Az italfogyasztás összefügg az iskolai gyermekek túlsúlyával és elhízásával?

D Papandreou

1 2. Gyermekgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, Thesszaloniki, Görögország

E Andreou

2 Élettani és Egészségtudományi Tanszék, Tudományos Iskola, Nicosia Egyetem, Nicosia, Ciprus

Egy Heraclides

2 Élettani és Egészségtudományi Tanszék, Tudományos Iskola, Nicosia Egyetem, Nicosia, Ciprus

Én Rousso

1 2. Gyermekgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, Thesszaloniki, Görögország

Absztrakt

Háttér és cél: A közelmúltban jelentős figyelmet szenteltek az italfogyasztásnak, mint kalóriaforrásnak, amely összefüggésben lehet a gyermekkori elhízással. Vizsgálatunk célja az volt, hogy értékelje az italfogyasztást 7-15 éves iskolás gyermekeknél és serdülőknél.

Mód: 655 gyermekből hatszázhét (607) vett részt a vizsgálatban. Száz százalékban gyümölcslét soroltak be azokba az italokba, amelyek 100% gyümölcslevet tartalmaznak édesítőszer nélkül. Édesített cukoritalokat (SSB-k) tartalmaztak (gyümölcsitalok édesített gyümölcslé, gyümölcsízű ital vagy ital, amely részben gyümölcslevet tartalmazott, édesít üdítőitalokat, kávét és teát).

Eredmények: Az alanyok körülbelül 84% -a fogyasztott vizet, míg az elemzésbe bevont gyermekek 81% -a tejet, 49,5% -a 100% gyümölcslét és 79,4% SSB-jét fogyasztotta. Teljes tejet az iskolások 40,9% -a fogyasztott. A sovány tejet és 1% tejet a gyermekek 3,6% -a, illetve 4,7% -a fogyasztotta. Az SSB-ket fogyasztó gyermekek és serdülők 2,57-szer (95% -os CI: 1,06, 3,38) alkalommal voltak elhízóbbak a normál társaikkal szemben.

Következtetés: A cukros italitalok, de a 100% -os gyümölcslevek és a tej nem társulnak az elhízással. További vizsgálatokra van szükség az italfogyasztás, a teljes energiafogyasztás és a túlsúly kialakulásának összefüggéseiről.

Bevezetés

Az elhízás prevalenciája nagyon gyorsan növekszik, és összefüggésben van a megnövekedett halálozással és morbiditással 1. Az elhízott felnőttek körülbelül 30% -a mutat ilyen jeleket serdülőkor előtt2. A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport (IOTF) 2 szerint a 6-14 év közötti gyermekek 25% -a túlsúlyos és 9% -a elhízott. A gyermekkori elhízás gyakorisága Görögországban nagyon magas 3. Az elhízással összefüggő lehetséges kockázati tényezők a mozgásszegény viselkedés, a tévézés, a szülői elhízás és a magas cukorital-fogyasztás 4 - 6 .

A görög vizsgálatok mellett mások a túlsúly, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggését, valamint az édesített italok gyermekek közötti fogyasztását is kutatták. Dennison és mtsai 7 tanulmányában kiderült, hogy a gyümölcslé és az édesített gyümölcsitalok 100% -a pozitívan korrelál az elhízással azoknál a gyermekeknél, akik ≥360 ml/d-t fogyasztottak, szemben a ≤360 ml/d-t fogyasztókkal (32%). 9%). A közelmúltban 310 819 résztvevő meta-analízisében a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a súlygyarapodás mellett az SSB-k magasabb fogyasztása a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához kapcsolódott 8. Másrészt Welsh és mtsai 9 megvizsgálták az édesített italfogyasztás összefüggését, amelyet 100% -ban gyümölcslének, gyümölcsitaloknak és üdítőknek határoztak meg, és nem találtak statisztikailag szignifikáns összefüggést a túlsúly és az édes italfogyasztás alakulása között.

