Étrendi korlátozás, mértéktelen evés és étrendi viselkedési szokások

Táplálkozási adjunktus és a Pszichiátria klinikai adjunktusa, Észak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill

visszafogása

Táplálkozási Tanszék, 315 Pittsboro St. CB 7405, University of North Carolina, Chapel Hill, North Carolina 27599-7405

Adjunktus táplálkozás

Észak-Karolinai Egyetem és bejegyzett dietetikus

Észak-Karolinai Egyetem Táplálkozási Tanszéke, a Chapel Hill és regisztrált dietetikus

Táplálkozási adjunktus és a Pszichiátria klinikai adjunktusa, Észak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill

Táplálkozási Tanszék, 315 Pittsboro St. CB 7405, University of North Carolina, Chapel Hill, North Carolina 27599-7405

Adjunktus táplálkozás

Észak-Karolinai Egyetem és bejegyzett dietetikus

Észak-Karolinai Egyetem Táplálkozási Tanszéke, a Chapel Hill és regisztrált dietetikus

Absztrakt

Ötven, 18 és 40 év közötti nő töltötte ki az étrend-korlátozási skálát, a bulimia tesztet, a Beck-depresszió-nyilvántartást és az ételek iránti attitűd kérdőívet. Harminckilenc résztvevő küldte vissza a négynapos étrendi önellenőrzési űrlapokat, amelyeken rögzítették az evés idejét, az elfogyasztott étel leírását és mennyiségét, a mértéktelen evést és az öblítést. A bulimia teszt pontszámai erősen korreláltak mind a fogyókúrával kapcsolatos aggodalommal, mind a visszafogási skála súlyingadozási tényezőivel. A visszafogási skála vagy a bulimia teszt során nem találtak különbségeket az átlagos, a magas vagy az alacsony kalóriabevitelben a magas és az alacsony pontszámúak között. Amikor az elemzésből kizárták azokat a napokat, amikor az alanyok mértéktelen evésről számoltak be, a mértéktelen fogyasztók és a nagyon visszafogott alanyok lényegesen kevesebb kalóriát fogyasztottak, mint alacsony pontszámú társaik. Azok az alanyok, akik a visszafogási skála súlyingadozási tényezőjén magas pontszámot értek el, az ételeket magasabb kalóriatartalmúnak értékelték, mint az alacsony pontszerzőket. A visszafogási skála mindkét tényezőjének, de különösen a fogyókúrával foglalkozó pontszerzői lényegesen több negatív érzelmet jelentettek a közös ételek fogyasztásával kapcsolatban. Az eredmények alátámasztják a kognitív és érzelmi dimenziók fontosságát az étrend korlátozásában és a mértéktelen evésben.