A rost, gyümölcs és zöldség étrendi bevitele csökkenti a vesekövek előfordulásának kockázatát a nőknél: A női egészségügyi kezdeményezés (WHI) jelentése

Mathew D. Sorensen

Urológiai osztály, Veteránügyi Orvosi Központ és Urológiai Tanszék, Urológiai Kutatási Eredmények Együttműködése (UROC), Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kar, Seattle, WA

Ryan S. Hsi

Urológiai Tanszék, Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kar, Seattle, WA

Thomas Chi

Urológiai tanszék, Kaliforniai Egyetem, San Francisco, San Francisco, Kalifornia

Nawar Shara

Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék, Georgetown Egyetem, MedStar Egészségügyi Kutatóintézet, Hyattsville, MD

Jean Wactawski-Wende

Társadalmi és Megelőző Orvostani Tanszék, Buffalo Egyetem, Buffalo, NY

Arnold J. Kahn

San Francisco Koordinációs Központ, Kaliforniai Csendes-óceáni Orvosi Központ Kutatóintézet, San Francisco, Kalifornia

Hong Wang

Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék, Georgetown Egyetem, MedStar Egészségügyi Kutatóintézet, Hyattsville, MD

Lifang Hou

Megelőző orvoslás, Northwestern University, Chicago, IL

Marshall L. Stoller

Urológiai tanszék, Kaliforniai Egyetem, San Francisco, San Francisco, Kalifornia

Absztrakt

Célja

Értékeltük az étkezési rost, a gyümölcs és a zöldség bevitelének és a vesekő képződés kockázatának összefüggését.

Mód

Összességében 83 922 posztmenopauzás nőt vontak be a WHI megfigyelési tanulmányába, és prospektív módon követték őket. A Cox arányos veszélyek regressziós elemzései értékelték az összefüggéseket az összes élelmi rost, gyümölcs és zöldség bevitel között, valamint a vesekő képződésének kockázatát, igazodva a nephrolithiasis kockázati tényezőihez (életkor, faj/etnikum, földrajzi régió, diabetes mellitus, kalciumpótlás, hormonterápia) felhasználása, testtömeg-index, kalibrált kalóriabevitel és étkezési víz-, nátrium-, állati fehérje- és kalciumbevitel). Külön megvizsgálták azokat a nőket, akiknek korábban kórtörténetében volt vesekő (3471 nő).

Eredmények

Az átlagéletkor 64 ± 7 év volt, a nők 85% -a volt kaukázusi, és 2937 nő (3,5%) tapasztalta a vesekő előfordulását 8 éves medián követés során. Azoknál a nőknél, akiknek nincs kórtörténetében vesekő, magasabb az összes élelmi rost (6-26% -kal csökkent a kockázat, p Kulcsszavak: táplálkozás, diéta, rost, gyümölcs, zöldség, egészséges életmód, vesekő, nephrolithiasis, vizeletkő, élelmi rost

BEVEZETÉS

A vesekő előfordulása az elmúlt 15 évben csaknem 70% -kal nőtt. 1 A megnövekedett folyadékbevitel, alacsony nátriumtartalom, alacsony állati fehérjetartalmú étrend és normál kalciumbevitel ajánlása volt a vesekő megismétlődésének megelőzésének alapja. 2-4 A kőképződés kockázatával járó további étrendi tényezők azonosítása klinikailag előnyös lenne.

Korábbi tanulmányok megállapították, hogy a nagyobb gyümölcs- és zöldségfogyasztású étrend alacsonyabb kockázattal járhat a húgyúti kövek kialakulásában. 2, 5 Mind a gyümölcsök, mind a zöldségek lúgterhelést biztosítanak, ami növelheti a vizelet-citrátot, amely a kőképződés ismert gátlója. 6-9 Az étrendi fitát, a növényekben a leggyakoribb foszfátforma, oldhatatlan komplexeket képez a bélrendszerben lévő kalciummal, gátolja a vizeletben a kristályképződést, és a kövek csökkent kockázatával jár. 10-12 A nagyobb gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkentheti az étkezési nátrium, az állati fehérje és az összes kalória bevitelét. 2-4 E potenciális előnyök ellenére aggodalomra ad okot, hogy egyes zöldségek (például spenót, svájci mangold, cékla és rebarbara) nagyobb mennyiségű fogyasztása növelheti a kőképződés kockázatát, mivel köztudottan oxalátban gazdagok.

