Az étkezési rendellenességek hosszanti lefolyása transzszexuális kezelés után: két eset jelentése

Maiko Hiraide

Stressztudományok és Pszichoszomatikus Orvostudományi Tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-8655 Japán

Saki Harashima

Stressztudományok és Pszichoszomatikus Orvostudományi Tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-8655 Japán

Ryo Yoneda

Stressztudományok és Pszichoszomatikus Orvostudományi Tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-8655 Japán

Makoto Otani

Stressztudományok és Pszichoszomatikus Orvostudományi Tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-8655 Japán

Mami Kayano

Stressztudományok és Pszichoszomatikus Orvostudományi Tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-8655 Japán

Kazuhiro Yoshiuchi

Stressztudományok és Pszichoszomatikus Orvostudományi Tanszék, Orvosi Doktori Iskola, Tokiói Egyetem, 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokió, 113-8655 Japán

Társított adatok

Nincsenek adatok vagy támogató anyagok, mert a jelenlegi kézirat esettanulmány volt.

Absztrakt

Háttér

Számos jelentés jelent meg nemi diszforiában és étkezési rendellenességben szenvedő betegekről. Kevés jelentés született azonban az étkezési rendellenességek longitudinális lefolyásáról a nemváltoztató műtét (GRS)/nemi megerősítő műtét (GCS) után.

Eset bemutatása

Két japán esetről számoltunk be étkezési rendellenességekkel küzdő, GRS/GCS-n átesett személyekről: egy hím-nő (MtF) és egy nő-férfi (FtM). Az 1. eset egy 35 éves MtF-személy volt, akinek a GRS után kialakult bulimia nervosa 14 éves kúra volt. A 2. eset egy 35 éves, anorexia nervosában szenvedő FtM-es személy volt, aki 9 évvel korábban átesett a GCS-n.

Következtetések

Megállapítottuk, hogy transzszexuális pácienseink kezelése hosszú ideig befolyásolta étkezési rendellenességeik lefolyását, ami részben Japánban, egy kelet-ázsiai ország kulturális helyzetének tudható be. Lehetséges, hogy számos nemi identitásprobléma és identitásprobléma általában a műtét és a kezelés után is fennáll; ezért folyamatos klinikai támogatást kell biztosítani a nemi diszfóriában és étkezési rendellenességekben szenvedő betegek számára még a hormonterápia vagy a GRS/GCS után is.

Háttér

A nemi diszforiát az egyén kifejezett/tapasztalt neme és az a nem közötti különbség jellemzi, amelyet mások neki tulajdonítanának [1]. Számos korábbi esetjelentés kimutatta, hogy a nemi diszforiában szenvedő betegek étkezési rendellenességek voltak [2–10].

A nemi diszfória egyik kezelési módja a nemváltoztatási műtét (GRS)/nemi megerősítő műtét (GCS). Néhány jelentés megjelent a GRS/GCS és az étkezési rendellenességek lefolyásának kapcsolatáról [2, 5, 6, 8, 9]. Ezek a korábbi jelentések azonban csak néhány évig követték nyomon a betegeket hormonális kezelés vagy GRS/GCS után.

Itt bemutatjuk két transzszexuális japán beteg, egy férfi-nő (MtF) és egy nő-férfi (FtM), étkezési rendellenességek hosszanti lefolyását, akik körülbelül 10 évvel azelőtt szenvedtek GRS/GCS-t.

Korábbi tanulmányok arról is beszámoltak, hogy az MtF-emberek szeretnek fogyni, hogy karcsúbbá váljanak, ami a női vonzerő-ideálnak számít, míg az FtM-esek fogyni szeretnek mell- és csípőméretük csökkentése, valamint a menstruáció leállítása céljából [11–14]. Az itt bemutatott két beteget tekintve az elsődleges diagnózist nemi diszforiaként azonosítottuk, egyidejűleg táplálkozási rendellenességgel. Eseteinkben a test elégedetlensége vagy erős fogyási vágya van, mert közelebb akarnak kerülni az „ideális nemű” testhez, amint azt a korábbi vizsgálatok bemutatták. Megerősítettük azt is, hogy nem feleltek meg a személyiségzavarok, szorongásos rendellenességek vagy autizmus spektrumzavarok kritériumainak.

