Az egészséges iskolai menza program: Ígéretes beavatkozás az iskolai étkezési környezet egészségesebbé tételéhez

Fréderike Mensink

Holland Nutrition Center, P.O. Box 85700, 2508 CK Hága, Hollandia

Saskia Antoinette Schwinghammer

Holland Nutrition Center, P.O. Box 85700, 2508 CK Hága, Hollandia

Astrid Smeets

Holland Nutrition Center, P.O. Box 85700, 2508 CK Hága, Hollandia

Absztrakt

1. Bemutatkozás

Az az elképzelés, hogy a környezeti tényezők fontosak lehetnek az emberi viselkedés alakításában, nem új keletű. Az 1930-as években Lewin már a terepelméletében hangsúlyozza, hogy az ember viselkedését és a környezetet egyaránt figyelembe kell venni az emberi viselkedés tanulmányozása során [4]. A szociálpszichológia alapító atyjának tartott Lewin az ember viselkedését mind a személy, mind a környezet függvényében konvencionalizálta. Ez az ötlet Lewin-egyenletként vált ismertté: B = f (P, E). Ebből a heurisztikából az következik, hogy a viselkedés annak a személyes tulajdonságoknak a kölcsönhatásának az eredménye, amely a személyt működteti (fizikai és társadalmi elemeket egyaránt tartalmaz). Ez a perspektíva hasznos kiindulópontot jelent az étkezési magatartás mérlegeléséhez. Konkrétan segíthet elmagyarázni, hogy a jó és határozott egészséges táplálkozási szándék (személyi tényezők) legtöbbször nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozzák az embereket az egészségtelen ételválasztásban. Inkább a közvetlen környezetében rejlő kísértések, például a hamburger illata vagy a barátok cukorkát esző látása nagyon hatásos lehet az emberek tényleges étkezési szokásainak alakításában.

Noha Lewin egyenlete korában meglehetősen forradalmi volt, és némi vitát váltott ki tudóstársai között, konceptualizációját napjainkban széles körben elismerték. Az étkezési magatartás területén is rengeteg bizonyíték van arra, hogy a környezeti jelzések tudatosan és tudattalanul is befolyásolhatják az emberek étkezési döntéseit. Például kutatások bebizonyították, hogy az élelmiszer közvetlen környezetben történő kiszerelése, adagolása és csomagolása befolyásolhatja az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét. Pontosabban, a nagyobb adagok és csomagok általában több étel fogyasztására ösztönzik az embereket, ami viszont nagyobb energiafogyasztáshoz vezet [5, 6]. Ezenkívül az élelmiszerek hozzáférhetősége és kiszerelése oly módon befolyásolhatja az emberek ételválasztását, hogy minél hozzáférhetőbbek vagy könnyen elérhetők bizonyos típusú élelmiszerek, annál többet fogyasztanak [7, 8].

Ugyanakkor az iskolai büfék nagy lehetőséget kínálnak a diákok étkezési magatartásának javítására. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb diák hajlamos az impulzusos döntéshozatalra, amikor az ételeiről van szó, ez azt jelenti, hogy a környezeti jelzések is „ösztönözhetik” őket az egészségesebb választások irányába. Amikor a kávézó kínálata túlnyomórészt egészséges lenne, és az egészséges ételeket vonzóbbá tennék (pl. Vonzó bemutatás, kiállítás), akkor várhatóan ez növeli az egészséges választási lehetőségeket. És valóban, a TNO tanulmánya bebizonyította, hogy ez eredményes és hatékony eszköz lehet az egészséges étkezési magatartás ösztönzésére a diákokban: az automaták kínálatának alacsony kalóriatartalmú cukorkákra, rágcsálnivalókra és üdítőkre való megváltoztatása azt eredményezte, hogy a diákok ezeket az egészségeseket választották termékek gyakrabban [15]. Ennek eredményeként alacsonyabb a kalóriabevitelük, mint azoknak az automatáknak az iskoláiban, ahol sok cukrot és zsírt tartalmazó termékek dominálnak.

Egy másik ok, amiért a hallgatók megcélzása nagy lehetőségeket kínál az egészséges étkezési szokások javítására, az, hogy az élet korán kialakult étkezési szokásai felnőttkorban is fennmaradhatnak [16], és hogy egy egészségtelen szokás kialakulása után nehéz megváltoztatni [17]. Ezért az egészséges szokások népszerűsítése és kialakítása a fiatalokban valószínűleg hatékonyabb és eredményesebb, mint az egészségtelen szokások későbbi megváltoztatása. Ezenkívül az iskolákat egyre inkább az egészséges táplálkozással kapcsolatos beavatkozások kulcsfontosságú beállításaként jelzik. Az egészségfejlesztés az iskolákban megéri ezt az erőfeszítést, mert hozzájárulhat a tanulók egészségesebb viselkedéséhez, magasabb tanulmányi eredményekhez és az iskolai lemorzsolódás csökkenéséhez [18]. Ugyanakkor az iskolai keretek fontos kontextust jelentenek az egészségfejlesztés szempontjából, mivel sok éven át eljut a lakosság nagy hányadához [19]. Biztonságos környezetet kínál az új készségek gyakorlásához is [20]. Ezek a készségek hatással vannak a fiatalok azon lehetőségére, hogy megvédjék magukat az egészségügyi kockázatoktól, és pozitívan befolyásolhatják életmódjukat felnőttkorukban [20]. Összegezve: a hallgatók étkezési magatartásának megváltoztatását célzó beavatkozások nagyon sok lehetőséget rejtenek magukban.

