Az alacsony zsírtartalmú és egyéb diétás beavatkozások hatása a felnőttek hosszú távú súlyváltozására: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

Deirdre K. Tobias

Preventív Orvostudományi Osztály, Brigham and Women's Hospital és Harvard Medical School, 900 Commonwealth Avenue Boston, MA 02215

alacsony zsírtartalmú

2 Táplálkozási Tanszék, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

Mu Chen

2 Táplálkozási Tanszék, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

JoAnn E. Manson

Preventív Orvostudományi Osztály, Brigham and Women's Hospital és Harvard Medical School, 900 Commonwealth Avenue Boston, MA 02215

3 Járványügyi Osztály, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

David S. Ludwig

2 Táplálkozási Tanszék, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

4 New Balance Alapítvány elhízásmegelőző központ, Bostoni Gyermekkórház, One Autumn Street, Boston Fifth Floor, MA 02215

Walter Willett

2 Táplálkozási Tanszék, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

3 Járványügyi Osztály, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

5 Channing Division of Network Medicine, Brigham and Women's Hospital és Harvard Medical School, 181 Longwood Avenue Boston, MA 02115

Frank B. Hu

2 Táplálkozási Tanszék, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

3 Járványügyi Osztály, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, 665 Huntington Avenue Boston, MA 02115

5 Channing Division of Network Medicine, Brigham and Women's Hospital és Harvard Medical School, 181 Longwood Avenue Boston, MA 02115

Társított adatok

Absztrakt

Háttér

Az alacsony zsírtartalmú étrend hosszú távú fogyás hatékonyságáról évtizedek óta viták folynak, több tucat randomizált vizsgálat (RCT) és a közelmúltbeli felülvizsgálatok vegyes eredményeket hoztak.

Mód

Az RCT-k véletlenszerű hatásainak meta-analízisét végeztük, hogy megbecsüljük az alacsony zsírtartalmú és a magasabb zsírtartalmú étrendi beavatkozások hosszú távú hatását a fogyásra. Kutatásunk felnőtt populációkban elvégzett RCT-ket jelentett, amelyek ≥1 éven belül jelentették a testsúly változásának eredményeit, összehasonlítva az alacsony zsírtartalmú és a magasabb zsírtartalmú beavatkozásokat, közzétették 2014 júliusáig. Az elsődleges eredménymérő a súlyváltozás átlagos különbsége volt az intervenciók között.

Megállapítások

53 tanulmány megfelelt a felvételi kritériumoknak, 68 128 résztvevőt képviselve. A súlycsökkentő kísérletek során az alacsony szénhidráttartalmú beavatkozások lényegesen nagyobb súlyvesztéshez vezettek, mint az alacsony zsírtartalmú beavatkozások (n összehasonlítás = 18; súlyozott átlagkülönbség [WMD] = 1,15 kg, 95% CI = 0,52–1,79; I 2 = 10%). Az alacsony zsírtartalmú zsírok nem eredményeztek különbségeket a súlyváltozásban a többi mérsékelt zsíros testsúlycsökkentő beavatkozáshoz képest (n = 19; WMD = 0,36, 95% CI = -0,66–1,37; I 2 = 82%), és csak összehasonlításban voltak magasabbak „szokásos étrenddel” (n = 8; WMD = -5,41, 95% CI = -7,29 - −3,54; I 2 = 68%). Hasonlóképpen, a nem testsúlycsökkentő és a testsúly-fenntartó vizsgálatok, amelyeknél nem voltak alacsony szénhidrát-összehasonlítások, hasonló hatással voltak az alacsony zsírtartalmú és a mérsékelt zsírtartalmú beavatkozásokra, és jobbak voltak a „szokásos étrenddel” összehasonlítva. A súlycsökkentő kísérletek, amelyek során a zsírbevitelben nagyobb különbség érhető el a nyomon követés során, jelentősen kedveztek a magasabb zsírtartalmú étrendi beavatkozásoknak, ezt jelzi a zsírból származó kalóriák ≥5% -ának különbsége (n = 18; WMD = 1,04, 95% CI = 0,06-2,03; I 2 = 78%), vagy a szérum trigliceridek változásának ≥5 mg/dl különbségével (n = 17; WMD = 1,38, 95% CI = 0,50–2,25; I 2 = 62%).