Tanulmányokról is beszámoltak a gyermekek tejfogyasztásáról és zsírosságáról, ellentmondásos eredménnyel. Barba és mtsai 10 statisztikailag szignifikáns inverz kapcsolatot találtak a tejfogyasztás és a testtömeg-index (BMI) között. Másrészt nemrégiben Noel és mtsai 11 azt találták, hogy a tejfogyasztás nem jár testzsír-megelőzéssel 10-13 éves gyermekeknél.

2001-ben az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) 12 közzétette a gyermekek 100% -os gyümölcsléfogyasztására vonatkozó ajánlásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a 100% -os gyümölcslének nincs táplálkozási előnye az egész gyümölcsökhöz képest, és hozzájárulhat a gyermek túlzott táplálkozásához. Pontosabban azt ajánlották, hogy a 100% -os gyümölcslé-bevitelt 7–18 éves gyermekek esetében 8–12 ml/napra vagy 220–345 ml/napra korlátozzák.

Ennek a tanulmánynak a célja az italfogyasztás értékelése az iskolás gyermekek körében, és az italfajták és a súlyállapot közötti lehetséges összefüggések vizsgálata annak felmérése érdekében, hogy a túlsúlyos/elhízott gyermekek fogyasztottak-e több százszázalékos gyümölcslét, gyümölcsitalt vagy szódát a normál társaikhoz képest. Ezenfelül a tanulmány célja annak értékelése, hogy azok az iskolás gyermekek, akik nagyobb mennyiségű 100% -os gyümölcslét, gyümölcsitalokat vagy szódát fogyasztottak, nagyobb arányban vannak-e túlsúlyosak/elhízottak, mint azok, akik alig vagy egyáltalán nem fogyasztottak 100% -os gyümölcslét, gyümölcsitalokat vagy szódát.

Módszerek és tantárgyak

A tanulmányt 2009 és 2011 között, a görögországi Thessaloniki városban végezték (népesség:

800 000). Thesszaloniki négy részre oszlik (északi, keleti, nyugati és déli). Minden területről két vagy három iskolát választottak véletlenszerűen az egyes területekre. Összesen tíz iskola vett részt a vizsgálatban. A 36 530 diák közül összesen 655 alany jelentkezett önként részvételre a vizsgálatban, azonban csak 607 alany (324 férfi, 283 nő) 7-15 éves volt, aki befejezte a tanulmányt. A teljes alanyadatot három korcsoportba soroltuk. A tanulmányt a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem etikai bizottsága és a görög Nemzeti Oktatási és Vallásügyi Minisztérium hagyta jóvá. Ezenkívül írásos tájékoztatáson alapuló beleegyezést is kaptak minden gyermek szüleitől, akik részt vettek a vizsgálatban.

A testtömeg mérése digitális skála (SECA 700) segítségével ± 100 gr pontossággal történt. Minden gyermek cipő nélkül és könnyű ruhával volt súlyozva. A magasságot 0,1 cm pontossággal mértük sztadiométerrel (SECA 101). A BMI-t kiszámolták, és a résztvevőket túlsúlyosnak vagy elhízottnak határozták meg a Nemzetközi Elhízási Munkacsoport (IOTF) kritériumai szerint 13 .

Az étrendi információkat egy regisztrált dietetikus gyűjtötte össze 24 órás visszahívási technikával, összesen 3 nap, 2 hétköznap és 1 hétvége. Az élelmiszer mennyiségének meghatározásához szokásos háztartási intézkedéseket (csészék, evőkanálok stb.) Használtak. Az ételbeviteli adatokat egy speciális szoftver (Diet 200A, Science technologies, Athén) segítségével elemezték, amely az összes görög élelmiszerelemet és receptet tartalmazza, a görög ételösszetételi táblázatokban leírtak szerint 14 .

