Az emigráns tizenévesek kockázatos magatartásának feltárása az Egyesült Arab Emírségekben: Felmérés a dohányzásról, táplálkozásról és fizikai aktivitási szokásokról

Absztrakt

Háttér

A dohányzás és az egészségtelen életmódbeli szokások a fiatalok körében hozzájárulnak az Egyesült Arab Emírségek (Egyesült Arab Emírségek) és az egész világon a legfontosabb egészségügyi problémákhoz. Azonban nem állnak rendelkezésre naprakész és átfogó statisztikák az Egyesült Arab Emírségek emigráns közösségében élő tizenévesek jelenlegi viselkedéséről, kísérletezéséről és környezeti hatásairól, akikre nagy hatással van az ország kultúrája és környezete, valamint hogy származási kultúrájukból befolyást gyakorolnak. A külföldiek az Egyesült Arab Emírségek lakosságának többségét teszik ki, ami a népesség fontos részhalmazává teszi őket.

emigráns

Módszer

Ennek a tudásbeli hiányosságnak a felmérése érdekében felmérést végeztek a dohányzásról, a fizikai aktivitásról és a táplálkozási magatartásról, a dohányellenes média/a jogszabályok hatékonyságáról és az egészségügyi oktatás hiányosságairól szóló információk gyűjtésére.

Eredmények

Eredményeink összefoglalást adnak ezekről a témákról az Egyesült Arab Emírségek kilencedik évfolyamának emigránsai tekintetében. Kínáljuk az első statisztikákat a dokha használatáról ebben a korosztályban, és feltárják az alapvető étkezési rendellenességek jeleit.

Következtetések

Összegzésképpen dohányzás, táplálkozás és fizikai aktivitás beavatkozását szorgalmazzuk az Egyesült Arab Emírségek emigránsainak ezen korosztálya számára.

Háttér

A nem fertőző betegségek elleni küzdelemben jól megalapozott, hogy néhány kulcsfontosságú életmód-választás mélyen hatékony megelőző intézkedésként működhet. Ide tartoznak a dohányzás, a táplálkozás és a fizikai aktivitás választása [1]. Az ilyen magatartásformák körül kialakuló szokások már fiatalon kialakulnak, és gyakran követhetik az embert felnőtt életük során [2].

A dohányzás mellett az elhízás nagyon gyakori az Egyesült Arab Emírségekben. Ez gyakran egészségügyi szövődményeket eredményez, beleértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a szív- és érrendszeri betegségeket, például a szívinfarktusokat és agyvérzéseket. Az Egyesült Arab Emírségek a 15. helyen állnak a világon a II. Típusú cukorbetegség előfordulása tekintetében, a lakosság csaknem 19% -a él ezzel a betegséggel [9], és a prevalencia növekszik. A II. Típusú cukorbetegség számának gyors növekedése ebben az országban az elhízás növekedésének és a mozgásszegény életmód elterjedésének tulajdonítható, amely az egészségtelen táplálkozási lehetőségekhez való fokozott hozzáféréssel párosul [10].

A dohányzás és a cukorbetegség nemcsak életveszélyes betegségekhez vezethet, hanem az Egyesült Arab Emírségekben és másutt is az egészségügyi költségterhek részét képezik. Az Egyesült Arab Emírségek kormánya a globális átlagnál lényegesen többet költ az egészségügyi költségekre [11]. Az Egyesült Arab Emírségek esetében nem áll rendelkezésre információ a dohányzás becsült költségeiről. Mivel azonban a dohányzás számtalan betegséghez vezethet, a költségek valószínűleg jelentősek. Ami a cukorbetegséget illeti, egy tanulmány kimutatta, hogy a szövődmények nélküli cukorbetegség éves közvetlen költségei Al Ainban (Egyesült Arab Emírségek) 3,2-szerese magasabbak az egy főre eső egészségügyi kiadásoknál az Egyesült Arab Emírségekben. Ez a szám jelentősen növekszik komplikációkkal [12].

A fenti statisztikák perspektívája érdekében az Egyesült Arab Emírségek lakossága alig több mint 8 millió ember, amelynek 89% -a nem állampolgár - derül ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2011-es legutóbbi népszámlálásából [13]. A külföldiek aránya az idők során csak nőtt, és mint ilyen, nagyon fontos csoport a tanulmányok számára. Annak ellenére, hogy a nem állampolgárok a lakosság túlnyomó többségét képviselik, nem végeztek vizsgálatokat egészségi állapotuk vagy egészségügyi magatartásuk megállapítására. Vizsgálatunk új betekintést nyújt a lakosság egy korábban figyelmen kívül hagyott szegmensébe, amely segíthet az ország új közegészségügyi beavatkozásainak tájékoztatásában.