Ezenkívül kevesebb jelentést kaptak étkezési rendellenességben szenvedő FtM-es betegekről, mint MtF-es betegekről [3, 5, 6, 8, 9], és a jelen tanulmányban szereplő MtF-es betegeknél a GRS után étkezési rendellenesség tünetei alakultak ki, a korábbi esetjelentésekkel ellentétben [2, 6]. Végül, legjobb tudásunk szerint ez az első vizsgálat Kelet-Ázsiából származó nemi diszforiában és étkezési rendellenességekben szenvedő betegekről. A két beteg írásos tájékoztatáson alapuló beleegyezését tette közzé.

Eset bemutatása

1. ESET (1. ábra)

Az MtF beteg testsúlyának és étkezési viselkedésének lefolyása. A fekete vonal a testsúly változását mutatja, a szaggatott vonal az önindukált hányás gyakorisága, a szürke vonal pedig a mértéktelen evés gyakorisága. Hormonkezelésen esett át GRS-en. Ugyanakkor rájött, hogy terméketlen, még a GRS után is, ami arra késztette, hogy fenntartsa étkezési rendellenesség tüneteit, és súlya ingadozik

Az 1. eset egy 35 éves japán MtF transzszexuális beteg volt, bulimia nervosa. Tizennégy év telt el azóta, hogy GRS-en és hormonális kezelésen esett át, amikor ellátogatott osztályunkra étkezési rendellenességeinek kezelésére. Kora gyermekkorában már érezte, hogy a másik nemhez tartozik. 12 éves korában észrevette, hogy nő a melle. A gyermekorvos szexuális fejlődési rendellenességgel gyanúsította, de nem volt hajlandó további vizsgálatokon részt venni. A testtömegének a GRS előtti ingadozásával kapcsolatban megerősítettük, hogy étkezési rendellenességei nem a GRS előtt jelentkeztek. 10 évesnél fiatalabban szeretett enni. Súlyának fokozatos csökkenése azonban a táplálékfelvétel csökkenésének volt köszönhető. Azt mondta, hogy nem fogyókúrázott, és a GRS előtt nem sokat törődött testalkatával és arculatával. Ezért étkezési rendellenességei a GRS után következtek be.

Kamaszkora alatt folyamatos nemi identitási problémája volt. 19 éves korában kezdett hormonális kezelést ösztrogén alkalmazásával, néhány hónappal később pedig GRS-n esett át. Ezenkívül 20 évesen törvényesen megváltoztatta keresztnevét női névre. Abban az időben súlya 80 kg volt, magassága 1,71 m (testtömeg-index, BMI, 27,4 kg/m 2), és a mértéktelen evés vagy az ön által kiváltott hányás ekkor még nem fordult elő.

A GRS-en keresztül elsődleges célját el kellett volna érni. Rájött azonban, hogy nem képes terhességre, és elhagyta magát a kétségbeesésen, ami a mértéktelen evéshez és az ön által kiváltott hányáshoz vezetett. Az egyik oka annak, hogy nem tudta megállítani ezeket a kóros étkezési magatartásokat, az volt, hogy soha nem tudta felfedni szexuális zavartságát, még partnere, barátai vagy kollégái előtt sem. Bár szülei tudták a helyzetét, nem akarta zavarni őket. Amikor nem tudta abbahagyni a mértéktelen evést, súlya 27 évesen 100 kg lett (BMI, 30,9 kg/m 2). Másrészt, amikor az önindukált hányás volt a domináns, minimális súlya 30 évesen 57 kg volt (BMI: 19,5 kg/m 2). 30 évesen férfitársa volt. Azonban szakított vele, mert nem tudta elárulni nemi problémáját és azt, hogy terméketlen. Miután szakított párjával, nem tudta ellenőrizni a mértéktelen evést.

20 és 33 év között dolgozott titkárként. Hat hónappal azelőtt, hogy először látogatott volna osztályunkra, lemondott a munkahelyéről, mert sok időt kellett falatozással tölteni, és érzelmileg instabil volt a félelemtől, hogy meghízik.

Első látogatásán osztályunkon, 33 évesen, súlya 90 kg volt (BMI, 30,9 kg/m 2). Legfőbb panasza a mértéktelen evés és az ön által okozott hányás volt naponta egyszer vagy kétszer. Tünetei közé tartozott a zsírossá válástól való félelem és a torz testkép. A diagnózis felállításakor nem volt jelentős korábbi kórtörténet, pszichiátriai vagy családtörténet.

