Az elhízás egész életen át tartó orvosi költségei: A megelőzés nem gyógyítható az egészségügyi kiadások növelésével

* Kinek kell címezni a levelezést. E-mail: [email protected]

Tagság Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézete (RIVM), Megelőzési és Egészségügyi Szolgáltatások Kutatóközpontja, Bilthoven, Hollandia

Társulások Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet, Közegészségügyi Előrejelző Központ, Bilthoven, Hollandia, Tilburgi Egyetem, Tranzo Tanszék, Tilburg, Hollandia

Tagság Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézete (RIVM), Megelőzési és Egészségügyi Szolgáltatások Kutatóközpontja, Bilthoven, Hollandia

Társulás Erasmus Egyetem, Orvosi Központ, Rotterdam, Hollandia

Pieter H. M van Baal,
Johan J Polder,
G. Ardine de Wit,
Rudolf T Hoogenveen,
Talitha L Feenstra,
Hendriek C Boshuizen,
Peter M Engelfriet,
Werner B. F Brouwer

Ábrák

Absztrakt

Háttér

Az elhízás a megbetegedések és a halálozások egyik fő oka, és magas orvosi kiadásokkal jár. Felvetődött, hogy az elhízás megelőzése költségmegtakarítást eredményezhet. A tanulmány célja az elhízásnak tulajdonítható éves és egész életen át tartó orvosi költségek megbecsülése, a dohányzásnak tulajdonítható hasonló költségekkel való összehasonlítás, valamint a prevenció következményeinek megvitatása volt.

Módszerek és eredmények

Egy szimulációs modell segítségével becsülték az egész életen át tartó egészségügyi költségeket a kiindulási 20 éves és elhízott emberek egy csoportjára. Az elhízás hatásának felmérése céljából összehasonlításokat végeztek a dohányosok és az „egészséges életmódú” személyek hasonló csoportjaival (18,5–25 testtömeg-indexű nemdohányzóként definiálva). A relatív kockázati értékek kivételével a szimulációs modell összes bemeneti paramétere Hollandiából származó adatokon alapult. Az érzékenységi elemzések során értékelték az epidemiológiai paraméterek és a költségdefiníciók hatásait. 56 éves koráig az éves egészségügyi kiadások az elhízottak esetében voltak a legnagyobbak. Idősebb korban a dohányosok magasabb költségekkel jártak. A várható élettartam különbségei miatt azonban az egész életen át tartó egészségügyi kiadások az egészséges életmódú emberek körében voltak a legmagasabbak, a legalacsonyabbak a dohányosoknál. Az elhízott egyének köztes helyzetben voltak. Az epidemiológiai paraméterek alternatív értékei és a költségdefiníciók nem változtatták meg ezeket a következtetéseket.

Következtetések

Bár a hatékony elhízásmegelőzés az elhízással összefüggő betegségek költségeinek csökkenéséhez vezet, ezt a csökkenést ellensúlyozza az elhízással nem összefüggő betegségek miatti költségnövekedés a megszerzett életévekben. Az elhízás megelőzése fontos és költséghatékony módja lehet a közegészség javításának, de nem gyógyír az egészségügyi kiadások növelésére.

Idézet: van Baal PHM, Polder JJ, de Wit GA, Hoogenveen RT, Feenstra TL, Boshuizen HC és mtsai. (2008) Az elhízás egész életen át tartó orvosi költségei: A megelőzés nem gyógyítható az egészségügyi kiadások növelésével. PLoS Med 5 (2): e29. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.0050029

Akadémiai szerkesztő: Andrew Prentice, London School of Hygiene & Tropical Medicine, Egyesült Királyság

Fogadott: 2007. június 20 .; Elfogadott: 2007. november 30 .; Közzétett: 2008. február 5

Finanszírozás: Ezt a munkát a holland Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium finanszírozta. A finanszírozónak nem volt szerepe a tanulmányok tervezésében, adatgyűjtésben és elemzésben, a közzétételre vonatkozó döntésben vagy a kézirat elkészítésében.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincs versengő érdek.

Rövidítések: BMI, testtömeg-index; COI, a betegség költsége; RIVM-CDM, Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet krónikus betegség modellje; SHA, Egészségügyi számlák rendszere

A szerkesztők összefoglalása

Háttér.