A százszázalékos gyümölcslevet csak azok közé az italok közé sorolták, amelyek 100% gyümölcslét tartalmaznak édesítőszer nélkül. Az édesített cukoritalok (SSB-k) gyümölcsitalokat, édesített gyümölcsleveket, gyümölcsízű italokat vagy gyümölcslét részben tartalmazó italokat, üdítőitalokat, kávét és teát édesítettek. A tej bármilyen típusú tehéntejet tartalmazott, és a tejzsír (sovány, 1%, 2% és teljes tej) százalékos aránya alkategóriákba sorolta, beleértve a csokoládét és az ízesített tejet külön kategóriákként. A tejmennyiséget alkategóriába soroltuk, mint egyik sem,> 0–240 ml,> 240–480 ml,> 480–600 ml és> 600 ml a tej jelenlegi ajánlott adagjai alapján 15. Száz százalékos gyümölcslét és SSB-ket nem jelentettek,> 0-180 ml,> 180-360 ml és> 360 ml az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) jelenlegi ajánlásai alapján 12 .

Statisztikai analízis:

A varianciaanalízist (ANOVA) alkalmazták a résztvevők leíró jellemzőinek testtömeg-státusz, valamint az italfogyasztás testtömeg-státusz és nem szerinti megítélésére. Az italfogyasztást átlag ± standard hibának tüntették fel a BMI kategóriák között. Az SSB változót (az egyetlen, amely szignifikáns összefüggést mutatott a testtömeg státusával) dichotomizálták (a medián bevitel felett és alatt), és logisztikai regressziós elemzést alkalmaztak a cukoritalok (független változó) és a túlsúly/elhízás (függő változó), 3 különböző modell felhasználásával, a potenciális zavarókhoz igazítva. A 0,05-nél kisebb p-értéket statisztikailag szignifikánsnak tekintettük. A statisztikai elemzést az SPSS 17 (SPSS Inc. Chicago, USA) végezte.

Eredmények

Az 1. táblázat a demográfiai jellemzőket ismerteti. Az összesen 607 gyermek 53,4% -a fiú és 46,6% -a lány volt.

Asztal 1

BMI: Testtömeg-index

A 2. táblázat a demográfiai jellemzőket mutatja a súlyállapot alapján a BMI-vel mind a 607 iskolás gyermeknél. Hatvanhat (66%) százalékot tekintettek normálisnak, 25% -a túlsúlyos és 9% -a elhízott. A fiúk és a lányok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a BMI-ben. Ugyanakkor statisztikailag szignifikáns különbséget találtak a különböző súlykategóriák életkorában (2. táblázat), a túlsúlyos és elhízott gyermekek idősebbek voltak a normálisakhoz képest.

2. táblázat

3. táblázat

A 4. táblázat az italfogyasztást mutatja nem és súlyállapot alapján. A túlsúlyos és elhízott gyermekek jelentősen több SSB-t és több energiát fogyasztottak a cukoritalokból, mint a normál társaik.

4. táblázat

Az adatok átlag ± standard hiba formájában vannak feltüntetve. Statisztikailag szignifikáns különbség (a 16. p. 74% -os tejfogyasztást jelentett 2–19 éves gyermekeknél. Az amerikai étrend-irányelvek 15 napi 2-3 adag tejet javasolnak. Vizsgálatunkban a gyermekek napi 2,1 adagot fogyasztottak. Ezenkívül, minden 2 évesnél idősebb gyermeknek alacsony vagy zsírmentes tejet kell fogyasztania 12. Eredményeink nyilvánvalóan azt jelezték, hogy a gyermekek csak 4,7% -a, illetve 3,7% -a fogyasztott 1% -ot vagy sovány tejet.

Adataink arról is beszámoltak, hogy a gyermekek átlagosan körülbelül 150 100% -os gyümölcslét fogyasztottak naponta, ami megfelel az AAP ajánlásoknak, amelyek 100-180 ml/nap 12. Vizsgálatunkban a gyermekek által elfogyasztott SSB mennyisége magasabb volt, mint a 100% -os gyümölcslé. Ezenkívül megállapították, hogy az elhízott gyermekek lényegesen több SSB-t fogyasztanak a normál körtéhez képest. Ez azért aggodalomra ad okot, mert ezek az italok extra üres kalóriát tartalmaznak, és nincs táplálkozási előnyük a 100% -os gyümölcslevekhez képest 17 .

