Az ételallergia hatása az asztmára

Absztrakt

Az ételallergia egy élelmiszer vagy élelmiszer-adalékanyag potenciálisan súlyos immunválasza. Bár a gyermekek többsége túlnő az ételallergián, néhányuknak egész életen át tartó problémái lehetnek. Az ételallergiák és más atópiás állapotok, például az asztma, a nyugati országokban növekszik. Mint ilyen, nem ritka, hogy az ételallergia és az asztma együttes létezését észlelik ugyanabban a betegben. Az atópiás menet részeként sok ételallergiás páciensnél asztma alakulhat ki későbbi életében. Mindegyik hátrányosan befolyásolhatja a másikat. Az asztmában szenvedő, ételallergiás betegeknél nagyobb az életveszélyes étel okozta reakciók kialakulásának kockázata. Bár az ételallergia tipikusan nem az asztma etiológiája, az ételallergiában szenvedő asztmás betegeknél magasabb lehet az asztmával járó morbiditás és halálozás aránya. Az asztma ritkán önmagában az ételallergia megnyilvánulása, de a tünetek az ételek allergiás reakcióival jelentkezhetnek. Bizonyítékok lehetnek arra, hogy a korai gyermekkori környezeti tényezők, például az anya és a gyermek étrendje, befolyásolják az asztma kialakulását; a bizonyítékok azonban továbbra is ellentmondásosak. Minden ételallergiás beteget és családtagjaikat tanácsokkal kell ellátni az ételallergia kezelésével és a társbetegség kialakulásának kockázatával kapcsolatban.

Az ételallergia bemutatása, elterjedtsége és természettörténete

A káros élelmiszerreakció az élelmiszerre vagy az élelmiszer-adalékanyagra adott rendellenes reakció. A káros étkezési reakciók fiziológiás reakcióval járhatnak, például ételintoleranciával, vagy kóros immunválaszokkal járhatnak, mint az ételallergia esetén. Az ételallergia magában foglalhatja az immunglobulin E (IgE) által közvetített vagy nem IgE által közvetített reakciókat, és bár ezek eltérő módon jelenhetnek meg, gyakran hasonlóan kezelik őket.

Az ételallergia diagnózisa

A fizikális vizsgálatnak az atópiás stigmákra kell összpontosítania, például ekcéma, csalánkiütés, valamint az asztma vagy az allergiás nátha jelei és tünetei; a fizikai azonban ezeknél a betegeknél gyakran nem hasznos.14,15

Az élelmiszer-specifikus IgE antitestek azonosítására szolgáló in vitro vizsgálatok szintén hasznos módszerek az ételallergia diagnosztizálásában. Kezdetben radioallergoszorbens teszteket alkalmaztak, de újabban az élelmiszer-specifikus IgE antitestek (pl. CAP System FEIA; Pharmacia-Upjohn Diagnostics, Bridgewater, NJ) kvantitatív mérését alkalmazták, és tanulmányok szerint ezek a szerológiai tesztek előrejelzőbbek voltak tüneti IgE által közvetített ételallergia.17 Sampson és mtsai kimutatták, hogy az élelmiszer-specifikus IgE növekvő koncentrációi korrelálnak a klinikai reakciók növekvő valószínűségével. Retrospektív és prospektív vizsgálatok során a csoport diagnosztizálhatta a tej, a tojás, a földimogyoró és a hal értékeit, jelezve, hogy a páciens 95% -nál nagyobb valószínűséggel reagál. 19,20 604 OFC retrospektív diagram áttekintésével, Perry és munkatársai 2 kU/L-es határértéket állapítottak meg az élelmiszer-specifikus IgE-szintként a tej, a tojás és a mogyoró 50% -os átengedési arányához. 21 Sajnos a kimutathatatlan szérum élelmiszer-specifikus IgE-szintek társulhatnak klinikai reakciókkal is, így még negatív bőrszúrás-teszt és egy élelmiszerhez nem kimutatható élelmiszer-specifikus IgE esetén is szükség lehet OFC-re.

A kettős-vak, placebokontrollált étkezési kihívást (DBPCFC) az élelmiszerallergiák diagnosztizálásának aranystandardjának tekintik. Az OFC lehet nyitott, egyszeres vagy kettős-vak. Minden OFC magában foglalja a feltételezett allergén fokozatos táplálását orvosi felügyelet mellett, bizonyos ideig. Miután objektív jeleket vagy tartós szubjektív panaszokat észleltek (sikertelen vagy pozitív OFC-nek nevezik őket), az etetést leállítják és megfelelően kezelik. Mivel fennáll az anafilaxia kockázata, fontos, hogy az OFC-t megfelelően képzett szakemberekkel, valamint megfelelő gyógyszerekkel és eszközökkel végezzék a súlyos reakciók kezelésére. A reakciók szűrésére gyakran használnak nyílt vagy egyszeresen vak OFC-ket, de a DBPCFC az előnyös diagnosztikai módszer, mivel az alany és a megfigyelő részrehajlása megszűnik.23 Az OFC időigényes és potenciálisan képes kiváltani súlyos reakció, ezért ha a beteg kórtörténete konzisztens élelmiszerallergiával, és az SPT és/vagy a szérum élelmiszer-specifikus IgE is következetes, az OFC elhalasztható.