Az 1970-es évek közepe óta az elhízottak (egészségtelen testzsírtartalmú emberek) aránya számos országban hirtelen megnőtt. Például az összes amerikai felnőtt egyharmada már elhízottnak minősül, és a legfrissebb előrejelzések szerint 2025-re az amerikai felnőttek fele elhízott lesz. Egy személy túlsúlyos, ha testtömeg-indexe (BMI, kilogrammban elosztott súlyának és négyzetméterben kifejezett magasságának elosztásával számítva) 25 és 30 között van, és elhízott, ha a BMI nagyobb, mint 30. Egészséges testsúlyú emberekhez (a BMI 18,5-25 között), a túlsúlyos és elhízott egyéneknél megnő a sok betegség, például a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és a stroke kialakulásának kockázata, és általában fiatalabbak. Az emberek egészségtelenül elhíznak azáltal, hogy olyan ételeket és italokat fogyasztanak, amelyek több energiát tartalmaznak, mint amire szükségük van a mindennapi tevékenységekhez. Ilyen körülmények között a test a felesleges energiát zsírokká alakítja, hogy később felhasználható legyen. Az elhízás tehát megelőzhető egészséges étrenddel és rendszeres testmozgással.

Miért készült ez a tanulmány?

Mivel az elhízás annyi betegséget és korai halált okoz, sok kormány közegészségügyi politikát folytat, amelynek célja az elhízás megelőzése. Nyilvánvaló, hogy az elhízás megelőzésével járó egészség javítása önmagában is érdemes cél, de az elhízás megelőzése csökkentheti az orvosi ellátásra fordított nemzeti kiadásokat is. Ezt az érvelés szerint csökkentené azoknak a betegségeknek a kezelésére fordított pénz mennyisége, amelyeknél az elhízás kockázati tényező. Néhány szakértő azonban azt javasolta, hogy ezeket a rövid távú megtakarításokat ellensúlyozhassák a nem elhízott egyének által tapasztalt extra életidő alatt előforduló betegségek kezelésére fordított kiadások. Ebben a tanulmányban ezért a kutatók számítógépes modellt alkalmaztak az elhízással járó éves és életkori egészségügyi költségek kiszámítására Hollandiában.

Mit tettek és találtak a kutatók?

A kutatók modelljük segítségével becsülték meg a túlélő egyének számát és a különböző betegségek előfordulását három hipotetikus férfi és nőcsoport esetében, 20 éves kortól egészen addig az időpontig, amikor a modell azt jósolta, hogy mindenki meghalt. Az „elhízott” csoport soha nem dohányzó emberekből állt, akiknek a BMI-értéke meghaladja a 30-at; az „egészséges életmód” csoport soha nem dohányzó, egészséges testsúlyú emberekből állt; a „dohányzó” csoport egész életen át tartó, egészséges testsúlyú dohányosokból állt. A betegség költségeiről Hollandiából származó adatokat bevonták a modellbe, hogy kiszámítsák mindhárom csoport éves és egész életen át tartó egészségügyi költségeit. A modell azt jósolta, hogy 56 éves koráig az éves egészségügyi költségek a legmagasabbak az elhízottak és a legalacsonyabbak az egészséges életmódú emberek esetében. Idősebb korban a legmagasabb éves költségeket a dohányzó csoport viselte. Azonban a várható élettartam különbségei miatt (a 20 éves életkor az elhízott csoport esetében 5 évvel, a dohányzó csoport esetében pedig 8 évvel kevesebb volt, mint az egészséges életmódúak esetében), az egész életen át tartó egészségügyi kiadások az egészségesek számára voltak a legnagyobbak - élő emberek, a legalacsonyabb a dohányosoknál, és közepes az elhízott embereknél.

Mit jelentenek ezek a megállapítások?

Mint minden ilyen matematikai modellnél, ezeknek az eredményeknek a pontossága is attól függ, hogy a modell mennyire tükrözi a valós életet és az abba bevitt adatokat. Ebben az esetben a modell nem veszi figyelembe az elhízás különböző mértékét, amelyek valószínűleg befolyásolják az egész életen át tartó egészségügyi költségeket, sem az elhízás közvetett költségeit, például a csökkent termelékenységet. Mindazonáltal ezek a megállapítások azt sugallják, hogy bár a hatékony elhízásmegelőzés csökkenti az elhízással összefüggő betegségek költségeit, ezt a csökkenést ellensúlyozza az elhízással nem összefüggő betegségek megnövekedett költsége, amelyek a fogyás elnyerésével járó extra életévekben jelentkeznek.

további információ.

Kérjük, látogassa meg ezeket a webhelyeket az összefoglaló online verzióján keresztül a http://dx.doi.org/doi:10.1371/journal.pmed.0050029 címen.

