az autoimmun ízületi gyulladást. Feltételezzük, hogy a metotrexát hatása a reumás ízületi gyulladás kezelésében az aminoimidazol-karboxamid-ribotid-transzformiláz gátlásának köszönhető, amely egy folátfüggő enzim, amely katalizálja az inozin-monofoszfát de novo bioszintézisének utolsó lépését. Az így létrejövő amino-imidazol-karboxamid-ribozid gátolja az adenozin-deaminázt, ezért zavarja a normális adenozin-anyagcserét. Köztudott, hogy az adenozin-deamináz hiányban szenvedő gyermekek súlyos kombinált immunhiányos szindrómában szenvednek. Ez azt sugallja, hogy az adenozin-deamináz-aktivitás kulcsfontosságú az immunképesség szempontjából, és összefügg a rheumatoid arthritis metotrexátterápiájában alkalmazott hatékonyság mechanizmusával.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy a reumás ízületi gyulladás alacsony dózisú metotrexát-terápiája során nagy adagokban alkalmazott kiegészítő folinsav (5-formil-tetrahidrofolát) fellángolást okoz az ízületi gyulladásban. A kiegészítő folsav (pteroil-glutaminsav) azonban nem csökkenti a terápia hatékonyságát. Feltételezzük továbbá, hogy ha a metotrexát hatékonyságát az amino-imidazol-karboxamid-ribotid-transzformiláz gátlása vezérli, a folsav-kiegészítés nem változtathatja meg az aminoimidazol-karboxamid, az adenozin és a dezoxi-adenozin vizeletszintjét, míg a folinsav-kiegészítésnek meg kell akadályoznia ezen vegyületek felhalmozódását.

Tesztelni fogjuk hipotéziseinket mind rheumatoid arthritisben szenvedő embereknél, mind Lewis patkány adjuváns ízületi gyulladásban. Célkitűzéseink a következők: (1) annak meghatározása, hogy a metotrexát klinikailag optimális dózisszintje a Lewis patkány adjuváns ízületi gyulladás kezelésében zavarja-e a normális adenozin anyagcserét; (2) az adenozin metabolizmusát zavaró gyógyszerek (dezoxikoformicin, aminoimidazol-karboxamid és aminoimidazol-karboxamid és a szuboptimális dózisú metotrexát) hatékonyságának meghatározása Lewis patkány adjuváns ízületi gyulladásban; és (3) annak meghatározása, hogy a metotrexát-terápia során a kiegészítő folsav és folinsav normalizálja-e az adenozin anyagcserét rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél. A megszerzett információk javítják az antifolátok/antimetabolitok biokémiai hatásának megértését, amelyek hatékonyak az emberi és állati ízületi gyulladás kezelésében.