Tekintettel arra, hogy a környezet milyen hatást gyakorolhat a diákok ételválasztására, elengedhetetlen egy egészséges étkezési környezet megteremtése az iskolákban, amely megkönnyíti a tanulókat az egészséges élelmiszerek választásában. Ily módon a hallgatók képesek lesznek kialakítani az egészséges étkezési szokásokat, amelyekből egész életükben részesülhetnek. Ebből a célból fejlesztették ki az Egészséges iskolai menza programot. A Holland Táplálkozási Központ Egészséges iskolai étkezde programja egy környezeti beavatkozás, amelynek célja az egészséges étkezési környezet megteremtése és az egészséges táplálékválasztás elősegítése a középiskolákban és a szakképzési iskolákban Hollandiában. Ez a beavatkozás többkomponensű stratégiát foglal magában, bevonva az összes felet: diákokat, tanárokat, szülőket, iskolaszékeket, menzák alkalmazottait, az önkormányzati egészségügyi szolgáltatásokat és a vendéglátókat.

A 2002. évi kísérleti tanulmány óta Hollandia összes középiskolájának csaknem egyharmada dolgozik a programmal [3]. 2006-2007-ben az összes középiskola 11% -a vett részt; 2010–2011-ben 29% jelezte, hogy részt vett a programban az elmúlt négy évben [3], ami jelentős növekedést jelent. Az iskolák ösztönzésére a programba való beiratkozásra 2006 óta kétévente megrendezésre kerül az Egészséges iskolai étkezde ösztönző verseny verseny. Ez a verseny az iskolákat arra kéri, hogy nyújtsanak be egy cselekvési tervet, amely leírja az egészséges táplálék-kínálat létrehozása érdekében tett lépéseket. 6 hónap elteltével jelentést kell benyújtani, amelyben leírják az elért célokat. A legtöbb strukturális változást elért iskola elnyeri a díjat.

2010-ben egy független kutatási ügynökség egy leíró tanulmányt végzett a program felhasználói között az iskolaigazgatók, szülők, diákok és egészségügyi szakemberek véleményének, tapasztalatainak és véleményének felmérésére a program keretében [21]. Ezt a tanulmányt azért készítették el, hogy minél több betekintést nyerjen a program felhasználói véleményeibe, és meghatározzon olyan tényezőket, amelyek segíthetnek a program javításában. Ebben a leíró tanulmányban a következő kérdésekkel foglalkoztak: (1) az iskola büfé kínálatának megítélése, (2) az iskola büfé kezelésének módja, (3) az önkormányzati egészségügyi szolgálat szerepe, (4) a a program, (5) a Stimulációs Díj verseny további értéke, (6) a szülők részvétele a kávézó kínálatában, és (7) lehetséges tényezők, amelyek ösztönzik a részt nem vevő iskolákat a programra való beiratkozásra. (A menzai brigád 2009 vége óta aktív, és emiatt nem volt része a kutatási tanulmánynak. A szakképző iskolák 2011-től kezdtek részt venni a programban, és emiatt nem részei a kutatási tanulmánynak.) . A cikk további részében kitérünk erre a kutatásra, bemutatjuk és megvitatjuk a legfontosabb eredményeket.

2. Módszer

2.1. Toborzás és eljárás

E-mailben kerestük meg azokat az iskolákat, amelyek részt vettek a Stimulációs Díj versenyen 2006-2007-ben, 2008-2009-ben és/vagy 2009-2010-ben, hogy megadják nekünk az iskolaigazgatójuk, a diákönkormányzat és a szülő e-mail címét. tanács. Minden holland középiskola e-mail címét tartalmazó adatkészletet alkalmazták arra, hogy a részt nem vevő iskolákat meghívják a tanulmányba.

