Diéta, mikrobiota és gyulladásos bélbetegség: áttekintés

Megjelenés dátuma: 2018. március 12

gyulladásos

Absztrakt

Célja

A cikk célja az étrendi összetevők és a bél mikrobiota lehetséges összefüggéseinek ellenőrzése a gyulladásos bélbetegségek klinikai paramétereiben.

Tervezés/módszertan/megközelítés

Ebben az áttekintésben a PubMed és a Bireme adatbázisokban kerestek. A szerzők randomizált, 2005 és 2017 között közzétett klinikai vizsgálatokat tartalmaztak, csak Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő felnőtt embereknél.

Megállapítások

A keresés végéig hat cikk szerepelt. A legszélesebb körben alkalmazott beavatkozás a prebiotikumok, köztük a fruktooligoszacharidok vagy az inulinnal rendelkező fruktooligoszacharidok alkalmazása volt, amelyet probiotikumok követtek. A mikrobiotával kapcsolatos fő megállapítások a baktériumok összmennyiségének növekedése és a variabilitás (phyla) voltak. Klinikailag javult a gyulladás olyan paraméterekben, mint a C-reaktív fehérje, az interleukinek és a tumor nekrózis faktor alfa.

Eredetiség/érték

Az étrendi beavatkozások, főként a szimbiózistákból származnak, modulálhatják a mikrobiotát, főként az idő függvényében, összehasonlítva az előtti és utáni pótlást, és ez pozitívan befolyásolja a gyulladásos bélbetegségek klinikai paramétereit. A vizsgálatok azonban meglehetősen heterogének voltak a populációban, a módszertanban, az intervencióban, a mycobiota elemzésben és a gyulladásos markerekben.

Kulcsszavak

  • Felülvizsgálat
  • Táplálék-kiegészítők
  • Gyulladásos bélbetegség
  • Mikrobiota
  • Prebiotikumok
  • Probiotikumok

Idézet

Kiadó

Emerald Publishing Limited