A tanulmány célja naprakész és átfogó adatok generálása a dohányzásról, a fizikai aktivitásról és a táplálkozási magatartásról, valamint az Egyesült Arab Emírségekben élő kilencedik osztályos tanulók egészségügyi oktatási hiányosságairól. Ez különösen hasznos a dohányzás csökkentését célzó legutóbbi jogszabályi törekvések fényében. Sőt, fontos adatokat gyűjteni az Egyesült Arab Emírségek nagy emigráns közösségéről, mivel életmódbeli döntéseiket környezeti és kulturális tényezők is befolyásolják. Ennek a tudásbeli hiányosságnak a felszámolására egy felmérést végeztünk, hogy információkat gyűjtsünk a fent említett területekről. Eredményeink összefoglalják a kockázatos magatartást és számos környezeti tényezőt, amelyek befolyásolják a tinédzserek viselkedését. Felajánljuk az első statisztikákat a dokha használatáról ebben a korcsoportban, és feltárjuk az alapvető étkezési rendellenességek jeleit.

Mód

Ebben az eset-kontroll vizsgálatban kohorszunk Abu Dhabi város öt magángimnáziumának kilencedik osztályos tanulóiból állt. Az Abu-Dzabi Oktatási Tanács szerint az egész emirátusban 185 magániskola működik. Ezek az iskolák képviselték a leginkább hozzáférhető populációkat tanulmányunk során, és így a kényelem mintái voltak. Minden iskolának volt egy diákköre, amely elsősorban észak-afrikai vagy közel-keleti (MENA) származású diákokból állt. Kizártuk azokat az iskolákat, amelyek tanulói nem olyan szinten írtak és írtak angolul, hogy lehetővé tegyék számukra a felmérés megválaszolását. A kilencedik osztályos tanulókra összpontosítottunk, mert az irodalom szerint a dohányzás a dohányzás ebben a korban rendkívül releváns témává válik. Mint korábban megjegyeztük, az Egyesült Arab Emírségekben a fiatal dohányosok 82% -a 14 éves kora előtt próbálta ki az első cigarettáját [. Hozzáférés: 2013. szeptember 15. "href ="/articles/10.1186/s12889-015-2261-9 # ref-CR7 "> 7]. Mind a szülői, mind a kiskorú beleegyező űrlapokat szétosztották és visszaküldték a felmérés ütemezése előtt. tesztelték, minden hallgató részt vett, némi eltérés merült fel a tanuló hiányzása miatt a műhely vagy a felmérés időpontjában.

A MENA régióban korábban használt felmérést, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális ifjúsági dohányfelmérését (GYTS), az Egyesült Arab Emírségek kulturális kontextusához igazítottuk [14]. A felmérésből 57 kérdést használtak fel a dohányfogyasztással kapcsolatos információk összegyűjtésére, beleértve a környezettel és az oktatással kapcsolatos kérdéseket is. A GYTS kérdésstílusát követve 12 kérdést adtunk a dokha használatával kapcsolatban. A Betegségellenőrzési Központok ifjúsági kockázati magatartásfigyelő rendszerét (YRBSS) a táplálkozással és a fizikai aktivitással kapcsolatos kérdések forrásaként használták fel [15]. Huszonhárom kérdést használtak fel ebből a felmérésből. A felmérésnek összesen 92 kérdése volt.

A felmérést 18 nem szerint szegregált osztályteremben végeztük (10 nő, 8 férfi). Az R statisztikai szoftvert használtuk a gyakoriság, az átlag és a korreláció megállapítására.

A fent leírt módszertan minden lépését az Abu Dhabi New York Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta 2013. szeptember 3-án.

Eredmények

A minta 439 válaszadóból állt (53,5% nő). A kohorsz átlagéletkora körülbelül 14 éves. A hallgatók átlagos heti rendelkezésre álló jövedelme 94 dirham, azaz körülbelül 26 dollár. Ez nem meglepő, mivel a családdal rendelkező emigránsoknak meg kell felelniük egy bizonyos jövedelmi szintnek a tartózkodási vízum igényléséhez, és meg kell felelniük az átlag feletti jövedelem tendenciájának a régió többi gyorsan fejlődő országához képest.

Az 1. táblázat mutatja, hogy hány hallgató kísérletezett dohánytermékekkel nemek és az életkor szerint a kísérlet megkezdésekor. Nevezetesen, a nők átlagos kísérleti kora minden dohányfajtánál fiatalabb volt a férfiaknál. A 2. táblázat mutatja azoknak a hallgatóknak a bontását, akik dohánytermékeket használtak az elmúlt 30 napban.

A résztvevők dohánytermékek használatát vagy használatát befolyásoló lehetséges környezeti tényezőket az 1. függelék mutatja: 4. táblázat. Az elmúlt 7 napban 45% -uk dohányzott otthonában, a héten legalább egyszer jelenlétében. A többség (62%) arról számolt be, hogy az évfolyamon legalább néhány ember dohányzott. Negyvennyolc százaléknak volt legalább néhány közeli barátja, aki dohányzott. Ezek az adatok azt mutatták, hogy a kohorsz nagy része sokféle csatornán keresztül dohánynak volt kitéve.

Az oktatás szempontjából körülbelül 50% nem beszélt az órán a dohányzás egészségének vagy veszélyeinek, és nem beszélt arról, hogy miért dohányoznak a tizenévesek. Majdnem 58% nem olvasott tankönyveiben a dohány egészségre gyakorolt ​​hatásáról. 52 százaléka még nem tárgyalta családjával a dohányzás káros hatásait.

A dohányzásellenes üzenetekkel kapcsolatban 45,5% azt jelentette, hogy látott dohányellenes üzeneteket a cigarettacsomagokon, de a diákokat nem arra késztették, hogy másképp gondolkodjanak a dohányzásról. Körülbelül harminc százaléka nem látott dohányellenes üzeneteket a cigarettacsomagokon. Majdnem egynegyedük (24,4%) látott dohányellenes üzeneteket a shisha dohánycsomagolásokon, de nem arra késztették a hallgatókat, hogy másként gondolkodjanak a shisháról.

A dohánytermékeket használó hallgatók 62,3% -a számolt be arról, hogy életkora nem akadályozta őket cigaretta vásárlásában. Több mint 51% számolt be arról, hogy életkoruk nem akadályozta meg őket a shisha kiszolgálásában. Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre álló jövedelem csak gyengén korrelált a dohánytermékekkel végzett kísérletekkel: cigaretta (r = 0,06, o 3. táblázat Az étkezési rendellenességek jelei

Vita

Ez az első olyan tanulmány, amelyről tudomásunk van, hogy felmérési eredményeket szolgáltassunk a tizenéves kockázatvállalási magatartásról a Perzsa-öböl térségében élő, külföldön élő iskoláskorú gyermekek körében. Váratlanul felmérésünk megvilágított egy mögöttes étkezési rendellenességet: a hallgatók nagy százaléka hányással, böjtöléssel, dohány- vagy hashajtókkal és más vegyi anyagokkal fogyott. Sőt, az emberek nagyobb százaléka próbál fogyni, mint azoké, akik túlsúlyosnak számoltak be, ami a növekvő étkezési rendellenesség újabb mutatója lehet. Ezt a kockázatos magatartást, bár nem várták, meg kell oldani.

A spektrum másik oldalán nem voltunk meglepve, amikor azt tapasztaltuk, hogy kohorszunk nagy mennyiségű cukros italt fogyaszt naponta, és nem teljesíti a napi 60 perc ajánlott testedzési időt, amint azt a 3. függelék: 6. táblázat mutatja. Mindkét viselkedésmód növeli a diákok cukorbetegség kockázatát.

A cigaretta és a shisha használatával kapcsolatos megállapításaink összhangban vannak más vizsgálatokkal, a nőknél magasabb a százalékos arány. Zavarba ejtő statisztika a kísérleti kor a férfiak és a nők esetében. A férfiak először 12 és 13 év közötti, míg a dokhát 13 és 14 év között próbálták ki a cigarettával és a shishával. A nőstények azonban először mindhárom dohányterméket kipróbálták 11 és 12 év között. A jövőbeni vizsgálatoknak meg kell vizsgálniuk ennek az eltérésnek az okait, mivel a dohányzó nők gyakorisága növekszik ebben a korcsoportban.

Talán a sürgetőbb kérdés a dokha használat gyakorisága. A férfiak 15 százaléka válaszolta, hogy dokhát használ, így gyakoribb, mint a cigaretta (10%), és majdnem olyan magas, mint a shisha (17%). Átlagosan azok a férfiak, akik dohát dohányoznak, naponta kétszer-háromszor használják szinte minden nap. Míg a dokha biológiai hatásainak kutatása még fejlődik, ezek az adatok alátámasztják azt a gondolatot, hogy a dokha erősen addiktív lehet. E szabályozatlan drog növekvő népszerűsége nemcsak a Perzsa-öböl térségét, hanem a nemzetközi közösséget is aggasztja, mivel a régió hallgatói egyre inkább külföldi oktatást keresnek.

Ezen eredmények azt is jelzik, hogy a dohányzásellenes üzenetek és a kiskorúak dohányzása elleni törvény hatástalan. Ez a következetes dohányfogyasztási gyakorisággal együtt rámutat arra, hogy az elmúlt évek jogalkotási erőfeszítései nem érték el a fiatalabb generációt, amely a szenvedélybetegségek számára leginkább kiszolgáltatott korosztály.

A leghatékonyabb dohányellenes kampányok általában a dohánytermékek árának emelkedését vonják maguk után [16]. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a rendelkezésre álló jövedelem alig befolyásolja a dohány hozzáférhetőségét a termékek olcsósága miatt. Mivel az Egyesült Arab Emírségek nem szed be adót semmilyen árura, nem valószínű, hogy a hagyományos adó elfogadható lesz. Meg kell vizsgálni az áremelkedés előnyeinek beépítésének lehetséges módjait.

Felfedezetlen lehetőség az egészségügyi oktatás. Összességében az adatainkból kiderül, hogy mind az otthoni, mind az iskolai oktatásban komoly hiányosságok tapasztalhatók. Mivel ennek a csoportnak a nagy hányada kortársainak, családtagjaiknak és/vagy más otthonukban élő személyeknek van kitéve a dohányzásnak, fontos, hogy a dohányzással kapcsolatos beavatkozások messzemenőek és hatékonyak legyenek. Az iskolák ideálisak az átfogó, egységes egészségügyi oktatási beavatkozásokhoz, mivel az információk nemcsak olyan korban jutnak el a lakossághoz, amely befolyásolhatja a jövőbeni viselkedési döntéseket, hanem az információ nagy közönség számára történő egyszerű terjesztésének módja is.

Mint minden felmérési kutatásnál, az adatok elemzésénél is számos elfogultságot kell figyelembe venni. Az egyik legerőteljesebb elfogultság a társadalmi kívánatosság elfogultsága. Annak ellenére, hogy a válaszadók biztosak voltak abban, hogy válaszaik teljesen névtelenek maradnak, és el lesznek zárva minden azonosító információtól, az Egyesült Arab Emírségek kulturális helyzete megakadályozhatja, hogy a hallgatók tabutevékenységről számoljanak be. Mivel az ország és az iskolák dohánypolitikája jobban érvényesül, a diákok kevésbé hajlandóak nyitni tapasztalataik iránt, mert félnek attól, hogy megbüntetik őket.

Noha a felmérés irányai meghatározták, hogy a „dohányzás” a dokha, a shisha és a cigaretta használatára vonatkozik, azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb hallgató csak a cigaretta használatával hozta összefüggésbe ezt a kifejezést. Ez befolyásolhatja azt, hogy a hallgatók hogyan válaszoltak a kérdésekre ezzel a terminológiával.

A korlátozások ellenére ezek az adatok létfontosságú új információkat nyújtanak az Egyesült Arab Emírségekben élő egyének nagy csoportjáról, amelyre korábban nem került sor az egészséggel kapcsolatos kutatások vagy a tagok egészségére fordított különös figyelem középpontjában.

Következtetések

Eredményeink összefoglalást nyújtanak a fizikai aktivitással, a táplálkozással és a dohányzással kapcsolatos magatartásról az emigráns kilencedik osztályos tanulóknál az Egyesült Arab Emírségekben. A dokha használatára és az étkezési rendellenességek jeleire vonatkozó statisztikák különösen aggályosak. Dohányzás, táplálkozás és fizikai aktivitás beavatkozását szorgalmazzuk az Egyesült Arab Emírségek emigránsainak ezen korosztálya számára.