Az élelmiszerek energiasűrűsége: ügy kialakítása az élelmiszer-bevitel kezelésére

Allen S Levine, Az élelmiszerek energia-sűrűsége: a táplálékfelvétel kezelésének ügyének felépítése, The American Journal of Clinical Nutrition, 73. évfolyam, 6. szám, 2001. június, 999–1000. Oldal, https://doi.org/10.1093/ajcn/ 73.6.999

ügyet

Erős az az eset, amikor az élelmiszerek energiasűrűsége fontos tényező a rövid távú táplálékfelvétel szabályozásában (1–4). A táplálékfelvétel klasszikus tanulmányai az élőlényekben, a legyintéstől kezdve az emberig, azt mutatják, hogy a gyomortágulatnak nagy szerepe van az étkezés méretének szabályozásában (5). Az alacsony energiasűrűségű ételeket tartalmazó izoenergetikus étkezés nagyobb gyomortágulást okoz, mint a nagy energiasűrűségű ételeket tartalmazó étkezés. Az étel energiasűrűségén kívül azonban más tényezők is fontosak. Ezek magukban foglalják az étkezés során elfogyasztott víz mennyiségét, az ételek ízét, az ételek energiasűrűségének és zsírtartalmának tartományát, valamint az általános ételfogyasztást az egy étkezés elfogyasztásához szükséges időtartamoknál hosszabb ideig. A vizsgált populáció (pl. Elhízott vagy sovány, férfiak vagy nők, gyermekek vagy felnőttek) befolyásolhatják az ételek energiasűrűségének importját a testsúly szabályozásában. A kutatók ezen a kutatási területen haladnak e zavaros kérdések mindegyikének kezelése felé.

Az energiasűrűség meghatározásához használt nevező lehet az élelmiszer súlya vagy térfogata, ezt a kérdést az irodalom nem nagyon tárgyalja. Bell and Rolls bizonyos mértékben foglalkozik ezzel a témával. A súly és a térfogat nem feltétlenül arányos, mert az ételek textúrájának megváltoztatásához gyakran tartalmaz levegőt az ételek. Például a fagyasztott desszertekbe beépített levegő mennyisége nagyban változhat, a sűrű fagylaltban lévőtől a könnyű, felvert habos fagylaltig. A gázok beillesztése az élelmiszerekbe nemcsak az ételek szájérzetét és ízét befolyásolhatja, hanem a levegő lenyelése miatt bélpuffadást is eredményezhet, ami befolyásolhatja az étel bevitelét. Bell and Rolls megjegyezte, hogy a zsírtartalom nem befolyásolta az elfogyasztott ételek mennyiségét, de a bevitt ételek tömegét, hangsúlyozva a nevező fontosságát az energiasűrűség-mérésekben. Az állatok súlyának vagy térfogatának bevitele szintén fontos az állatkísérletek során. A meghatározott étrend szénhidrátforrásként gyakran tartalmaz kukoricakeményítőt vagy szacharózt. Ezen ételek közötti sűrűség, azaz térfogat/tömeg különbség befolyásolhatja a kísérleti eredményeket, különösen rövid időtartamok alatt.

A különféle fizikai formájú élelmiszerek elérhetősége megváltoztathatja a rövid távú beviteli szokásokat. Például az almalé fogyasztása percenként több energiát nyerhet, mint amikor az almát fogyasztják. Az energiatartalmú üdítőknek a gyermekkori elhízáshoz való hozzájárulásáról szóló közelmúltbeli vita azt is mutatja, hogy a könnyen elfogyasztott energia befolyásolhatja a test súlyát (9 Ezek az italok viszonylag alacsony energiasűrűségük (≈1,7 kJ/g) ellenére nagy mennyiségű energiát tudnak szolgáltatni. Ez nem vonja le az energiasűrűség fontosságát, de azt sugallja, hogy az energiafelvétel egyszerűsége is kritikus fontosságú. Az élelmiszer fizikai formája hozzájárul az emészthetőségéhez és felszívódásához is (10).

Bell and Rolls azt mutatja, hogy az ételek energiasűrűsége hozzájárul a teljes napi energiafogyasztáshoz. Vizsgálatukban ez mind az sovány, mind az elhízott nőknél fordult elő az étrendi zsírtartalom 3 szintjén. Az élelmiszer-energiasűrűség testtömeg-szabályozásban betöltött szerepének folyamatos tanulmányozása érdemes folytatás, amely Bell és Rolls által odafigyelt a részletekre.