Értelmezés

Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend testtömegre gyakorolt ​​hosszú távú hatása az összehasonlító csoport beavatkozásának intenzitásától függ. A hasonló intenzitású étrendi beavatkozásokkal összehasonlítva az RCT-k bizonyítékai nem támasztják alá az alacsony zsírtartalmú étrendet más étrendi beavatkozásokkal szemben.

Bevezetés

A hosszú távú súlykontroll hatékony stratégiáinak meghatározása kritikus fontosságú lesz a túlsúly és az elhízás riasztó prevalenciájának csökkentése érdekében világszerte. Az étrend makrotápanyag-összetétele vagy a zsír, a szénhidrát és a fehérje által bevitt kalóriaarány az elmúlt évtizedekben jelentős figyelmet kapott a fogyás és a testsúly fenntartása szempontjából való jelentősége miatt. Számos rövid és hosszú távú, randomizált vizsgálat számos általános és klinikai populációban megkísérelte meghatározni a makrotápanyagok optimális arányát a fogyás szempontjából. Az összes zsírból elfogyasztott napi kalória arányának csökkentését számos okból célozták meg, az egyik az, hogy egyetlen gramm zsír több mint kétszer annyi kalóriát tartalmaz, mint egy gramm szénhidrát vagy fehérje (9 kcal/gramm vs. 4 kcal/gramm). Így a teljes zsírfogyasztás csökkentése elméletileg érezhetõ hatással lehet az összes elfogyasztott kalóriára. A randomizált vizsgálatok azonban nem tudták következetesen bizonyítani, hogy a teljes zsír százalékos csökkentése hosszú távú súlyvesztéshez vezet más étrendi beavatkozásokhoz képest.

Ennek a szisztematikus áttekintésnek és metaanalízisnek az volt a célja, hogy összefoglalja a ≥1 évig tartó randomizált kontrollvizsgálatok (RCT) nagyszámú bizonyítékát, amelyekben összehasonlították az alacsony zsírtartalmú étrendben bekövetkezett súlyváltozásokat más étrendi intervenciós csoportokkal. A vizsgálatokat függetlenül attól, hogy a súlycsökkenést szándékozták-e alkalmazni, nem, például a lipideket vagy a rákos végpontokat értékelő vizsgálatokban. Megvizsgáltuk az olyan beavatkozások jellemzői szerinti rétegzést, amelyek befolyásolhatják a fogyás különbségeit, beleértve azt is, hogy az intervenciós karok hasonló figyelmet és beavatkozási intenzitást kaptak-e, vagy az összehasonlító diéta összetételét. Feltételeztük, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend nem jár nagyobb súlycsökkenéssel, ha figyelembe vesszük ezen intervenciós jellemzők közötti különbségeket, és hogy a nagyobb zsírtartalmú beavatkozásokat támogató fogyás különbségei nagyobbak lesznek, ha a betartás nagyobb.

Mód

Keresési stratégia és felvételi kritériumok

Az előre definiált keresési stratégiát, a tanulmányi alkalmassági kritériumokat és a statisztikai módszertani megközelítéseket nem publikált kutatási protokollunk részletezte. Irodánkeresésünk (2. oldal) és a PRISMA ellenőrzőlista (7–10. Oldal) részleteit a Függelék vázolja fel. Röviden: a MEDLINE, EMBASE, CENTRAL és Cochrane szisztematikus felülvizsgálatok adatbázisát használtuk fel a támogatható vizsgálatok azonosítására. Bevettük a ≥1 évig tartó vizsgálatokat, amelyek összehasonlították az alacsony zsírtartalmú étrend súlyváltozását (a szerzők meghatározása szerint) a magasabb zsírtartalmú étrendi beavatkozásokkal, beleértve a nem terhes felnőttek „szokásos étrendjét” is. A rövidebb időtartamú vizsgálatokat kizártuk, mivel a súlycsökkentő kísérletek során a kezdeti maximális testsúlycsökkenés 6 hónap körüli, a későbbi súlyvisszanyeréssel figyelhető meg.