Az összes étrendi rost hatással lehet a kőképződésre is, mivel nem emészthető vegyületeket tartalmaz, beleértve a lignint és a nem keményítő poliszacharidokat, amelyek kötődhetnek a bélben lévő ásványi anyagokhoz és zsírokhoz, ami csökkentheti az oxalát és a kalcium vizelettel történő kiválasztását. 10, 12 Korábbi vizsgálatok azonban vegyes eredményeket mutattak a vizelettel történő kalcium kiválasztásról, 13-16, így a rostbevitel és a kőképződés közötti összefüggés nem világos. 13, 14, 17

E tanulmány célja elsősorban az étrendi rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás és az esetleges vesekő-képződés kapcsolatának értékelése olyan nőknél, akiknek a kórelőzményében nem szerepel kő, másodsorban pedig ezeknek az összefüggéseknek az értékelése a kő megismétlődésével az anamnézisben szenvedő nőknél vesekőből.

MÓD

Résztvevők

A Women Health Initiative (WHI) megfigyelési tanulmány egy prospektív, longitudinális, multicentrikus tanulmány, amely a posztmenopauzás nők egészségét vizsgálja. 18, 19 Összességében 93 676, 50-79 éves nő vett részt 1993-tól 1998-ig, és 8 évig tartó medián nyomon követésével. A résztvevők a beiratkozáskor és a részvétel során évente kitöltötték az egészségtörténeti kérdőíveket önbevallás az incidens kövek története és előfordulása. WHI élelmiszer-gyakorisági kérdőívet (FFQ) adtak a beiratkozáskor. 20 Azok a nők, akik soha nem válaszoltak az incidens vesekő kérdéseire, azok a nők, akik nem teljesítették az FFQ-t, és azok, akik az energiafogyasztás szélsőségességéről számoltak be (napi 5000 kcal ahogy a WHI kategorizálta) kizárták ezekből az elemzésekből (összesen 7 912 nő). 20 1842 nőt is kizártunk, akiknek a kiinduláskor hiányzott a vesekőjük története, így a végső analitikai kohorsz, 83 922 nő maradt. Ebbe a kohorszba 3471 nő került be, akiknek kórtörténetében vesekő volt a beiratkozás előtt. Ezeket a résztvevőket külön csoportnak tekintették az összes elemzés során.

Mérések

Az antropometriai változásokat, beleértve a testtömeget és a testmagasságot, a klinika a vizsgálati személyzet mérte. A testtömeg-indexet (BMI) kiszámítottuk (kg/m 2), és kategorikusan elemeztük (2) 25, mivel várható volt a BMI kőveszélyre gyakorolt nemlineáris hatása. Az életkort folyamatos változóként elemeztük. A diabetes mellitus, a kalciumpótlás, a hormonterápia (semmilyen, előzetes, jelenlegi) és a földrajzi régió (északkelet, dél, középnyugat, nyugat) előzményeit kategorikusan elemezték. Az étkezési vizet, sót, állati fehérjét és kalciumot kvintibe sorolták. Az étrendi kalciumbevitelt és a kalciumpótlást külön változókként szerepeltük a kőképződés kockázatára észlelt differenciális hatás miatt.