Kórházba került, hogy étkezési szokásait két alkalommal, két hétig javítsa. Ezután osztályunkban továbbra is ambuláns bulimia nervosa kezelést kapott, valamint nőgyógyász hormonkezelést kapott. Azt mondta, hogy a hormonális kezelés az egyik legfontosabb dolog az életében. Bár nőként él, jelenleg GRS-t és hormonális kezelést kap, még mindig vannak falatozásai, önindukált hányásai és étkezési korlátozásai a nemi identitással kapcsolatos pszichés stressz miatt.

Összességében három fordulópont volt az étkezési rendellenesség tüneteivel kapcsolatban (1. ábra). Az első pont a GRS után következett. Új nemi problémákat vett észre, és rohamosan evett és önmaga okozta hányást okozott. A második pont az volt, amikor szakított párjával. Aztán súlyos evése súlyosbodott, mert nem tudta elárulni partnerének nemi problémáját. A harmadik pont az volt, amikor kollégái nemi diszforiával kapcsolatos félreértésekből fakadó pszichés stressz és a mértéktelen evés súlyosbodása miatt mondott le munkájáról. Csalódott volt a nemi diszforia megértésének hiánya miatt Japánban. Bár csökkenteni akarta a testsúlyát, a stressz miatt nem tudott segíteni a mértéktelen evésben. Ezért súlya 50 és 130 kg között ingadozott.

2. ESET (2. ábra)

Az FtM beteg testsúlyának és étkezési viselkedésének lefolyása. A fekete vonal a testsúly változását mutatja, a szaggatott vonal az önindukált hányás gyakorisága, a szürke vonal pedig a mértéktelen evés gyakorisága. Hormonkezelésen esett át, testének elégedetlensége, hangulati instabilitása és rendezetlen étkezése javult. Fontos fordulópont volt, amikor csatlakozott az LMBT közösséghez. Egy évig képes volt abbahagyni a mértéktelen evést és a hányást. A fogyást és a súlyosbodó étkezési rendellenességek miatt azonban félbeszakította a terápiát. Amikor újrakezdte a hormonkezelést, hízott, étkezési magatartása ismét javult

A 2. eset egy 35 éves japán FtM transzszexuális beteg volt, anorexia nervosa mértéktelen evés/öblítés típusú. 24 évesen kezdte meg a hormonkezelést, és 27 évesen ment át GCS-n; ezért nyolc év telt el azóta, hogy átesett a GCS-n, amikor ellátogatott osztályunkra étkezési rendellenességek kezelésére.

Kora gyermekkorában már azonosította magát a másik nemmel. 15 éves korában meg akarta állítani a másodlagos nemi jellemzők kialakulását. Úgy gondolta, hogy az alacsonyabb testsúly megakadályozhatja a mell növekedését és a menstruációt. Ezért megkezdte az élelemkorlátozást, és testsúlya 30 kg-ra csökkent, magassága 1,53 m (BMI, 12,8 kg/m 2).

Az önálló hányás után az egyetemre lépett, hogy lefogyjon, de saját maga által kiváltott hányását 23 évig tudta kordában tartani. Ezután nem tudta ellenőrizni a mértéktelen evést, és súlya 56 kg-ra nőtt (BMI, 23,9 kg/m 2). 24 évesen nyilvánosságra hozta nemi diszforiáját, és tesztoszteron alkalmazásával hormonkezelésen esett át. A tesztoszteron megakadályozta a női fizikai tulajdonságokat, és javult a test elégedetlensége, a negatív érzések és a mértéktelen evés. Testtömegét is meg tudta növelni. Három évvel a hormonkezelés megkezdése után azonban újra elkezdte az önindukált hányást, és súlya csökkent. Az ok akkor sem volt egyértelmű, miután ismételten megkérdeztük. Orvosa javasolta, hogy alacsony testsúlya miatt hagyja abba a hormonkezelést. Amikor ezt megtette, érzelmileg instabillá vált, és növelte az ön által kiváltott hányás és falatozás gyakoriságát.

