Hajlítás balra hosszabbítás jobbra o

9.3.1 Hajlítás/Bal oldalsó hajlítás/Bal elforgatás (o 9.1. C, d ábra)

A beteg ül. A páciens mögött állsz a központ jobb oldalán.

Helyezze a jobb keze ujjbegyeit a beteg álla alá. Bal kezével fogja meg a páciens feje tetejét, középpontjától balra. Bal kezed és ujjaid az átló vonalában mutatnak. Adja meg az ellenállást a kéz ujjaival és tenyerével. A proximális kezével történő tapadás érdekében akassza a bal kéz karcsú gerincét a beteg nyaka alá, és emelje meg az átló vonalában.

Hosszúkás helyzet

Az áll emelkedett, a nyak pedig megnyúlt. A nyúlás egyenletesen oszlik el a nyaki és a felső mellcsigolyák között. A fejet elforgatják és jobbra billentik. Az áll, az orr és a korona

jobbra

a fej középső részének jobb oldalán találhatók. Látnia és éreznie kell, hogy a beteg nyakának bal oldalán az elülső lágy szövetek feszesek. A csigolyaízületek egyike sem lehet szoros csomagolásban. Ha a nyakon keresztül nyújtja a tapadást, a beteg törzse meghosszabbodik és jobbra forog.

Testhelyzet és mechanika

Álljon a beteg mögött, kissé jobbra. A vállad és a medencéd az átló felé néz, karjaid a mozgáshoz igazodnak. Hagyja, hogy a beteg mozgása előre húzza a súlyát. Hagyja, hogy teste kissé előre mozogjon.

Alkalmazzon kíméletes tapadást a teljes minta meghosszabbításával.

- Húzza be az állát. Hajlítsa le a fejét. Nézze meg a bal csípőjét.

Mozgalom

A páciens alsó állcsontja lenyomódik, amikor az áll balra fordulva eldugul. A nyak behajlik, követve az alsó állcsont vonalát, és a beteg fejét a mellkas felé viszi.

Ellenállás

A páciens állán lévő jobb kezed tapadást nyújt az alsó állcsont mentén, és ellenáll a balra forgásnak. A páciens fején lévő bal kezed forgási erőt ad a fejnek a kiindulási helyzet felé.

Ahhoz, hogy ezzel a kezével tapadást biztosítson, akassza a keze karpális gerincét a beteg nyakszirtje alá.

Véghelyzet

A páciens feje, nyaka és a mellkas felső része teljesen behajlított. A forgatás és az oldalirányú hajlítás az orrát, az állát és a fej koronáját a középvonaltól balra viszi. A beteg orra a bal csípő felé mutat.

Alternatív beteg helyzet

A páciens hajlamos lehet a könyökre (a terapeuta mögött állva (O 9.2. Ábra), vagy a terapeuta előtt (O 9.3. Ábra), hanyatt fekve (O 9.4. Ábra), vagy oldalra fekvő helyzetben ( O 9.5. Ábra).

9.2a., B. Nyakhajlítás balra, könyökre hajló

9.2a., B. Nyakhajlítás balra, könyökre hajlamos b a

9.3a., B. Nyakhajlítás balra, könyökre hajlamos, terapeuta előtt 9.4a., B. Nyakhajlítás balra, hanyatt fekve

9.3.2 Hosszabbítás/Jobb oldalsó hajlítás/Jobb elforgatás (o 9.6. Ábra)

A beteg ül. A páciens mögött állsz a központ jobb oldalán.

Helyezze a jobb hüvelykujját a beteg állának közepére. Bal kezével fogja meg a páciens feje tetejét, a közepétől jobbra. Bal kezed és ujjaid az átló vonalában mutatnak. Ezzel a tartással adja meg az ellenállást a tenyér és a kéztő gerincével. A proximális kezével történő tapadáshoz akassza a carpal gerincet az occiput alá.

Hosszúkás helyzet

Az álla behúzva, a nyaka behajlítva. A fej elfordul és balra dől. A beteg álla, orra és fejkoronája a középvonal bal oldalán találhatók. Látnia és éreznie kell, hogy a beteg nyakának jobb oldalán lévő hátsó lágy szövetek feszesek. A csigolyaízületek egyike sem lehet szoros csomagolásban. Ha a nyakon keresztül nyújtja a tapadást, a beteg törzse hajlik és balra forog.

Testhelyzet és mechanika

Álljon a beteg mögött, kissé jobbra. A vállad és a medencéd az átló felé néz, karjaid a mozgáshoz igazodnak. Hagyja, hogy a beteg mozgása hátratolja a súlyát, és hagyja, hogy teste eltávolodjon a betegtől.

Finoman húzza meg a koponyát, hogy megnyújtsa a nyakat. Óvatosan nyomja össze az állát az állcsont vonalán keresztül.

- Emeld fel az állad. Emeld fel a fejed. Nézz fel. Mozgalom

A páciens alsó állcsonkja kinyúlik, és az áll jobbra fordítva felemelkedik. A nyak és a felső mellkasi gerinc kiterjed, az alsó állcsont vonalát követve. A páciens nyaka és a gerinc felső része megnyúlik, amikor a fej felfelé emelkedik.

Ellenállás

A páciens állán lévő jobb kezed az állcsont vonalában összenyomódik, és ellenáll a jobbra forgatásnak. A páciens fején lévő bal kezed forgási erőt ad a fejnek a kiindulási helyzet felé. Használja a fején keresztüli tapadást a

9.6a., B. Nyakhosszabbítás jobbra ülve

9.6a., B. Nyakhosszabbítás jobbra ülve a

9.7a., B. Nyakhosszabbítás jobbra, könyökre hajló

9.7a., B. Nyakhosszabbítás jobbra, könyökre hajlik a mozgás első része. Amint a nyak megközelíti a kinyújtott helyzetet, gyengéden összenyomhatja a beteg feje tetejét.

Véghelyzet

A páciens feje, nyaka és felső mellkasi gerince meghosszabbítással meghosszabbodik. A forgatás és az oldalirányú hajlítás az orrát, az állát és a fej koronáját a középvonaltól jobbra viszi.

Ne engedje, hogy a nyaki közepén túlzottan megnyúljon. A nyaknak hosszúnak kell lennie, nem rövidülhet meg.

Alternatív beteghelyzetek

A páciens könyökre hajolhat, miközben a terapeuta mögött áll (O 9.7. Ábra), vagy elöl, hanyatt vagy oldalt fekvő helyzetben áll.