Elemzések

Az elsődleges érdeklődés a vesekő előfordulása volt a nyomon követés során. Az összes összehasonlításban az elemzéseket a vesekő kórtörténete alapján rétegeztük a WHI-vizsgálatban való részvétel előtt. A medián követés összehasonlításához Wilcoxon Rank-Sum-ot használtuk. A nőket a kıesemény dátumáig követték, vagy cenzúrázták õket az utókövetés vagy halál után. A kategorikus és a folyamatos változók összehasonlításához Cox arányos veszélyek regressziós elemzéseket alkalmaztunk. A Cox arányos veszélyek regresszióját a három többváltozós modell mindegyikében alkalmazták az érdeklődésre számot tartó elsődleges változók (rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás) és a vesekő közötti összefüggés értékelésére. Mindegyik modellt a nephrolithiasis kockázati tényezőihez (életkor, faj/etnikai hovatartozás, földrajzi régió, diabetes mellitus, kiindulási kalciumpótlás, hormonterápia használata, kalibrált étrendi energia bevitel, víz, nátrium, állati fehérje és kalcium étrendi bevitele) igazították. 24., 26. Egy korrelációs mátrix értékelte a rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás lehetséges ko-linearitását.

A kiigazítatlan elemzések során a rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás mindegyikével jelentősen csökkent a kőképződés kockázata azoknál a nőknél, akiknek a kórelőzményében nem volt vesekő (2. táblázat). Ezzel szemben azok a nők, akiknek kórtörténetében vesekő volt, nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a rost (p = 0,24) vagy a gyümölcs (p = 0,23) bevitel és a vesekő előfordulása között, de határon összefüggésben voltak a zöldségfogyasztással (p = 0,08), különösen a legmagasabb két kvintilis bevitelnél.

2. táblázat

A vesekő képződésének egyváltozós esélyei a postmenopausában szenvedő nőknél a Women Health Initiative Observational Study-ban való részvételük során, a nephrolithiasis kórtörténete szerint rétegezve.

A nephrolithiasis kórtörténete n = 80 451 A nephrolithiasis története n = 3471Bevitel (kvintilis) Beviteli tartomány: HR (95% CI) p érték HR (95% CI) p érték

Rost	(g/nap) *
Gyümölcs	(adag/nap) *
Növényi	(adag/nap) *	* A rost-, gyümölcs- és zöldségbevitel kvintilis kategóriáinak beviteli tartományai nem fedik egymást.

A rost-, gyümölcs- és zöldségbevitelt magában foglaló feltáró kiigazított modellben az volt a tendencia, hogy a magasabb rostbevitel 16% -kal csökken a beeső kövek kockázatával (p = 0,053) azoknál a nőknél, akiknek a kórelőzményében nincs kő. A magasabb gyümölcsfogyasztás 4-18% -kal csökkent a bekövetkező kövek kockázatával (p = 0,04) azoknál a nőknél, akiknek a kórelőzményében nem voltak kövek. A zöldségbevitel nem csökkentette szignifikánsan a kő előfordulásának kockázatát (p = 0,20). Emellett nem volt szignifikáns kölcsönhatás a rost és a gyümölcs (p = 0,92), a gyümölcs és zöldség (p = 0,35), illetve a rost és zöldség (p = 0,99) bevitel között. Azokban a nőkben, akiknek a kórelőzményében a kőbetegség szerepel a vizsgálatban, a rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás nem volt összefüggésben (p = 0,90, p = 0,80, p = 0,48) kő előfordulásával, és nem volt szignifikáns kölcsönhatás ezen változók között ebben a modellben.

VITA

Ez a tanulmány kimutatta, hogy azok a nők, akiknél a legtöbb kvintilis rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás volt, 22% -kal, 15% -kal és 22% -kal kisebb eséllyel számoltak be incidens kőeseményről, mint azoknál a nőknél, akiknél a legkisebb kvintilis bevitel volt a posztmenopauzás nőknél. a korrigált elemzésekben a kő nem szerepel. Ez napi kb. 2 adag gyümölcs és zöldség különbséget jelent, vagy napi 12 gramm rostbevitel növekedést jelent a legalacsonyabb és a legmagasabb kvintilis között. A rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztás kőkockázatra gyakorolt hatása látszólag független a hagyományos étrendi kockázati tényezőktől, beleértve a kalória-, folyadék-, nátrium-, állati fehérje- és kalciumbevitelt. Korábban kimutatták, hogy a megnövekedett gyümölcs- és zöldségfogyasztás növeli a vizelet mennyiségét, a pH-t, a káliumot, a magnéziumot, a citrátot, a fitátot és más kőinhibitorokat, ami a kalcium-oxalát és a húgysav túltelítettségének csökkenését eredményezi. 6 Az is lehetséges, hogy a legtöbb gyümölcsöt, zöldséget és egyéb rosttartalmú ételeket fogyasztó nők más egészséges étrendet választanak, vagy esetleg kerülik azokat az ételeket, amelyek növelhetik a kőképződés kockázatát.