Ezt követően a részt vevő iskolák igazgatói (azoknak az iskoláknak az igazgatói, amelyek részt vettek (d) az Egészséges Iskola Étkezde Stimulációs Díj versenyében egy időben a 2006–2010-es évek során), valamint a nem részt vevő iskolák igazgatói, valamint a részt vevő iskolák szülei és tanulói, meghívást kaptak a vizsgálatba, és linkeket kaptak az online kérdőívekre. Összesen négy online kérdőívet küldtek ki; egyet a részt vevő iskolák igazgatóinak, egyet a részt vevő iskolák szülőtanácsainak, egyet a részt vevő iskolák diáktanácsainak és egyet a részt nem vevő iskolák igazgatóinak (a résztvevő iskolák válaszadóinak csak a számukra releváns kérdésekre kellett válaszolniuk; A 2009–2010-es tanévben részt vevő iskolák válaszadóinak például nem kellett válaszolniuk a program folytatásával kapcsolatos kérdésekre, mivel éppen most kezdték meg). Kérdőíveket küldtek a résztvevő iskolák 153 igazgatójának, 139 szülői tanácsnak, 137 diáktanácsnak és 708 nem részt vevő iskolának.

Ezenkívül interjúkat folytattak a Stimulációs Díj versenyben részt vevő iskolák tíz iskolaigazgatójával a 2006-2007 és a 2008-2009 tanévben, akiket véletlenszerűen választottak ki, és telefonon vagy e-mailben keresték meg őket a részvételi kérelemmel (iskolaigazgatók) a Stimulációs Díj versenyében az adott időpontban részt vevő iskolák közül nem keresték meg a részvételt, mert a program folytatásával kapcsolatos kérdések még nem relevánsak). Az összes interjút független kutatási ügynökség készítette. Végül szakértői megbeszélést tartottak az érintett Önkormányzati Egészségügyi Szolgálatok 12 egészségügyi promóterével, hogy megvitassák tapasztalataikat az iskolák támogatása során az iskolai büfé kínálatának megváltoztatása során az Egészséges Iskola Étkezde program megvalósításával. Erre a szakértői értekezletre 28 önkormányzati egészségügyi szolgálat összes kapcsolatát meghívták e-mailben a részvételre. A szakértői találkozót egy független stratégia-fejlesztési ügynökség végezte.

2.2. Kérdőívek

Igazgatók -

A résztvevő iskolák iskolaigazgatóinak szóló online kérdőív először felmérte az iskola cafeteria kínálatának megítélését. Konkrétan a következő kérdéseket tették fel: „Milyen volt az egészséges/egészségtelen kínálat aránya az iskolai büfében a program megkezdése előtt?” és „Milyen az egészséges/egészségtelen kínálat aránya az iskolai büfében ebben a pillanatban?”. A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták meg (1 = szinte teljesen egészségtelen termékek, 5 = szinte teljesen egészséges termékek).

Ezt követően a programmal, a külső támogatás mértékével és a program folytatásával, valamint a Stimulációs Díj pályázattal kapcsolatos kérdések kerültek bemutatásra. Pontosabban a következő kérdéseket tették fel

- Ki kezeli az iskolai büfét? három válaszlehetőséggel; (1) belső irányítás, (2) külső irányítás (szakmailag szervezett vendéglátás), vagy (3) egyéb, nevezetesen….

- Iskolája kapott támogatást az Önkormányzati Egészségügyi Szolgálattól? két válaszlehetőséggel; "igen vagy nem."

"Hogyan értékeli az önkormányzati egészségügyi szolgálat által nyújtott támogatást?" A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták meg (1 = elégtelen, 5 = nagyon jó).

- Melyik kiegészítő tevékenységet folytatta iskolája? válaszadási lehetőségekkel, például „a menza kínálatának strukturális változása” és „az iskolai élelmiszer-politika kialakítása”.

„Az Egészséges Iskola Étkezde Stimulációs Díja verseny motiválta, hogy bekerüljön az Egészséges Iskola Étkezde programba.” A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták (1 = teljesen nem értek egyet, 5 = teljesen egyetértek).

Diákok -

A résztvevő iskolák diáktanácsai számára készített online kérdőív először felmérte az iskola cafeteria kínálatával kapcsolatos véleményüket is. A diákönkormányzatokat arra kérték, hogy a kérdések megválaszolásakor képviseljék az összes hallgató véleményét.

Konkrétan a következő kérdéseket tették fel: „Milyen volt az egészséges/egészségtelen kínálat aránya az iskolai büfében a program megkezdése előtt?” és „Milyen az egészséges/egészségtelen kínálat aránya az iskolai büfében ebben a pillanatban?”. A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták meg (1 = szinte teljesen egészségtelen termékek, 5 = szinte teljesen egészséges termékek).

Ezt követően kérdéseket tettek fel a hallgatók részvételéről és a programmal kapcsolatos megítéléséről. Konkrétan a következő kérdést tették fel: „A hallgatók részt vettek-e a program elején?”. Három válaszlehetőség volt; (1) igen, (2) nem, vagy (3) nem tudom. Ezenkívül arra kérték a hallgatókat, hogy válaszoljanak a kijelentésre: „Tanulóink tudomásul veszik az Egészséges Iskola Étkezde program fontosságát”. A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták (1 = teljesen nem értek egyet, 5 = teljesen egyetértek).