Körülbelül ekkor a testsúlya 29 kg-ra csökkent (BMI, 12,4 kg/m 2). 27 évesen kétoldali masztektómián esett át, és keresztnevét törvényesen férfivá változtatta. Ezután javította étkezési magatartását, és egy év alatt 34 kg-ra hízott. Amikor újrakezdte az önmaga által okozott hányást, elkezdett részt venni leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségi összejöveteleken. Szorongott a nemi diszforiával kapcsolatos megértés hiánya miatt Japánban, de abban az időben LMBT-barátokra talált ugyanazokkal a problémákkal. Ezért képes volt javítani pszichológiai állapotát, és 30 évesen ismét megállítani kóros étkezési magatartását. Az étkezési rendellenességek miatt azonban ismét lefogyott, mert részmunkaidős munkája annyira elfoglalt volt, hogy nem tudott időt hagyni ebédre, ahogy ez a japán munkavállalók esetében gyakran előfordul. Ezután meglátogatta osztályunkat, hogy speciális kezelést kérjen, mert izomgyengeséget érzett.

Első látogatásán osztályunkon, 31 évesen, súlya 29 kg volt (BMI, 12,4 kg/m 2). Megkezdtük az étkezési magatartás ambuláns kezelésének önellenőrzését. Aztán felvették a fekvőbeteg-egységünkbe, mert nem tudott hízni. Felvétele során 33,4 kg-ra tudta növelni a súlyát. Étkezési magatartása azonban női vonásaitól való megszabadulási vágyhoz kapcsolódott, és beszámolt arról, hogy túlzott gyakorlatokat folytat az izmosság növelése érdekében. Ezért a súlya megközelítőleg 34 kg volt, és nem tudott többet hízni.

Orvosa úgy döntött, hogy újraindítja a hormonkezelést. Ezt követően javult az elégedettség a megjelenésével, és motiváltabb lett a hízásra. Végül 10 év alatt először érte el a 40 kg-nál nagyobb súlyt (BMI, 16,9 kg/m 2).

Összefoglalva, étkezési rendellenesség tüneteiben négy fordulópont volt. Az első a másodlagos nemi jellemzőkkel volt összefüggésben. 30 kg-ra fogyott, hogy megakadályozza a mell növekedését és a menstruációt. A második az volt, amikor nyilvánosságra hozta nemi diszforiáját és hormonkezelésnek indult; a kezelés javította elégedetlenségét, és hízni tudott. Abban az időben azonban elkezdett falni. A harmadik pont az volt, amikor törvényesen megváltoztatta a nevét, és részt vett az LMBT közösség összejövetelein. Megkönnyebbült, étkezési szokásai javultak. Végül újrakezdte a hormonkezelést és elérte a 40 kg-ot (2. ábra).

Megbeszélés és következtetések

Két transzszexuális (egy MtF és egy FtM) étkezési rendellenességről számoltunk be GRS/GCS-ben. Legjobb tudásunk szerint ez a tanulmány volt az első az étkezési rendellenességek hosszú távú lefolyásáról a GRS/GCS után. Egy korábbi tanulmány hosszan tartó anorexia nervosáról számolt be FtM-mel [9]; azonban csak néhány évig számoltak be a hormonkezelés és a GCS után. Ráadásul esetük FtM volt, és a kezelés után jó volt. Első esetünk, egy MtF-es személy, 14 éves kimenetelű bulimia nervosa volt, a 2. eset pedig egy FtM-es személy 9 évig tartó anorexia nervosa-t szenvedett el a GRS/GCS után, míg a korábbi jelentések legfeljebb néhány évvel a GRS/GCS után [2, 4–6, 8]. Megállapítottuk, hogy a GRS/GCS nem mindig befolyásolta kedvezően az étkezési rendellenességek lefolyását, még a GRS/GCS utáni hosszú időszak után sem.

Két olyan esetről számoltak be MtF-személyek, akiknél először étkezési rendellenességek alakultak ki, majd GRS-t szenvedtek el [2, 6]. Ezzel szemben a jelen tanulmányban szereplő MtF betegen az étkezési rendellenességek tünetei alakultak ki a GRS után. E két esetjelentés egyike a test elégedettségének javulását mutatta a GRS után, míg a másik nem. A hosszú távú folyamat azonban nem volt egyértelmű. A nemi diszforiában és étkezési rendellenességekben szenvedőkről szóló korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy a GRS javíthatja az étkezési magatartást [12], a test elégedettségét és a pszichés distresszt [11, 12]. Ezzel szemben az étkezési rendellenesség tünetei a jelen vizsgálatban nem javultak az MtF-ben szenvedő betegeknél, még akkor sem, ha hormonkezelésen és GRS-n estek át, és nevét törvényesen női névre változtatta. Mivel rájött, hogy terméketlen, és nehéz volt a nemi problémáját elárulnia párjának, a GRS után is nemi identitási problémái voltak, ami arra késztette, hogy fenntartsa étkezési rendellenességének tüneteit.