Ez a kapcsolat azonban nem létezett a vesekövek kórtörténetében szenvedő nők kiigazított elemzéseiben. E differenciális hatás etiológiája nem teljesen világos. Az átlagos gyümölcs-, zöldség- és rostfogyasztás alacsonyabb volt azoknál a nőknél, akiknek kórtörténete volt, és a nők legnagyobb aránya a legalacsonyabb beviteli kategóriákba esett. Az is lehetséges, hogy a rost, a gyümölcs és a zöldség bevitele fontos a kezdeti kőképződés során, de kevésbé fontos lehet a kiújuláshoz más erősebb kockázati tényezők a kőképződés, például BMI, valamint folyadék, nátrium, állati fehérje és kalcium bevitele. Azok a nüanszok, amelyekben a zöldségek magas oxaláttartalmúak, zavaróak lehetnek, és az orvosi szolgáltatóktól vagy az internetes forrásokból származó információk gyakran hiányosak, és ezért a betegek globálisan csökkenthetik a zöldségfogyasztást, hogy megpróbálják csökkenteni oxalátfogyasztásukat. 27 Megnyugtatóan elmondható, hogy ez a tanulmány kifejezetten nem állapította meg a megnövekedett kőképződés kockázatát nagyobb zöldségbevitel mellett. Korábbi tanulmányok a rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztásról vegyesek voltak, 5., 6., 9., 11-17.

Eredményeink arra utalnak, hogy alapvető különbség lehet a nők között, akik a tanulmány során kialakították az első követ, és azok között, akik a tanulmány során visszatérő követ alakítottak ki. A kőelőzmények nélküli nőknek csak 3% -a fordult elő, szemben a kőelőzménnyel rendelkező nők több mint 15% -ával. Így egy nő, akinek az első veseköve valamikor a 60-as éveiben jár, fenotípusosan különbözhet attól a nőtől, akinek az életében már korábban is előfordult kő. Azoknál a nőknél, akiknek kórtörténetében kő szerepel, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a kőképződéssel összefüggő ritka rendellenességek (vese tubuláris acidózis, primer hiperparatireoidizmus, köszvényes diatézis, szarkoidózis stb.), Vagy esetleg a viselkedés és az étrend járul hozzá nagyobb mértékben a kőképződéshez annak a nőnek, aki első köve az élet későbbi szakaszában.

Noha a gyümölcsök, zöldségek és rostok nagyobb mértékű bevitele nem kapcsolódott védőhatáshoz visszatérő kőalkotóinknál, ezek a megállapítások nem szabad, hogy visszatartják a szolgáltatókat a nagyobb bevitel támogatásától. Ezek az ételek továbbra is az egészséges táplálkozás fontos alapjai, és fontosak az általános egészségi állapot szempontjából, a kőkockázat csökkentésén túlmutató előnyökkel is. A gyümölcsök, zöldségek és rostok nagyobb mértékű bevitele valószínűleg hozzájárul a magas kalóriatartalmú, nátrium-, zsír- és állati fehérje-tartalmú ételek fogyasztásának csökkenéséhez. Fontos, hogy azoknál az alanyoknál, akiknél már korábban is volt kő, nem csökkent a kőképződés, de a legnagyobb zöldségfogyasztású személyeknél nem jelentett további kockázatot.

