Az elhízás előfordulása egyiptomi pszichiátriai betegek mintájában, Kamel A, Abuhegazy H,

Online felhasználók: 249

Az elhízás prevalenciája az egyiptomi pszichiátriai betegek mintájában

Ahmed Kamel MD 1, Hesham Abuhegazy 1, Ali Ismaila 1, Khalid Sherra 2, Mohammed Ramadan 1, Abdullah Mekky 1, Ali Al Nabawy 1
1 Pszichiátriai Tanszék, Orvostudományi Kar, Al-Azhar Egyetem, Kairó, Egyiptom
2 Pszichiátriai Osztály, Orvostudományi Kar, Mansoura Egyetem, Mansoura, Egyiptom

Benyújtás dátuma	2016. augusztus 22
Az elfogadás dátuma	2016. augusztus 30
A webes közzététel dátuma	2016. december 13

Levelezési cím:
Ahmed Kamel
Pszichiátriai Tanszék, Orvostudományi Kar, Al-Azhar Egyetem, Kairó, 81461
Egyiptom

A támogatás forrása: Egyik sem, Összeférhetetlenség: Egyik sem

DOI: 10.4103/1110-1105.195546

Kulcsszavak: elhízás, túlsúly, pszichiátriai rendellenességek

Hogyan idézhetem ezt a cikket:
Kamel A, Abuhegazy H, Ismaila A, Sherra K, Ramadan M, Mekky A, Al Nabawy A. Az elhízás előfordulása egyiptomi pszichiátriai betegek mintájában. Egyiptom J Psychiatr 2016; 37: 157-65

Hogyan lehet megadni ezt az URL-t:
Kamel A, Abuhegazy H, Ismaila A, Sherra K, Ramadan M, Mekky A, Al Nabawy A. Az elhízás előfordulása egyiptomi pszichiátriai betegek mintájában. Egyiptom J Psychiatr [online online] 2016 [idézve: 2020. december 12.]; 37: 157-65. Elérhető: http://new.ejpsy.eg.net/text.asp?2016/37/3/157/195546

Az elhízást az irodalom másképp határozta meg. Az elhízás a testzsír feleslegére utal (National Institutes of Health, 1998). Az American Obesity Association (2002, 2003) az elhízást „összetett, multifaktoriális krónikus betegségként határozza meg, amely környezeti (társadalmi és kulturális), genetikai, fiziológiai, metabolikus, viselkedési és pszichológiai összetevőket foglal magában”. Az elhízás leggyakrabban használt definíciói azonban a BMI-n alapulnak, amelyet úgy határoznak meg, hogy a kilogrammban kifejezett súly osztva van a négyzetméter magasságával. Felnőtteknél az elhízást általában 30,0 vagy annál magasabb BMI-ként határozzák meg (Ogden et al., 2006).

Az elhízás a krónikus betegségek és fogyatékosság globális terheinek egyik fő hozzájárulójává vált. Ez egy komplex állapot, komoly társadalmi és pszichológiai dimenziókkal, gyakorlatilag minden korosztályt és társadalmi-gazdasági csoportot érint (WHO, 2010).

Az elhízás járványtanáról és terheiről szóló legfrissebb jelentést 2016 júniusában frissítették, és kiderült, hogy világszerte az elhízás 1980 óta több mint kétszeresére nőtt; 2014-ben több mint 1,9 milliárd 18 éves és idősebb felnőtt volt túlsúlyos, több mint 600 millió elhízott, a 18 éves és idősebb felnőttek 39% -a volt túlsúlyos, és 13% -a elhízott. A világ népességének nagy része olyan országokban él, ahol a túlsúly és az elhízás több embert ölt meg az alsúlyhoz képest (WHO, 2016).

A Földközi-tenger keleti régiójában néhány kutatás megerősítette, hogy a túlsúly riasztó szintet ért el. Felnőttkorában a nőknél nagyobb az elhízás prevalenciája (35–75%), mint a férfiaknál (30–60%) (Musaiger, 2004). Egy egyiptomi tanulmányban a felnőttek körében a központi elhízás prevalenciája a derék kerülete és a derék-csípő arány mutatói alapján 24,1, illetve 28,7% volt (Abolfotouh et al., 2008).

A pszichotróp gyógyszerek szoros kapcsolatban állnak az elhízás kialakulásában a pszichiátriai betegeknél, amit számos tanulmány megerősített (Baptista, 1999; Allison és Casey, 2001; Schwartz et al., 2004; De Hert et al., 2011). Nagyon fontos kockázati tényezőnek számít az elhízás kialakulásában pszichiátriai betegeknél; ezért a jelen tanulmányban az elhízás és a túlsúly prevalenciájának meghatározását tűztük ki célul olyan pszichiátriai rendellenességben szenvedő betegeknél, akik korábban nem kezelték pszichotrop gyógyszerekkel, hogy kizárják a gyógyszerek súlyra és BMI-re gyakorolt hatását, megvizsgáljuk a szociodemográfiai jellemzők közötti összefüggéseket és összefüggéseket. elhízás pszichiátriai betegeknél, valamint annak megállapítása, hogy a demográfiai változók (nem, életkor, családi állapot és munkahelyi állapot) mérséklik-e a megfigyelt összefüggéseket.

Ezt a keresztmetszeti vizsgálatot az Al-Husszein Egyetemi Kórház Pszichiátriai Osztályán végezték, és az Al-Azhar Egyetem Orvostudományi Kar Etikai Bizottsága jóváhagyta.