Szülők -

A részt vevő iskolák szülői tanácsai számára készített online kérdőív feltárta a szülők részvételét és megítélését a programmal kapcsolatban. A szülői tanácsokat arra kérték, hogy képviseljék az összes szülő véleményét a kérdések megválaszolásakor.

Konkrétan a következő kérdést tették fel: „A szülőket bevonták/tájékoztatták-e a program kezdetekor?”. Három válaszlehetőség volt; (1) igen, (2) nem, vagy (3) nem tudom. Ezenkívül a következő állítást használták: „A szülők beleszólhatnak az étkezde kínálatának kiválasztásába”. Három válaszlehetőség volt; (1) igen, (2) igen, de csak a szülői tanács útján, vagy (3) nem. Ezután a szülőket arra kérték, hogy válaszoljanak a következő állításokra: „A szülők tudják, mit kínálnak az iskolai büfében” és „A szülők beleszólnak a kávézó kínálatába”. Három válaszlehetőség volt; (1) igen, (2) nem, vagy (3) nem tudom. Végül arra kérték a szülőket, hogy válaszoljanak a következő kijelentésre: „A szülők elismerik az Egészséges Iskola Étkezde program fontosságát.” A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták (1 = teljesen nem értek egyet, 5 = teljesen egyetértek).

Nem részt vevő iskolák -

A nem részt vevő iskolák iskolaigazgatóinak szóló online kérdőív felmérte az iskola cafeteria kínálatával kapcsolatos véleményüket. Konkrétan a következő kérdést tették fel: „Milyen az egészséges/egészségtelen kínálat aránya az iskolai büfében ebben a pillanatban?” A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták meg (1 = szinte teljesen egészségtelen termékek, 5 = szinte teljesen egészséges termékek). Emellett állításokat használtak annak meghatározására, hogy mely tényezők motiválják őket az Egészséges Iskola Étkezde programban való részvételre. Az igazgatókat arra kérték, hogy válaszoljanak a következő állításokra: „Az iskolának eleget kell tennie a szükséges időbefektetésnek” és „Az iskolának eleget kell tennie a szükséges pénzügyeknek”. A válaszokat 5 pontos Likert típusú skálán adták (1 = teljesen nem értek egyet, 5 = teljesen egyetértek).

2.3. Interjúk az igazgatókkal

Az interjú megtervezése az online kérdőív alapján készült, és mélyreható és további kérdésekből állt az iskola igazgatójának részvételével, a program végrehajtása során nyújtott támogatással, a folytatással, a Stimulációs díjban való részvétellel és a program lehetséges fejlesztéseivel kapcsolatban.

2.4. Szakértői találkozók

Egészségügyi szakemberek -

Ennek a találkozónak az volt a célja, hogy minél több betekintést nyerjen tapasztalataikba, szükségleteikbe és az önkormányzati egészségügyi szolgálatok szerepébe a programban. A résztvevőket arra kérték, hogy jelezzék, mely programkomponenseket kell folytatni, melyeket kell megszüntetni és mely komponensekkel kell gazdagítani a programot. Pontosabban, az egyik olyan állítás, amelyet felhasználtak: „Az önkormányzati egészségügyi szolgálatok a Stimulációs Díj versenyt az iskolák ösztönzésének tekintik.”

3. Eredmények

3.1. Kérdőívek

A válaszadási arány a következő volt: a részt vevő iskolák igazgatóinak 62,7% -a (n = 96) töltötte ki a kérdőívet, a szülői tanácsok 54% -a (n = 75), a diákok 38,7% -a (n = 53) tanácsok, és a nem részt vevő iskolák 25,6% -a (n = 181). A 181 nem részt vevő iskola közül 39 azért került ki a vizsgálatból, mert már az Egészséges Iskola Étkezde programot hajtották végre (n = 29), vagy érdekeltek abban (n = 10). Százharmincöt iskola nem volt motivált arra, hogy a közeljövőben beiratkozhasson a programra. Ezek az iskolák megkapták a kérdőívet. A legfontosabb megállapításokat az alábbiakban tárgyaljuk.

Észlelt kávézó-ajánlat -

A program végrehajtása előtti és utáni (ebben a pillanatban) felajánlással kapcsolatos kérdésekben a résztvevők átlagos pontszámának különbségét összehasonlítottuk a párosított t-tesztekkel. A részt vevő és a nem részt vevő iskolák igazgatóinak átlagos pontszámának különbségeit a „jelen pillanatban” felajánlás kérdésében (a résztvevő iskolák esetében ez a program végrehajtása után történt) összehasonlítottuk egy független t-teszttel.