Az MtF-személyekkel összehasonlítva ritkák az étkezési zavarokkal küzdő FtM-es személyekről szóló jelentések. Csak öt korábbi esetről számoltak be az étkezési zavarokkal küzdő FtM-es betegekről [3, 5, 6, 8, 9], az öt beteg közül kettő hormonális kezelésen és GCS-n esett át [5, 8]. Beszámoltunk az anorexia nervosában szenvedő FtM beteg étkezési viselkedéséről és súlygyarapodási mintázatáról a GCS után. Miután hormonális kezelésen esett át, testének elégedetlensége, hangulati instabilitása és rendezetlen étkezése javult, amint azt az előző jelentések leírják. Sőt, azt tapasztaltuk, hogy az LMBT közösséghez való csatlakozás javította a tüneteit és a distressz szintjét is.

Ezenkívül sok kelet-ázsiai LMBT személyt szorongat a megbélyegzés, az ellenségeskedés és a félreértések [15, 16]. Ez a tanulmány Kelet-Ázsiából az első, amely nemi diszforiában és étkezési rendellenességekben szenved. Az ázsiai országok hangsúlyozzák a családi és társadalmi harmóniát, és a szexualitás viszonylag jelentéktelen szerepet játszik kulturális felépítésében [15]. Például az ázsiai LMBT-emberek házasságkötéssel és gyermekvállalással próbálják elrejteni szexuális identitásukat. Ezenkívül az LMBT személyeket Japánban nem létezőként vagy láthatatlanként kezelték [17]. Ezért a nemi diszforiában szenvedők nagyobb pszichés stressztől szenvedhetnek, ami befolyásolhatja étkezési rendellenességeik lefolyását.

Jelen tanulmányban a nemi diszforiát tekintettük elsődleges diagnózisnak. A GRS/GCS csökkentheti a test elégedetlenségét és nyugtalanságát, és javíthatja a betegek étkezési rendellenességének tüneteit. A GRS/GCS azonban nem tudja tökéletesen megváltoztatni a biológiai nemet, a meddőséget pedig a GRS/GCS nem tudja megoldani. Mindkét betegünk, különösen az 1. eset, megmutatta, hogy sok nemi identitási probléma maradhat fenn, például termékenység, nemi diszforiájuk nyilvánossága és társadalmi megbélyegzés, ami azt eredményezheti, hogy egyes betegek továbbra is zavart étkezési magatartást tapasztalnak. Emellett a nemhez kapcsolódó identitásproblémák is fontosak, és nehéz megkülönböztetni őket a nemi identitásproblémáktól. Ezért az identitásproblémák szempontját általában figyelembe kell venni a nemi diszforiában és étkezési rendellenességekben szenvedő betegek támogatásában is.

Összefoglalva, beszámoltunk két nemi diszforiában szenvedő japán beteg étkezési rendellenességéről a GRS/GCS után, kilenc, illetve 14 éven át. Korábbi jelentések szerint a GRS/GCS csökkentheti a test elégedetlenségét és nyugtalanságát, és javíthatja a betegek étkezési rendellenességének tüneteit [11, 12, 14]. Két nemi diszforiában, alapvető nemi identitásban és nemi szerepidentitásban szenvedő személy esetében azonban két pszichológiai konfliktus áll fenn [18]. Ha a nemi szerep konfliktusa tartós, a rosszul alkalmazkodó étkezési magatartás súlyosbodhat. A hosszú távú kezelés szempontjából sok nemi szerep identitási probléma maradhat, például termékenység, a nemi diszfória nyilvánossága és a társadalmi megbélyegzés, ami azt eredményezheti, hogy egyes betegek továbbra is zavart étkezési magatartást tapasztalnak. Ezért folyamatos klinikai támogatást kell nyújtani a nemi diszfóriában és étkezési rendellenességekben szenvedő betegek számára, még a hormonterápia vagy a GRS/GCS után is, a nemi szerep identitása szempontjából.

Köszönetnyilvánítás

Finanszírozás

A jelen esetjelentés finanszírozására nem került sor.