A MedlinePlus enciklopédiának van egy oldala az elhízásról (angol és spanyol nyelven)
Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központja az elhízás minden aspektusáról információt nyújt (angol és spanyol nyelven)
Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának egészségügyi webhelye (NHS Direct) információkat nyújt az elhízásról
A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport információkat nyújt az elhízás megelőzéséről
Az Egyesült Királyság Élelmezési Szabványügyi Ügynöksége, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és az Amerikai egészség alakítása hasznos tanácsokkal szolgál az egészséges táplálkozásról
A Holland Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) webhelye további információkat nyújt a betegség és a betegségmegelőzés költségeiről Hollandiában (angolul és hollandul)

Bevezetés

Az elmúlt években számos becslés jelent meg az elhízásnak tulajdonítható egészségügyi ellátás költségeiről [4,10–20]. Ezek a becslések nemcsak az egészségügyi költségekre vonatkozó módszertan és definíciók közötti különbségek miatt változnak óriási mértékben, ezek a tanulmányok nem veszik figyelembe a „helyettesítő” betegségek további költségeit, amelyek a megszerzett életévek során jelentkezhetnek. Tudomásunk szerint csak két tanulmány használta a megfelelő életciklus-perspektívát [19,20], míg csak egy [20] vette figyelembe a helyettesítő betegségek orvosi költségeit a megszerzett életévekben. Arra a következtetésre jutott, hogy az elhízás magasabb életkori egészségügyi költségeket okoz, ami azt jelenti, hogy a megelőzés ezen a területen valóban költségmegtakarítást eredményezhet.

Ebben a tanulmányban új becsléseket mutatunk be az elhízás éves és egész életen át tartó egészségügyi költségeiről Hollandiában, és összehasonlítjuk a különböző morbiditási és mortalitási mintázatú emberek kohorszait - egyrészt a dohányzókat, másrészt az „egészséges- élő ”emberek. Ez az összehasonlítás két egyértelmű referenciapontot nyújt az elhízás esetére. A kohorsz megközelítést választották az összehasonlítás demográfiai heterogenitással való elmosódásának elkerülése és az életre szóló perspektíva lehetővé tétele érdekében. Beletartoztunk mind az elhízáshoz, a dohányzáshoz közvetlenül kapcsolódó betegségek költségeihez, mind az egyéb olyan betegségek költségeihez, amelyek általában az életévek növekedésével fordulnak elő.

Mód

A kockázati tényezők jelenlététől függő éves és egész életen át tartó egészségügyi költségek becsléséhez az Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet krónikus betegség modelljét (RIVM-CDM) alkalmazták. A RIVM-CDM egy dinamikus populációs modell, amely leírja a kohorszok életútját a rizikófaktor osztályok közötti átmenet és a betegség állapota közötti időbeli változások szempontjából. A modellben megkülönböztetett dohányzási osztályok soha nem dohányzók, jelenlegi dohányosok és volt dohányosok. A testsúlyt három osztályban modellezik, a testtömeg-indexet (BMI) használva indikátorként: 18,5 ≤ BMI 1. táblázat.

Várható élettartam (évek) és az egy főre eső várható egész életen át tartó egészségügyi ellátás költségei (2003-as árszint: 1 000 euró) 20 éves korban, három kohortánál

Az elhízott kohorsznál a legmagasabb a cukorbetegség és a mozgásszervi megbetegedések egészségügyi költsége, a többi kohorszhoz képest. A tüdőráktól eltérő daganatok élettartamának költségei minden kohorsz esetében azonosak. A várható élettartam különbségei ellenére a stroke költségei minden kohorszban hasonlóak. A költségek között a legkülönbözőbb különbség az „egyéb betegségek költségei” kategóriában jelentkezik, amely pusztán a különböző várható élettartamok eredménye.

Az 1. ábra mutatja az átlagos éves egészségügyi költségeket egy egészséges életmódú emberre, dohányosra és elhízott emberre. A dohányosoknak és az elhízottaknak minden életkorban több költségük van, mint az egészséges életmódot folytatóknak. 56 éves koráig az átlagos éves egészségügyi költségek a legmagasabbak egy elhízott ember esetében. A magasabb korcsoportokban a dohányosok drágábbak.

Az elhízott és a dohányzó kohorszok magasabb éves költségei ellenére az egészséges életmódú kohort viseli a legmagasabb életköltségek, a magasabb várható élettartama miatt, amint azt az 1. táblázat mutatja. Ezenkívül a legnagyobb különbségeket az egészségügyi ellátás költségeiben nem a dohányzás okozza. - és az elhízással kapcsolatos betegségek, de a többi, egymással nem összefüggő betegség, amely életévként fordul elő (1. táblázat). Ezért az elhízás és a dohányzás sikeres megelőzése rövid távon alacsonyabb egészségügyi költségeket eredményezne (feltételezve, hogy a megelőzésnek nincsenek költségei), de hosszú távon magasabb költségekkel járna.