Az ételallergia hatása az asztmára

Amint azt korábban megjegyeztük, az ételallergia és más atópiás állapotok, például az asztma előfordulása növekszik. Körülbelül 38,4 millió amerikait diagnosztizáltak asztmával az egészségügyi szakemberek életük során, és becslések szerint világszerte 300 millió ember szenved asztmában, évente 250 000 halálesettel. 24,25 az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél több mint 160% -kal nőtt 1980–1994 között. Jelenleg a becslések szerint 2025-re az asztmás betegek száma 100 millióval fog növekedni.25

Az ételallergia és az asztma gyakran párhuzamosan létezik, de nehéz megállapítani a valódi prevalenciát. Az ételallergiás gyermekeknél kétszer-négyszer nagyobb az esély az egyéb atópiás állapotokra, mint az asztma, az ekcéma vagy a légzőszervi allergia, szemben az ételallergiával nem rendelkező gyermekekkel. 2007-ben az ételallergiás gyermekek 29% -ának is volt asztmája, és az asztmás gyermekek körülbelül 8% -ának volt ételallergiája Oehling és munkatársai 1980-as tanulmánya alapján. 3,27 A Nemzeti Szövetkezet Belvárosi Asztma Tanulmányából ), 454 véletlenszerű, négy-kilenc éves gyermek szérummintát vizsgáltak a tojás, tej, szója, földimogyoró, búza és hal specifikus IgE szempontjából. Négy százalék bizonyította, hogy a specifikus IgE-szint> 95% PPV a klinikai reaktivitás szempontjából legalább egy étellel szemben, míg a betegek 45% -ának érzékeny szenzibilizációja volt. Sajnos, mivel ebben a vizsgálatban névtelen szérummintákat használtak, nem világos, hogy ezeknél a betegeknél valóban diagnosztizálták-e az ételallergiát vagy kapcsolódó tünetek voltak-e.

Bár a köhögés és a zihálás az élelmiszer által kiváltott IgE által közvetített reakciók felismert pulmonális megnyilvánulása, általában más tünetek kísérik őket, és ritkán tekintik ezeket az egyetlen megnyilvánulásnak, amikor a felbujtó ételt elfogyasztják. Bock és mtsai 1014 DBPCFC-t végeztek 480 3 hónapos és 19 éves kor közötti gyermeken. 245 olyan kihívás volt, amely tüneteket eredményezett. A reakciók többségét a bőr és a gyomor-bélrendszeri tünetek okozták. A 245 pozitív élelmiszer-kihívás közül a zihálás volt az egyedüli megnyilvánulás csak négy gyermeknél (1,6%). A zihálás, bőr- vagy gyomor-bélrendszeri megnyilvánulásokkal, 480 gyermek közül 36-nál (7,5%) fordult elő.41

A spirometriát azoknál a felnőtteknél is figyelemmel kísérték, akik étkezési kihívásokkal küzdenek a tehéntej ellen. Húsz 18-65 éves, asztmás alanyot vettek fel. Tíz alany úgy vélte, hogy az asztma súlyosbodott a tej elfogyasztása után, míg a másik 10 nem. Egyik betegnek sem volt pozitív a bőrszúrása a tehéntej kivonattal, de kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatnak vetették alá. Mind a FEV1-et, mind a maximális kilégzési áramlást (PEF) megmértük az expozíció előtt, alatt és után. Noha kilenc alany FEV1 vagy PEF értéke legalább 15% -kal csökkent az aktív vagy placebo kihívások során, az FEV1 és a PEF csoportban átlagosan nem volt szignifikáns különbség az aktív vagy a placebo kihívások között.

