Az ételpreferencia és az anyák táplálkozási ismereteinek hatása a szaúdi iskolás lányok elhízására

Az ételpreferencia és az anyák táplálkozási ismereteinek hatása az elhízásra az iskolás lányoknál Szaúd-Arábiában: esettanulmány-tanulmány

A B S T R A C T

Kulcsszavak

Gyermekkori elhízás, étkezési preferenciák, anyai ismeretek

Háttér

A gyermekkori elhízás a 21. század egyik legfontosabb közegészségügyi kihívása [1]. Az elhízott gyermekeknél kétszer nagyobb az elhízott felnőttek kockázatának kockázata, mint a normál testsúlyú gyermekeknél [2]. Világszinten a túlsúly és az elhízás prevalenciája felnőtteknél 27,5% -kal, gyermekeknél 47,1% -kal növekedett 1980 és 2013 között [3]. A Földközi-tenger keleti országaiban a túlsúly és az elhízás terhe az egyik legnagyobb a világon [4]. Szaúd-Arábiában az elhízás a legelterjedtebb táplálkozási egészségügyi probléma, amely a lakosság több mint felét (59%) érinti [5]. Ezenkívül a túlsúly és az elhízás becsült prevalenciája az 5 éves gyermekeknél 19,6%, a 12 éveseknél pedig 9,4% [6].

A gyermekkori elhízás és a túlsúly olyan 2–18 éves gyermekek, akiknek testtömeg-indexe (BMI) megegyezik vagy meghaladja az életkor- és nemspecifikus BMI 95., illetve 85. percentilisét [7]. A genetikai és személyes viselkedés a BMI növekedésével jár [8, 9]. Ezek a tényezők azonban önmagukban nem magyarázhatják az elhízás világméretű járványát. Obezogén környezetek, beleértve a gyors, magas kalóriatartalmú ételek rendelkezésre állását; tétlenség; és a technológia széles körű alkalmazása az egész népesség, beleértve a gyermekeket is, lényegesen nagyobb kockázatot jelent az elhízás szempontjából [2, 9]. Ezenkívül az otthoni egészséges étkezési gyakorlatok, az egészséges ételek és a szülői útmutatás rendelkezésre bocsátásával ösztönzik az egészségesebb ételválasztást a gyermekekben [10].

Célkitűzések

Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy megvizsgálja a gyermekek táplálkozási ismereteinek és preferenciáinak a BMI-re gyakorolt hatását, valamint az anyák táplálkozási ismereteinek hatását a gyermekek BMI-jére. A társadalmi-gazdasági tényezőket az elemzésbe belefoglalták, mint a fő vizsgált tényezők zavaró tényezőit

I Módszerek

Eset és kontroll meghatározások

Az eseteket 9–12 év közötti női általános iskolásokként határozták meg, akik életkoruk és nemük szerint magas BMI-vel rendelkeznek. A gyermekeket elhízásként (a számított BMI nagyobb vagy egyenlő a 95. percentilis mellett) vagy túlsúlyosként (a számított BMI nagyobb vagy egyenlő a 85. percentilis és a 95. percentilis alatti értékkel) határozták meg a kor és a nem-specifikus BMI szerint a növekedési táblázatokból szaúdi gyermekek és serdülők számára [7]. A kontrollokat 9–12 év közötti női általános iskolásokként határozták meg, akiknek életkoruk és nemük szerint normális BMI volt (az 5. és a 85. százalék alatti érték között) - derül ki a szaúdi gyermekek és serdülők növekedési táblázataiból [7]. A speciális oktatási programokban (mentálisan kihívásokkal küzdő), genetikai vagy endokrin betegségekkel küzdő vagy diétás programokat folytató diákokat (az anya szerint) kizárták a vizsgálatból.

Mintaméret: A mintaméretet egy páratlan esettanulmányos vizsgálathoz számítottuk 95% -os konfidencia intervallummal (CI), 80% -os teljesítménnyel és az eset és a kontroll arányával 1: 2. Az expozíció valószínűsége a normál gyermekek körében 32%, ha legalább az esélyhányadost (OR) észlelik [11]. A klaszter mintavételi tervének figyelembe vételéhez 1,5-ös tervezési hatást használtak. A válaszadás elmulasztása érdekében a minta nagyságának inflációja 10% volt [12]. A kiszámított teljes mintaméret 348 (116 eset: 232 kontroll). Az adatgyűjtő eszköz 2 részből állt: 1. egy önállóan kitöltött kérdőív, amelyet a hallgató édesanyja töltött ki, és 2. személyes beszélgetés a hallgatóval. Az anyák kérdőívét úgy tervezték, hogy az alábbiakról gyűjtsön adatokat:
1. Szociodemográfiai jellemzők
2. Anyák táplálkozási ismeretei és hozzáállása: Vereecken és Maes által kidolgozott és validált kérdőívet használtunk [13]. A táplálkozási ismereteket 10 állítással értékelték. Az egyes állításokhoz a válaszadót felkérték, hogy jelölje meg az 5 válasz egyikét (Likert-skála).

Fogalommeghatározások: jelen tanulmány alkalmazásában a következő meghatározásokat vettük figyelembe:
1. Képernyőidő: A televízió, videojátékok vagy az internet számítógépeken keresztül töltött ideje. Ez az idő ajánlott, hogy ne haladja meg a napi 2 órát [15].
2. Fizikai aktivitás: Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a gyermekeknek minden nap legalább 60 perc közepes vagy erőteljes intenzitású fizikai tevékenységet kell végezniük [16].
3. Gyorsétel: kevés mikrotápanyagot tartalmazó élelmiszer, nagy mennyiségű zsír, cukor és energia felhasználásával [17].
4. Megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás: A gyermekek számára a gyümölcs- és zöldségfélék napi napi igénye 3-5 adag naponta; minden adag egyenlő egy közepes gyümölcsdarabbal vagy egy csésze főzetlen zöldséggel [18].

Statisztikai elemzés: Az adatokat kódoltuk, bevittük és elemeztük az IBM SPSS Statistics for Windows 23.0 verziójával (IBM Corp.). Folyamatos adatokat teszteltünk a normalitás szempontjából. A kategorikus adatokat a gyakoriságok és a százalékok felhasználásával összegezték. Pearson khi-négyzet tesztjeit használták az esetek és a kontrollok arányainak összehasonlítására. P-értékek táblázat 1 : Az esetek és kontrollok szociodemográfiai jellemzőinek összehasonlítása.