A diéta befolyásolja-e a Helicobacter pylori kezelést?

befolyásolja-e

A tudósok megvizsgálták, hogy az étrend befolyásolhatja-e a Helicobacter pylori kezelés sikerét, és megvizsgálták, hogy a tápanyagok, például a koleszterin és az omega-3 zsírsavak szerepet játszanak-e.

A Helicobacter pylori globális egészségügyi probléma, amely felelős a gyomorhurutért és a gyomorfekélyért. A világ népességének körülbelül 50% -a szenved Helicobacter pylori fertőzésben, amely krónikus emésztőrendszeri betegségeket okozhat. Súlyos esetek növelhetik a gyomor adenokarcinóma kockázatát. Japánban a kezelés három gyógyszeres terápiát foglal magában, amely két antibiotikumot és egy protonpumpa-gátlót tartalmaz. A felszámolási terápia sikerességi aránya azonban az elmúlt 20 évben csökkent, a betegek csak 70% -a reagál a terápiára. Ennek a csökkenésnek az okai nem egyértelműek, de feltételezik, hogy magukban foglalják az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A különféle tápanyagok közötti kapcsolatok szintén befolyásolhatják az eradikációs terápia sikerét, bár kevés, ezt megerősítő epidemiológiai tanulmány jelent meg. Egy friss megfigyelési tanulmány Japánban, amelyet az American Journal of Clinical Nutrition publikált, azt vizsgálta, hogy az élelmiszer- és tápanyagbevitel hogyan befolyásolja a Helicobacter pylori felszámolási terápiát.

Összesen 352 japán beteget (147 férfit, 205 30-79 év közötti nőstényt) diagnosztizáltak Helicobacter pylori diagnózissal egy héten át háromszoros gyógyszeres irtási terápiával (lansoprazol, amoxicillin és klaritromicin). Valamennyi betegnél pozitív volt a 13 C-karbamid lélegzetvizsgálat (UBT), 19% -uknál pedig gyomorhurut és/vagy nyombélfekély volt. Nyolc héttel később egy második UBT-t hajtottak végre, és a negatív eredmény a sikert jelezte. Számos statisztikai elemzést végeztek azon tényezők azonosítására, amelyek befolyásolhatják az eradikációs terápia sikerét, beleértve a különböző testméréseket, szociodemográfiai jellemzőket, vérmintákat és étrendi információkat.

Az eradikációs terápia sikere csak 60,2% volt. A sikeres felszámolási terápiát akadályozta az idősebb kor, a magasabb CRP-koncentráció (a gyulladás markere) és a napi becsült magasabb vas-, D-vitamin-, omega-3 erősen telítetlen zsírsavak (omega-3 HUFAs) és koleszterin bevitele, a koleszterinszint pedig legnagyobb hatással a terápiára. A napi megnövekedett hal- és tojásfogyasztás szintén a terápia kudarcához kapcsolódott. Érdekes módon összefüggést láthattunk a megnövekedett halfogyasztás, a megnövekedett D-vitamin és omega-3 HUFA-k, valamint a fokozott tojásfogyasztás és a megnövekedett koleszterinszint között.

A koleszterin negatív hatása az eradikációs terápiára nem váratlan, mivel a Helicobacter pylori a koleszterint használja az antibiotikum-rezisztencia növelésére és a virulencia fokozására. További kutatásokra van azonban szükség az omega-3 HUFA-k és a D-vitamin pontos szerepének felszámolásához az eradikációs terápiában, különös tekintettel arra, hogy mindkettőnek kimutatták, hogy anti-Helicobacter pylori hatásúak, és az egészségügyi szakemberek elősegítik ezen tápanyagok bevitelét.

Bár ez a tanulmány azt mutatja, hogy a tápanyagbevitel befolyásolja a Helicobacter pylori felszámolási terápiáját, további kutatásokra van szükség ezen eredmények megerősítéséhez és megértéséhez. Ez különösen fontos, mivel ezt a vizsgálatot egy etnikai háttérrel rendelkező egyének kis csoportjában végezték, ami azt jelenti, hogy ezek az eredmények nem lehetnek más populációkra átvihetők. Ezenkívül az étrendi bevitelt saját kezű kérdőív segítségével értékelték; ezért lehetséges, hogy az ebben a tanulmányban azonosított egyesületek gyengülhetnek a jelentési elfogultság miatt.

Összességében ez a tanulmány azt találta, hogy az omega-3 zsírsavak, a vas és a koleszterin fokozott bevitele mind alacsonyabb szintű kezeléssel jár.