Az érdeklődés eredménye a testtömeg hosszú távú (≥1 év) változása volt (a kiindulási értékhez képest átlagos változásként, átlagos változáskülönbségként vagy az átlagos testtömegként jelentették a követés végén). Erőfeszítéseket tettek a szerzőkkel a varianciamérések megszerzésére, ha erről nem számoltak be, de végül kizárták, ha nem állnak rendelkezésre. Kizártuk a vizsgálatokat, ha az egyik intervenciós csoport nem diétás súlycsökkentő komponenst tartalmazott (pl. Testmozgás, gyógyszerészeti beavatkozás), míg a másik nem. Nem tettünk kizárásokat egyidejű étrendi összetevők alapján (például növeljük a gyümölcsöket és zöldségeket). Kizárták a nem randomizált vizsgálatokat, valamint az étrend-kiegészítőket vagy az étkezést helyettesítő italokat, mivel ezek meghaladták a vizsgálat kereteit. Ha a vizsgálati eredményeket többször is közzétették, a legfőbb elemzésbe a legteljesebb nyomon követést tartalmazó cikk került. Az összefoglalókat relevancia szempontjából átvilágította két recenzens (DT, MC), és a támogatható teljes szövegeket két recenzens (DT, MC) függetlenül és két példányban vizsgálta felül egy felvételi/kizárási kritériumlappal.

Adatok kinyerése

A végső elfogadott vizsgálatokból nyert változók a tanulmány szintjén (szerzők, ország, központ), a tanulmány populációjellemzőit, az intervenció részleteit, beleértve a fogyás szándékát (igen, nem, fenntartása) és az egyes beavatkozások relatív intenzitását tartalmazzák, a tanulmány szerzőinek leírása szerint (azaz szisztematikusan nagyobb figyelem, a vizsgálati klinikusokkal, dietetikusokkal töltött idő, a program anyagai stb. az egyik intervenciós csoportnál a másiknál), valamint a kezelés karonkénti eredményei. Felvettük az étrend betartását is, ideértve a szérum triglicerid szintjének változását és a zsírból származó kalória százalékát az utánkövetés során. Elemeztük a kezelési szándék becsléseit, ha jelentettek.

A Cochrane-féle torzítási kockázatértékelő eszköz segítségével értékeltük a vizsgálatok részrehajlásának lehetőségét. (1) Az adatokat két kutató (DT, MC) függetlenül nyerte el, és az eltéréseket szükség esetén egy harmadik ellenőr (FH) segítségével oldották meg.

Adatelemzés

Végül érzékenységi elemzéseket végeztünk a megállapítások megbízhatóságának felmérésére. Értékeltük a legnagyobb vizsgálat vagy vizsgálatok eltávolításának hatását, az összesített becslések százalékos súlya alapján, és csak a kezelésre irányuló szándék elemzését végző és ≥100 résztvevővel végzett vizsgálatokra korlátozódtunk. Az elsődleges elemzéseket inverz varianciával súlyozott fix hatású modell alkalmazásával megismételtük. A Begg (4) és az Egger (5, 6) teszteket a publikációs torzítás potenciáljának tesztelésére végeztük a variancia inverzének ábrázolásával a kezelési hatással szemben. Az elemzéseket a STATA® 13.1 verziójával hajtottuk végre.

A finanszírozási forrás szerepe

A finanszírozási források nem vettek részt a tanulmány tervezésében vagy lebonyolításában; az adatok gyűjtése, kezelése, elemzése vagy értelmezése; a kézirat elkészítése, áttekintése vagy jóváhagyása. A DT teljes hozzáféréssel rendelkezett az összes adathoz, és végső felelősséggel ruházta fel a közzétételre.

EREDMÉNYEK

Keresésünk 3517 idézetet eredményezett (1. ábra), amelyek közül 53 RCT volt alkalmas az elemzésünkbe (1. táblázat). A vizsgálatok többségét Észak-Amerikában végezték (n = 37), és egy évig tartottak (n = 27). Húsz vizsgálatba olyan résztvevőket vontak be, akiknél elterjedt krónikus betegségek voltak, köztük emlőrák, (7–10) hiperkoleszterinémia, (11–13) és 2-es típusú cukorbetegség. (14–22) A 35 súlycsökkenéses vizsgálat mellett 13 olyan vizsgálat volt, amely nem tervezett beavatkozás a testsúlyra (7–10, 12, 13, 22–28) és 5 testsúly-fenntartó vizsgálat, amelyek célja az alap testtömeg fenntartása. (11, 29–32)