Vizsgálatunkban az SSB-k voltak a második leggyakrabban fogyasztott italok. Az európai országok legfrissebb adatai 18 azt mutatták, hogy az italok energiafogyasztásának legnagyobb hányada az SSB-bevitel volt. Ezt az adatot Wang és mtsai 16 is alátámasztják, akik arról számoltak be, hogy a cukoritalokat és üdítőket fogyasztó gyermekeknél megnövekedett a kalóriatartalom. Ezenkívül a közelmúltban közzétett áttekintések a cukoritalok bevitelét a bevitelhez a túlsúlyos 8., 19., 20. súlygyarapodáshoz kapcsolják, bár meggyőző bizonyítékok is léteznek. Vizsgálatunk során kiderült, hogy a megnövekedett energiafogyasztás összefüggésben van a gyermekek által elfogyasztott gyümölcsitalok és szódával. Sőt, ez a megnövekedett energiafogyasztás az emelkedett BMI-vel is összefüggésben volt.

Az SSB magas bevitele szintén befolyásolná a genetikai hajlam és az adipozitás kapcsolatát. Qi és mtsai 22 egyik legutóbbi tanulmányában a szerzők az amerikai férfiak és nők három leendő kohortjában elemezték a genetikai hajlam és az SSB bevitele közötti kölcsönhatást a testtömeg-indexhez viszonyítva. Megállapították, hogy a BMI-re és az elhízás kockázatára gyakorolt együttes genetikai hatások egy vagy több napi SSB-adagot fogyasztók körében körülbelül kétszer akkorák, mint azok, akik havonta egy adagnál kevesebbet fogyasztanak. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a cukorral édesített italok nagyobb fogyasztását igénylő személyek hajlamosabbak lehetnek az adipozitásra gyakorolt genetikai hatásokra.

Vizsgálatunkban a túlsúly és az elhízás prevalenciája 25, illetve 9% volt. Az eredmények összehasonlíthatók Antonogeorgos és munkatársai közelmúltbeli görög kutatásával, 23 ahol OW és OB szint 27,6%, illetve 9% volt. Hasonlóképpen, Farajian és munkatársai egy másik országos tanulmányában 24 a szerzők 2315 általános iskolás gyermeket vizsgáltak, és megállapították, hogy a fiúk és a lányok túlsúlyos aránya 29,5%, az elhízás pedig 13,1%, illetve 9%.

Ezenkívül egy Manios és mtsai 25 által 2374 gyermeken végzett tanulmány szerint az OW aránya 16,2%, az OB aránya pedig 17,5%. Ez a különbség a jelen eredményekhez képest valószínűleg a résztvevők nagyobb számának (2374 vs. 607) és/vagy a túlsúly és az elhízás értékeinek értékelésére alkalmazott eltérő módszernek köszönhető.

Vizsgálatunk korlátai közé tartozik az étrendi szokások értékeléséhez használt 24 órás étrendi visszahívás, valamint az, hogy ezt az elemzést Thessaloniki kis mintájában végezték el. Így nem országos reprezentatív minta volt. Sőt, nem vettünk figyelembe olyan tényezőket, mint a szoptatás és a tévénézés vagy a számítógépen végzett munka órái. Végül nem vettük fel azt a genetikai hajlamot, amely fontos információkat nyújthat számunkra a tanulmányunk szükségleteihez.

Következtetések:

A cukros italokat fogyasztó gyermekek 2,57-szer nagyobb valószínűséggel elhízottak, mint a normál társaik. Az SSB-k, de a 100% -os gyümölcslevek és a tej nem társulnak elhízással. E tendenciák ismerete a gyermekorvosok számára kritikus fontosságú lesz abban, hogy segítse a gyermekeket és a szülőket abban, hogy azonosítsák a szuboptimális étrendi szokások konkrét célpontjait, amelyek hozzájárulhatnak a túlzott kalóriabevitelhez és az elhízáshoz. További vizsgálatokra van szükség az italfogyasztás, a teljes energiafogyasztás és a túlsúly kialakulásának összefüggéseiről.