Bár az ételallergének lenyelése ritkán jár légúti tünetekkel, az ételallergének belégzése légúti tüneteket válthat ki. A foglalkozási asztma azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik érzékenyek, majd a munkahelyi expozícióhoz kapcsolódó tünetek jelentkeznek. A felnőttkori asztma körülbelül 9–15% -a a munkahelyi expozíciónak tulajdonítható, de a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az újonnan kialakuló asztma 25 vagy több százaléka összefüggésben lehet a foglalkozási asztmával.47 A leggyakoribb forma a sütőipari asztma, melynek 1000 pékmunkásnál 1–10 eset között. A pékség bármely dolgozója kifejlesztheti ezt a betegséget, és a fő ösztönző tényezők a gabonalisztek (búza, rozs, árpa) és enzimek.48 Egy lengyel három országrészből származó 287 szakmunkástanácsos tanuló longitudinális vizsgálata azt mutatta, hogy a munkával kapcsolatos mellkas előfordulása a tünetek (nehézlégzés, zihálás és köhögés) az első évben 4,2%, a második évben 8,6% voltak. Azt is megállapították, hogy a foglalkozási allergének iránti érzékenység gyakran megelőzi az asztma tüneteit

Gyermekeknél és felnőtteknél a levegőben lévő élelmiszer-részecskék nem foglalkozási expozíciója légzési reakciókat is kiválthat, általában az étel, különösen a tenger gyümölcseinek főzése vagy manipulálása során .50 Halallergiás betegeknél beszámoltak a levegőben lévő halrészecskékkel kapcsolatos allergiás reakciókról. Az egyik vizsgálatban az értékelt 197 halallergiás gyermek közül 21 jelentett tüneteket a halszag vagy füst hatásának kitettség után. Belégzéskor kilenc beteg csak légzési tünetekről (főként zihálásról) számolt be, kilenc csak bőrtünetekről, három pedig mindkettőről számolt be. Húsz beteget tettek ki a halak főzéséből vagy sütéséből származó füstöknek.51 A kereskedelmi légitársaságok gyakran aggódnak az ételekkel, különösen a mogyoróval szembeni allergiás reakciók miatt, mivel a földimogyoró kimutatható a szellőztető szűrőrendszereikben.52 Sicherer et al. a földimogyoró- és fadióallergia országos nyilvántartásában, aki repülőgépen tartózkodva jelentette a mogyoróallergia tüneteit. A 35 alany közül 14 számolt be inhalációs tünetekről.53

A diéta hatása az asztma kialakulására és súlyosságára

Az asztma és más atópiás állapotok növekvő előfordulása nagy terhet rótt az egészségügyi forrásokra. 2004-ben az asztma megközelítőleg 1,8 millió sürgősségi osztály látogatását, 14,7 millió orvosi rendelő látogatását és csaknem 500 000 kórházi kezelést jelentett. Évente több mint 10 millió elmulasztott munkanapot jelent a felnőttek számára.54 Az asztma éves gazdasági költsége 20,7 milliárd dollár. A közvetlen költségek 15,6 milliárd dollárt tesznek ki az összes összegből, és a közvetett költségek, például a termelékenység csökkenése további 5,1 milliárd dollárt tesznek ki.24 Ezzel az egyre növekvő egészségügyi teherrel nagyobb érdeklődés mutatkozik az allergiás betegségek, például az asztma elsődleges és/vagy másodlagos megelőzése iránt.

Anyai étrend és asztma kialakulása gyermekeknél

Szoptatás és asztma kialakulása

Hidrolizált formulák és asztma kialakulása

Szilárd táplálék bevezetése és asztma kialakulása

Élelmiszerallergia kezelése

A társ-kóros asztmában szenvedő, ételallergiás gyermekeket megelőző asztmás gyógyszerekkel kell fenntartani, és szorosan követni kell őket a jól kontrollált asztma fenntartása érdekében, különösen véletlen lenyelés és reakció esetén.

Következtetés

Élelmiszerallergia és asztma gyakran létezik együtt. Mivel az asztma hajlamosíthatja a beteget arra, hogy életveszélyes reakciót szenvedjen egy étel miatt, elengedhetetlen az agresszív asztma kezelése. Bár az ételallergia ritkán az asztma etiológiája, fontos az ételallergiás betegek figyelemmel kísérése, mert nagyobb a kockázata az asztma kialakulásának későbbi életében, és ezeknek a betegeknek súlyosabb asztmája lehet. Bár az ételallergének lenyelése ritkán vezet csak légzési reakciókhoz, az ételallergén belégzésével köhögés és zihálás tapasztalható. További kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy az anya és a csecsemő étrendjének bizonyos módosításai módosíthatják-e az atópiás eredményeket, beleértve az ételallergiát és az asztmát is. Alapvető fontosságú a betegek és családjaik oktatása az ételallergia kezeléséről és a társbetegség kialakulásának kockázatának felülvizsgálata.

Lábjegyzetek

Közzététel

A szerzők nem számoltak be összeférhetetlenségről ebben a munkában.