A 2. táblázat mutatja az érzékenységi elemzések eredményeit. Az összes kohorsz várható egészségügyi költségei és a kohorszok közötti relatív különbségek növekednek az 1. forgatókönyvben (csökkenő incidencia és halálozási arány) a várható élettartam növekedése miatt. A 2. forgatókönyvben (a relatív kockázatok csökkenése) a kohorszok közötti különbségek kevésbé hangsúlyosak. A 3. forgatókönyvben (növekvő egészségügyi költségek) nőnek az egész életen át tartó egészségügyi ellátás költségeinek abszolút becslései és a kohorszok közötti különbségek. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az egészségügyi költségek éves növekedése leginkább idősebb korban fog jelentkezni. Az egészségügyi ellátás költségeinek tágabb holland definíciója szerint (4. forgatókönyv) a kohorszok közötti különbségek nőnek. Az idősek otthonának költségeinek kizárása (5. forgatókönyv) enyhíti a kohorszok közötti különbségeket. Az egész életen át tartó egészségügyi költségek becslései az elhízott kohorsz alacsonyabb relatív halálozási kockázatának felhasználásával, mivel az input csökkenti az elhízott és az egészséges életmódú kohorsz közötti különbségeket (6. és 7. forgatókönyv). Az egész életen át tartó egészségügyi ellátás költségeinek rangsorrendje a kohorszok esetében azonban minden forgatókönyvben azonos.

Az érzékenységi elemzések eredményei

Vita

Ebben a tanulmányban megmutattuk, hogy bár az elhízott emberek életük során magas egészségügyi költségeket okoznak, életük során az egészségügyi ellátás költségei alacsonyabbak, mint az egészséges életmódúaké, de magasabbak, mint a dohányosoké. Az elhízás növeli az olyan betegségek kockázatát, mint a cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegség, ezáltal növelve az egészségügyi ellátás igénybevételét, de csökkentve a várható élettartamot. Az elhízás sikeres megelőzése viszont növeli a várható élettartamot. Sajnos ezeket a megszerzett életéveket nem teljes egészében élik meg, és ennek ára van: az emberek más betegségekben szenvednek, ami megnöveli az egészségügyi ellátás költségeit. Az elhízás megelőzése, csakúgy, mint a dohányzás megelőzése, nem akadályozza az egészségügyi kiadások növekedését. Az alapmechanizmus az, hogy az olcsó, halálos betegségeket helyettesítik a kevésbé halálos és ezért költségesebb betegségekkel szemben [9]. Mivel a dohányzás különösen a halálos (és viszonylag olcsó) betegségekhez kapcsolódik, a kockázati tényezőkkel összefüggő betegségek csökkent előfordulási gyakoriságából adódó költségmegtakarítás és az életévek során elért orvosi költségek aránya kedvezőbb az elhízás megelőzéséhez, mint a dohányzás megelőzéséhez.

Hangsúlyozni kell tanulmányi módszertanunk néhány szempontját. Először is, az alkalmazott szimulációs modellben a betegség előfordulási arányai a kockázati tényezők szintjéhez kapcsolódnak. A betegségenkénti költségek összekapcsolása a megbecsült időbeli prevalenciával lehetővé teszi a BMI állapota és az egészségügyi ellátás költségei közötti egyértelmű ok-okozati összefüggést. Ez egy fontos pont, mivel a BMI-t és az egészségügyi ellátást egyaránt magában foglaló egyéni szintű adatok felhasználásával végzett vizsgálatokban a BMI és az egészségügyi ellátás közötti kapcsolat okozati összefüggése általában nem meghatározott [11,15,40]. Ennek eredményeként a csoportok közötti megfigyelt különbségek összekapcsolódhatnak zavaró változókkal, pl. Társadalmi-gazdasági helyzet.

Másodszor, a modellben alkalmazott egészségügyi költségek az életkor és a betegség státuszának függvényei voltak, de nem a halál közelségétől függenek, amelyet az egészségügyi ellátás költségeinek fontos meghatározójaként javasoltak [41–43]. A példánkban a halál elsődleges okainak (koszorúér-betegség, stroke és különböző típusú rákos megbetegedések) modellezésével azonban implicit módon figyelembe vettük a halálig eltelt időt mint az egészségügyi ellátás költségeinek fontos magyarázó változóját, a halasztás óta ezeknek a halálos betegségeknek a megelőzése révén szintén elhalasztják e betegségek költségeit.

Harmadszor, azt feltételeztük, hogy a betegenkénti költségek az egyes kockázati tényezőkkel összefüggő betegségek esetén azonosak, függetlenül a kockázati tényező státuszától. Ez a hasonlóság nem mindig fordul elő. Például az alsó hátfájás kezelési költségei a BMI állapotától függhetnek.