Az elhízás a fiatalokat szorongás, depresszió veszélyének teszi ki

Svédországból származó új kutatás érdekes összefüggést talált a szorongás, a depresszió és az elhízás között 6–17 éves gyermekek és tizenévesek körében.

A kutatók nemrégiben több mint 12 000 gyermek és tinédzser vizsgálatát vizsgálták a mentális egészségi állapot és az elhízás között. Az eredmények azt mutatják, hogy az elhízás növeli a szorongás és a depresszió kockázatát, ami miatt az orvosoknak és az egészségügyi szakembereknek „ébernek kell lenniük”.

Az elhízás 33% -kal növelte a szorongás és a depresszió kockázatát a fiatal fiúk körében.

A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint az Egyesült Államokban a fiatal felnőttek több mint 35% -a elhízott.

Az amerikai serdülők között a mentális egészségi állapotok is elterjedtek.

A 13–17 éves fiatalok körülbelül 32% -ának volt szorongásos állapota valamilyen életszakaszban - derült ki a tavalyi publikációból.

Most egy új, országos tanulmány köti össze az elhízást és a szorongást a fiatalok körében, megállapítva, hogy az elhízás a szorongás és a depresszió független kockázati tényezője a gyermekek és tizenévesek körében.

Louise Lindberg, a svédországi Stockholm, Karolinska Institutet munkatársa az új tanulmány vezető kutatója.

Kollégáival az elhízás európai kongresszusán mutatták be eredményeiket, amelyre idén az Egyesült Királyság Glasgow-ban került sor.

Lindberg és csapata több mint 12 000 6–17 éves gyermek és tinédzser adatait vizsgálták, akik elhízás miatt kezelték őket, és összehasonlították őket több mint 60 000, elhízással nem rendelkező társ adatával.

A kutatók 2005–2015-ben szerezték be az adatokat a svéd gyermekkori elhízási kezelési nyilvántartás részeként. Átlagosan 4,5 év alatt több mint 4200 gyermek és tinédzser szorongást vagy depressziót szenvedett el.

Az elhízott lányok 43% -kal nagyobb eséllyel éltek szorongást vagy depressziót az életkorukhoz és a nemükhöz hasonló társaikhoz képest. A szorongás és a depresszió kockázata szintén 33% -kal magasabb volt az elhízott fiúk körében, összehasonlítva azokkal a társaikkal, akik nem voltak elhízottak.

A csapat alkalmazkodott a depresszió és a szorongás egyéb kockázati tényezőihez, például migrációs háttérhez, más neuropszichiátriai állapotokhoz, a családban bekövetkezett mentális egészségi problémákhoz és a társadalmi-gazdasági helyzethez.

Miután ezekhez a tényezőkhöz igazodott, az elhízás még mindig növelte a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázatát.

Konkrétan az elhízással küzdő lányok 11,6% -a kapott ilyen diagnózist, míg az elhízás nélküli lányok 6% -a. Az elhízott fiúk 8% -a kapta meg a diagnózist, míg az elhízás nélküli fiúk 4,1% -a.

"Egyértelműen megnövekedett szorongás és depressziós rendellenességek kockázatát látjuk az elhízott gyermekeknél és serdülőknél egy populációalapú összehasonlító csoporthoz képest, amely nem magyarázható más ismert kockázati tényezőkkel, mint például a társadalmi-gazdasági helyzet és a neuropszichiátriai rendellenességek" - magyarázza Lindberg.

"Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az elhízott gyermekek és serdülők esetében is fokozott a szorongás és a depresszió kockázata, amire az egészségügyi szakembereknek ébernek kell lenniük."

A tudósok elismerik tanulmányuk néhány korlátozását; például, hogy megfigyelő és nem tud mit mondani az asszociációk mögött álló mechanizmusokról.

Fontos, hogy semmilyen információhoz nem férhettek hozzá a kontrollcsoport fiúinak és lányainak magasságáról vagy súlyáról.

Végül, az adatok arról, hogy hány embernek van szorongása és depressziója, elfogultak lehetnek. Ugyanis sok ilyen körülmények között élő ember nem kér szakembertől segítséget.

"Figyelembe véve az elhízás növekedését és a fiatalok káros mentális egészségét" - folytatja Lindberg -, "a gyermekkori elhízás, a depresszió és a szorongás közötti összefüggések megértése létfontosságú."

"További vizsgálatokra van szükség az elhízás és a szorongás/depresszió közötti összefüggések mögött álló mechanizmusok magyarázatához" - zárja le.