KÖVETKEZTETÉSEK

A gyümölcsök, zöldségek és rostok magasabb bevitele a vesekő képződésének kockázatának csökkenésével jár a posztmenopauzás nőknél, függetlenül a BMI és egyéb nephrolithiasis kockázati tényezők hatásától, beleértve a víz, nátrium, állati fehérje és kalcium étrendi bevitelét. Ezt a védőhatást nem tapasztalták olyan nőknél, akiknek kórtörténete volt. Ezek a csoportok a kőalakítók különböző fenotípusait képviselhetik, különböző kockázati tényezőkkel.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A szerzők szeretnék elismerni és megköszönni Andrea LaCroix-nak, hogy WHI szponzorunkként tevékenykedett. A WHI programot a Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek, az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma finanszírozza a HHSN268201100046C, HHSN268201100001C, HHSN268201100002C, HHSN268201100003C, HHSN268201100003C, HHSN268201100004C és HHSN271 szerződésekkel. Ez az anyag a VA Puget Sound Health Care System (Seattle, Washington) forrásai által támogatott munka eredménye. Ezt a projektet részben a Nemzeti Translational Sciences Előrehaladási Központ, a National Health Institute of Health UL1TR000101 (korábban UL1RR031975) is finanszírozta a Clinical and Translational Science Awards Programon keresztül, amely a DHHS védjegye, a Roadmap Initiative részét képezi. A klinikai kutatási vállalkozás megtervezése. ”

A finanszírozási forrás szerepe

A WHI-tanulmányt a Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet, az Országos Egészségügyi Intézet, valamint az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma finanszírozta, és ezek a finanszírozási források kezdetben hozzájárultak a tanulmány tervezéséhez. Ebben a konkrét tanulmányban a finanszírozási forrásnak nem volt szerepe a tanulmány tervezésében, elemzésében, értelmezésében, jelentésben vagy ezen adatok közzétételében. A WHI publikációs bizottsága jóváhagyta a kézirat végleges változatát.

Rövidítések

WHI	Női egészségügyi kezdeményezés
FFQ	ételfrekvencia kérdőív
BMI	testtömeg-index
HR	veszélyességi arány
aHR	kiigazított veszélyességi arány
95% CI	95% -os konfidencia intervallum

Lábjegyzetek

Kiadói nyilatkozat: NYILATKOZAT: Ez egy szerkesztetlen kézirat PDF-fájlja, amelyet kiadásra elfogadtak. Az előfizetőink számára nyújtott szolgáltatásként a cikknek ezt a korai változatát biztosítjuk. A cikket másolatban szerkesztik, szedik, és a bizonyítékot átnézik, mielőtt a végleges formában megjelennek. Felhívjuk figyelmét, hogy a gyártási folyamat során olyan hibákat fedezhetnek fel, amelyek befolyásolhatják a tartalmat, és a The Journal minden jogi felelősségvállalása vonatkozik.

Bemutató az American Urologic Association éves ülésén, 2013. május 8-án.

Közreműködői információk

Mathew D. Sorensen, Urológiai Osztály, Veteránügyi Orvosi Központ és Urológiai Tanszék, Urológiai Kutatási Eredmények Együttműködése (UROC), Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kar, Seattle, WA.

Ryan S. Hsi, a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának Urológiai Tanszéke, Seattle, WA.

Thomas Chi, a Kaliforniai Egyetem Urológiai Tanszéke, San Francisco, San Francisco, Kalifornia.

Nawar Shara, Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék, Georgetown Egyetem, MedStar Egészségügyi Kutatóintézet, Hyattsville, MD.

Jean Wactawski-Wende, a Buffalo Egyetem Szociális és Preventív Orvostudományi Tanszéke, Buffalo, NY.

Arnold J. Kahn, San Francisco Koordinációs Központ, Kaliforniai Csendes-óceáni Orvosi Központ Kutatóintézet, San Francisco, Kalifornia.

Hong Wang, Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék, Georgetown Egyetem, MedStar Egészségügyi Kutatóintézet, Hyattsville, MD.

Lifang Hou, megelőző orvoslás, Északnyugati Egyetem, Chicago, IL.

Marshall L. Stoller, Urológiai Tanszék, Kaliforniai Egyetem, San Francisco, San Francisco, Kalifornia.