A mintánkba azok a pszichiátriai betegek vettek részt, akik jártak ambuláns klinikákon (OPD), valamint olyan betegek, akiket egy 6 hónapos időszakban (2015. július – december) vettek fel a pszichiátriai osztályra, feltéve, hogy a betegeknél korábban nem volt pszichotrop gyógyszerekkel végzett farmakológiai kezelés, zárja ki a gyógyszeres kezelés súlyát és BMI-jét.

A teljes mintaméret 145 beteg volt. Tizenöt beteget kizártak a vizsgálatból (három beteg megtagadta a teljes részvételt a vizsgálatban, egy beteget hypothyreosisban szenvedtek, 11 beteget pedig epilepsziás betegként diagnosztizáltak pszichiátriai betegségben). Tájékozott beleegyezést kaptak a résztvevők, miután a részvételt megelőzően a tanulmány tervét teljes körűen elmagyarázták.

A minta felvételi kritériumai

Minden pszichiátriai beteget (akut és krónikus), aki OPD-n vett részt, vagy olyanokat, akiket a pszichiátriai osztályon vettek fel, anamnézisükben korábban nem végeztek pszichotrop gyógyszerekkel végzett farmakológiai kezelést, és 18–55 éves korosztályba tartoztak.

A minta kizárási kritériumai

Kizárták azokat a pszichiátriai betegeket, akiknek kórtörténetében korábban pszichotrop gyógyszerekkel kezeltek vagy étvágycsökkentőket alkalmaztak, elhízással, egyidejűleg neurológiai betegségekkel vagy epilepsziával összefüggő bármilyen szerves betegségben szenvedőket, terhes nőket és elhízási műtétben szenvedő betegeket kizárták.

A fennmaradó 130 beteget (61 férfit és 69 nőt) a következőknek vetették alá:

Pszichiátriai értékelés: Félstrukturált klinikai interjú DSM-IV-TR kritériumok szerint a pszichiátriai rendellenességek diagnosztizálásához.
Elhízás értékelése: A BMI egy egyszerű súly-magasság index, amelyet általában a felnőttek túlsúlyának és elhízásának osztályozására használnak. Meghatározzák, hogy az ember súlya kilogrammban elosztva a magassága négyzetméterével (kg/m 2). A súlyt (kg) egy skála segítségével mérik, a magasságot (m) pedig a beteg mezítláb állva, egy mért fal mellett állva. A férfiak és a nők alulsúlyosnak minősültek, ha a BMI 18,5 alatt volt, a normál súlyú, ha a BMI 18 és 24,9 között, túlsúlyos, ha a BMI 25 és 29,9 között volt, elhízottak, ha a BMI 30 kg/kg vagy annál nagyobb m 2. Az elhízás tovább osztható I. osztályú elhízásra (BMI = 30–34.9), II. Osztályú elhízásra (BMI = 35–39.9) és III. Osztályú elhízásra (BMI ≥40) (Egészségügyi Világszervezet, 2000). Minden résztvevő számára összegyűjtötték azokat a személyes és szociodemográfiai jellemzőket, mint életkor, nem, családi állapot és foglalkozás.

Statisztikai analízis

Statisztikai csomag a társadalomtudományokhoz (SPSS; International Business Machines Corporation (IBM) vállalat, New York, Amerikai Egyesült Államok) szoftver 19.0-s verzióját használták az adatok beviteléhez és elemzéséhez, és az összehasonlításokat a Student's t-teszt. Minőségi változó összehasonlításokat a χ 2-teszt. A statisztikai szignifikancia szintet P értéke kisebb, mint 0,05.

Leíró statisztikai elemzéseket végeztek a betegek demográfiai adatainak és a klinikai változók leírására.

Az elhízás (BMI ≥30 kg/m 2) prevalenciája pszichiátriai betegeknél 22,31% volt. A BMI kategóriák szerint azt találtuk, hogy a túlsúlyos kategória prevalenciája volt a legmagasabb a mintánkban (58 beteg; 44,62%), ezt követte a normál testsúly 42 betegnél (32,31%), az első fokú elhízás 23 betegnél (17,69%), másodfok négy betegnél (3,08%), harmadik fokozat két betegnél (1,54%). Az incidencia a legalacsonyabb súlycsoportban volt a legalacsonyabb (egy beteg; 0,77%).

Pszichiátriai rendellenességek és elhízás

Mintánkban a pszichiátriai rendellenességek megoszlása a DSM-IV-TR kritériumok szerint a következő volt: a legnagyobb prevalenciát depressziós rendellenességekben (major depressziós rendellenesség és dysthymia) tapasztaltuk (45 beteg; 34,62%), majd bipoláris rendellenességek (bipoláris rendellenesség) következtek I vagy II) (39 beteg; 30%), skizofrénia (25 beteg; 19,23%), szorongásos rendellenességek (szociális fóbia, obszesszív kényszeres rendellenesség, generalizált szorongásos rendellenesség, poszttraumás stressz és pánikbetegség) (17 beteg; 13,08) %), és végül a kábítószer-visszaélés zavara (négy beteg; 3,08%) ([1. táblázat]).

Az elhízás (BMI ≥30 kg/m 2) prevalenciája pszichiátriai rendellenességekben mintánkban a bipoláris rendellenességben volt a legmagasabb (41,38%), majd depresszió (37,93%), skizofrénia (10,34%), szorongásos rendellenességek (6,9%), végül a kábítószer-visszaélés zavara (3,45%), de a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns.

Az elhízás prevalenciája magasabb volt a nőknél (79,31%), mint a férfiaknál (20,69%). Sőt, a depressziós rendellenességek előfordulása magasabb volt a női betegeknél (47,83%), a skizofrénia pedig magasabb volt a férfi betegeknél (31,15%), statisztikailag szignifikáns különbséggel (P 4. táblázat A vizsgálati minta demográfiai jellemzői (családi állapot és foglalkoztatási helyzet)