Az LDL-C szint csökkentésén túl: A megkülönböztetett molekuláris szfingolipidek jó indikátorai a proprotein konvertáz szubtilizin/9-es típusú kexin (PCSK9) hiányának

Add hozzá Mendeley-hez

Fénypontok

A PCSK9 gátlásának jellegzetes molekuláris lipidváltozásai kifinomult molekuláris lipidomikai technológiával figyelhetők meg

Különleges molekuláris lipidfajok, nem pedig az LDL-C szolgálhatnak specifikus hatékonysági leolvasóként a PCSK9 gátlásához.

Új betekintés a PCSK9 gátlásába és következményeibe.

Ez a cikk megkérdőjelezi az LDL-C jelenlegi nézetét, amely a lipidszint csökkentésének egyetlen mérője.

Absztrakt

Célkitűzések

A proprotein konvertáz szubtilizin/9-es típusú kexin (PCSK9) gátlását javasolják potenciálisan új terápiás célpontként a hiperkoleszterinémia kezelésében. Kevéssé ismert azonban a PCSK9 gátlásának a lipidómra gyakorolt hatása.

Mód

A PCSK9-hiányos egerekből nyert plazmaminták és a PCSK9 gén funkcióveszteség-variánsának humán hordozóinak szérumának molekuláris lipidomiás elemzését végeztük (R46L).

Eredmények

Egérben és emberben egyaránt a PCSK9 hiány számos koleszteril-észter (CE) és a szfingolipid fajokat tartalmazó rövid zsírsavlánc csökkenését okozta, mint például a CE 16: 0, a glükozil/galaktozilceramid (Glc/GalCer) d18: 1/16: 0 és laktozilceramid (LacCer) d18: 1/16: 0. Egerekben a lipidkoncentráció változásai akkor voltak a legszembetűnőbbek, amikor az állatok rendszeres chow-étrendet kaptak. Emberben számos molekuláris lipidfaj jelentősen csökken, még akkor is, ha az LDL-koleszterin csak 10% -kal nem szignifikánsan csökken. A nyugati étrend csökkentette az egerek PCSK9-hiányának lipidcsökkentő képességét.

Következtetések

Plazma molekuláris lipidfajok felhasználhatók a PCSK9 gátló új vegyületek jellemzésére és a PCSK9 gátlás érzékeny hatékonysági markereiként.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk