JOP. A hasnyálmirigy folyóirata

Rugved V Kulkarni 1, Savio George Barreto 2, Surya P Rao 3, Shailesh V Shrikhande 4

1 Általános sebészeti osztály, Byramjee Jeejeebhoy Orvosi Főiskola, Pune, India

2 Gasztrointesztinális sebészeti, gasztrointesztinális onkológiai és bariatrikus sebészeti osztály, Medanta Emésztési és Hepatobiláris Tudományok Intézete, Medanta, The Medicity, Gurgaon, India

3 Preventív és Szociális Orvostani Osztály, Byramjee Jeejeebhoy Orvosi Főiskola, Pune, India

4 Gasztrointesztinális és Hepato-Pancreato-Biliaris Sebészeti Onkológiai Osztály, Tata Emlékközpont, Parel, Mumbai, India

* Levelező szerző: Shailesh V Shrikhande
GI és HPB sebészeti onkológia
Convener - GI betegségkezelő csoport
Tata Emlékközpont
Parel, Mumbai, India 400 012
Tel +91-22-24177173
Email [e-mail védett]

Megkapta 2015. július 13-Elfogadott 2015. augusztus 24

Absztrakt

Kulcsszavak

Rövidítések

BMI testtömeg-index; CI konfidencia intervallum; A DGE késlelteti a gyomor kiürülését; POPF posztoperatív hasnyálmirigy-sipoly; PPH pancreatectomia utáni vérzés; RR relatív kockázat; VFA zsigeri zsírterület

BEVEZETÉS

Az elhízás gyakorisága az egész világon növekszik [1]. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és bizonyos rosszindulatú daganatok, például a vastagbél, a petefészek, az endometrium, a prosztata és az emlő jól ismert rizikófaktora [2-6]. A legújabb bizonyítékok nemcsak azt sugallják, hogy az elhízás szerepet játszik a hasnyálmirigyrák kialakulásában [7–11], hanem hátrányosan befolyásolja a rákos műtéten átesett betegek eredményeit is [12, 13].

A hasnyálmirigy fej- és nyaki rákjainál végzett hasnyálmirigy-duodektektómia (PD) a morbiditás [14] és a mortalitás kockázatával járó eljárás. A szövődmények kialakulásával kapcsolatos fontos tényezők közé tartozik a mirigy textúrája (szilárd vagy lágy) [15], a hasnyálmirigy-csatorna mérete [16], valamint a sebész által meghatározott tényezők, például a varratanyag kiválasztása [15] és módszerek többek között az újjáépítés [17]. Míg a hasnyálmirigy zsíros beszivárgását feltételezik a perioperatív hasnyálmirigy-műtét kimenetelének meghatározójaként [18], ezt nem egységesen jelentik [19–21].

Számos tanulmány közvetlenül vizsgálta a magas testtömeg-index (BMI) hatását a hasnyálmirigy reszekcióját követő eredményekre. Kis mintanagyságuk és következetlen megállapításaik azonban korlátozták eredményeik értelmezését. Ennek ellenére fontos számunkra, hogy megértsük, hogy az elkövetkező években az elhízott betegeknél valószínűleg növekszik a PD-k száma, ezért objektíven meg kell határoznunk, hogy az elhízás befolyásolja-e a hasnyálmirigy-műtétet követő morbiditást. Egy ilyen asszociáció kialakítása után ez lehetővé teheti számunkra, hogy megértsük azokat a tényezőket, amelyek ezekhez a megváltozott eredményekhez vezetnek, és ez potenciálisan segíthet stratégiák kidolgozásában e kockázatok minimalizálása érdekében.

Ez a szisztematikus áttekintés és metaanalízis megvizsgálja az irodalom bizonyítékait azzal a céllal, hogy meghatározzák az elhízás perioperatív műtéti kimenetelre gyakorolt hatását azoknál a betegeknél, akiknél hasnyálmirigy-műtétet végeznek rosszindulatú és jóindulatú hasnyálmirigy-állapotokban.

MÓD

Irodalomkutatást végeztek a PubMed, a Medline, a Cochrane és az Embase adatbázisok felhasználásával, a „pancreas műtét”, „pancreatoduodenectomia”, „pancreaticoduodenectomy”, „elhízás”, „BMI”, „testtömeg-index”, „műtéti kimenetel” keresési kifejezések felhasználásával., „Posztoperatív szövődmények”, „szövődmények” 1990 januárja és 2013 júniusa között, korlátozás nélkül. Az elmúlt 23 év összes publikációját áttekintették.

Felvételi kritériumok

A kéziratok e felülvizsgálatba való felvételének kritériumai a következők voltak

(1) Résztvevők - Hasnyálmirigy-műtéten áteső emberi alanyok,

(2) Beavatkozás - Hasnyálmirigy műtét jóindulatú és rosszindulatú betegségek esetén

(3) Összehasonlító változók - operáció előtti BMI/zsigeri zsír (VF)/zsigeri zsír terület (VFA)/hasi fal zsír (AWF)/teljes zsír terület (TFA) perioperatív változókkal

(4) Kimeneti adatok - A. Perioperatív változók - Vérvesztés, működési idő, nyirokcsomó-szám, tumorméret. B. Posztoperatív változók - Összességében posztoperatív szövődmények és specifikus szövődmények (a szerzők meghatározása szerint), mint például a hasnyálmirigy-sipoly (POPF), késleltetett gyomorürülés (DGE), intraabdominális tályog, sebfertőzés, vérzés (PPH), újra-laparotomia, kórházi tartózkodás, nem operatív szövődmények

(5) A tanulmány típusai - Prospektív és retrospektív tanulmányok. Ezenkívül megvizsgálták az egyes kéziratok bibliográfiáját és kereszthivatkozásokkal látták el a vonatkozó publikációkat.

Kizárási kritériumok

Az áttekintő cikkeket, leveleket/megjegyzéseket és szerkesztőségeket kizártuk.

Az irodalomkutatás során azonosított idézetek összefoglalóit megvizsgálták, hogy alkalmasak-e e szisztematikus áttekintésre. Az adatokat egy előre meghatározott táblázatba rendeztük. Az esetleges nézeteltéréseket a szerzők megbeszélésével oldották meg.

Minőségelemzés

Mivel az elemzésbe bevont összes vizsgálat nem elrendelt vizsgálat volt, a beillesztett tanulmányok minőségének objektív felmérése érdekében a nem randomizált vizsgálatok módszertani indexét (MINORS) használtuk - a nem randomizált vizsgálatok értékelésének validált eszközét [22]. A 12 vagy annál több pontot tartalmazó tanulmányokat magas színvonalúnak tekintették, és belefoglalták az elemzésbe.

Statisztikai analízis

Ezt a tanulmányt a Preferred Reporting Items for Systematic reviews and Meta-Analysis (PRISMA) nyilatkozat ajánlásainak megfelelően végezték [23]. A tanulmány 14 nem randomizált kísérleti vizsgálatot tartalmazott, amelyek az elsődleges kimenetelről számoltak be, és 8 tanulmányt, amelyek a másodlagos kimenetel egy vagy több mértékét jelentették. Az e vizsgálatokba bevont összes beteg kórházi beteg volt. Kezdetben tölcséres ábrákat hoztak létre, hogy megerősítsék a támogatható vizsgálatok heterogenitását. A heterogenitás kielégítése után megkísérelték a további elemzést. A fő eredménymérést operáció utáni hasnyálmirigy-sipolyként azonosították. A másodlagos kimenetel mértéke az általános szövődményekre és a sebfertőzésre korlátozódott, mivel más szövődményekről következetlenül számoltak be.

A metaanalízis a Binary Fixed-Effect - Mantel Haenszel modellt követte, és az OpenMeta [Analyst] szoftverrel készült. A relatív kockázatot, a konfidencia intervallumokat és a szignifikancia teszteket fix effektus modellből származtatták. Az elemzést külön-külön végeztük, figyelembe véve a BMI több mint 30 és a BMI több mint 25 mint elhízás kritériumait, és összehasonlítottuk a nem elhízott csoporttal (1 BMI (több mint egy) fokozott kockázatot jelez; kevesebb, mint 1 jelzi a szövődmények csökkent kockázatát.

EREDMÉNYEK

A fenti keresési stratégia alkalmazásával összesen 598 publikáció/cikk érkezett, ebből 22 tanulmány (1.ábra - Kvórumdiagram) azonosítottuk, leírva az elhízás perioperatív kimenetelre gyakorolt hatását a PD után [12, 13, 20, 21, 24-41]. Asztal 1 felsorolja a különféle vizsgálatokat a bizonyítékok szintje szerint.

1.ábra. Kvórumdiagram.

Minőségének értékelése

A MINORS eszközt használva mind a 22 vizsgálat pontszáma meghaladta a 16-ot (2. táblázat) és bekerültek az elemzésbe.

Beteg és sebészeti demográfia

Az elemzés 10 984 beteg összesített mintaméretén alapult, amelyet a prospektívan karbantartott adatbázisok retrospektív elemzéséből nyertek. 3. táblázat felsorolja a különböző elvégzett műtéti eljárásokat. A műtéti eljárások indikációit a (4. táblázat).

Perioperatív eredmények

Üzemelési idő: Míg a 22 vizsgálatból 9 nem számolt be a BMI/VFA növekedésével járó operatív idő növekedéséről [12, 20, 25, 27, 29, 31, 34-36] (Normál BMI-csoport: 210–443 perc vs. elhízott csoport: 402 –464 perc; p-nem szignifikáns>, 5 vizsgálat az OT növekedéséről számolt be a BMI növekedésével [21, 24, 28, 32, 38] (Normál BMI-csoport: 185-363 perc vs. elhízott csoport: 438-723 perc; p 30kg/m 2) jobb betegségspecifikus túlélési arányhoz társult (HR - 0,73, p 2 (Súlyossági pontszám - elhízott: 1,6, nem elhízott: 1,2, p = 0,02). Pausch és mtsai [20], on másrészt arról számoltak be, hogy a pre-operatív súlycsökkenés (a testtömeg> 10% -a) önmagában az elhízás helyett a megnövekedett posztoperatív morbiditással volt összefüggésben (p 25kg/m 2 előre jelezte a betegek műtét utáni morbiditását) PD-n átesik (esélyhányados (OR) -1,27 90% CI).

Az elhízott és nem elhízott emberek körében a műtét utáni teljes szövődmények aránya a 2. ábra. Az elhízott egyének általános komplikációs aránya 1,194-szer nagyobb, mint a nem elhízott egyéneknél. A kockázatot azonban nem találták statisztikailag szignifikánsnak (RR = 1,194; CI = 1,069-1,334, p = 0,647).

2. ábra. Az elhízott egyének általános szövődményeinek viszonylagos kockázatának erdei ábrája.

Műtét utáni hasnyálmirigy-sipoly: A vizsgálatok során az összes POPF előfordulási arány 2-54,3% volt. 7 vizsgálatban [12, 25, 26, 29, 34, 39, 40] szignifikáns összefüggést figyeltek meg az emelkedett BMI és a POPF előfordulása között (Normál BMI csoport: 2,9-33,6% vs. Elhízott csoport: 9,4-54,3 %; a p 25-t a POPF előfordulásának független kockázati tényezőjeként határozták meg [13, 25, 26, 29, 32]. Rosso és mtsai [13] valójában azt találták, hogy a> 25-ös BMI összefügg a klinikailag jelentős POPF kockázatával.

Megállapították, hogy a BMI helyett a VF vastagsága (> 30 kg/m 2) összefügg a POPF kialakulásával [36].

Ezzel szemben 4 másik tanulmány nem talált összefüggést a POPF és a hasi zsír/VF (17% vs. 11%, p-nem szignifikáns) [24] vagy az emelkedett BMI [21, 38, 41] (normál BMI csoport) között.: 4-18,8% vs. elhízott csoport: 2-13%; p-nem szignifikáns).

8 vizsgálatban nem lehetett meghatározni az elhízás és a POPF előfordulásának összefüggését [20, 27, 28, 30, 31, 33, 35, 37].

Az elhízott és nem elhízott egyének körében a POPF kialakulásának relatív kockázata a 3-5. Kevés szerző tartotta a> 30-as BMI-t elhízottnak, míg mások a 25-es BMI-t kövérségi kritériumnak. Ezért az adatokat átcsoportosítottuk, és az elhízást BMI> 30-ként meghatározó tanulmányokat külön elemeztük azoktól, amelyek az elhízást BMI> 25-ként határozták meg. 3. ábra jelzi a POPF relatív kockázatát elhízott (BMI ≥30) és nem elhízott egyének között (BMI 30.

4. ábra. Erdei relatív kockázat a POPF kialakulásához olyan tanulmányokban, amelyek az elhízást mint BMI-t határozzák meg> 25.

5. ábra. A hasnyálmirigy-sipoly viszonylagos kockázatának erdei terve, összes tanulmányt összevetve.

Késleltetett gyomorürítés: A vizsgálatok során 4–53% -os DGE általános előfordulási arányt jelentettek.

Csak egy tanulmány figyelt meg szignifikáns összefüggést a növekvő VFA és a DGE között [29] (p = 0,014). 8 másik vizsgálatban nem figyeltek meg összefüggést a DGE kialakulása és a növekvő BMI között [12, 25, 34, 36, 39, 41] (Normál BMI-csoport: 4 - 42% vs. Elhízott csoport: 10,5–53%; p-nem szignifikáns), növekvő VFA [24] vagy növekvő VF/intraabdominális zsír [32].

13 vizsgálatból hiányoztak adatok a DGE előfordulása és a növekvő BMI közötti összefüggésről [13, 20, 21, 26-28, 30, 31, 33, 35, 37, 38, 40].

Pancreatectomia utáni vérzés: A vizsgálatok során a teljes PPH előfordulási arány 0–10,5% volt.

A PPH és az elhízás kapcsolatára vonatkozó adatok a 22 vizsgálatból csak négyben voltak elérhetőek. Nem figyelték meg a PPH megnövekedett kockázatát, amely korrelálna a növekvő BMI, intraabdominális zsír/VF vagy VFA értékkel mind a négy vizsgálatban [12, 24, 29, 32] (Normál BMI csoport: 0-6,8% vs. Elhízott csoport: 1,2-10,5 %; p-nem szignifikáns).

Operáció utáni intraabdominális tályog: A vizsgálatok során a műtét utáni intraabdominális tályog incidenciájának aránya 1,7 - 40% volt.

Williams és mtsai. [21] a műtét utáni intraabdominális tályog szignifikánsan magasabb előfordulási gyakoriságáról számolt be az elhízott csoportban (14% vs. 7%; p = 0,05), mint a normál BMI-vel rendelkező betegeknél. Hasonlóképpen Su és mtsai. [38] szintén azt találta, hogy a> 25 BMI független rizikófaktor a posztoperatív fertőző szövődmények kialakulásában (7,9% vs. 3,9%, OR = 6,5, p = 0,005). Négy másik tanulmány azonban nem számolt be összefüggésről a posztoperatív intraabdominális tályog előfordulása és a növekvő BMI, VFA vagy VF között [12, 24, 32, 41] (Normál BMI-csoport: 1,7–30% vs. Elhízott csoport: 2 –40%; p-nem szignifikáns).

Pausch és mtsai. [20], ehelyett arról számoltak be, hogy a nagyobb AWF-ben szenvedő betegeknél kevesebb volt a műtét utáni intraabdominális tályog, mint a kisebb AWF-vel (7,1% vs. 1,7%; p = 0,047).

15 vizsgálatban nem sikerült meghatározni a posztoperatív intraabdominális tályog és a növekvő BMI közötti összefüggést összehasonlító adatokat [13, 25-31, 33-37, 39, 40].

Operáció utáni sebfertőzés: A vizsgálatok során a műtét utáni sebfertőzés incidenciájának 3,9 - 15,8% -os arányát jelentették.

Míg kilenc tanulmányban nem számoltak be a műtét utáni sebfertőzés növekvő BMI/VFA növekedésével [12, 21, 24, 25, 29, 32, 34, 35, 41] (Normál BMI-csoport: 3,9-11% vs. elhízott) csoport: 5–15,8%; p-nem szignifikáns), House és mtsai. [36] beszámolt arról, hogy a BMI> 30 független előrejelzője a posztoperatív sebfertőzésnek (kockázati arány: 1,1; p = 0,03), szignifikáns korrelációval a VF vastagsága és a posztoperatív sebfertőzés között.

Az elhízottaknál nagyobb a sebfertőzések előfordulása, mint azoknál, akik nem elhízottak (6. ábra; relatív kockázat = 1,69 (CI = 1,225-2,274)).

6. ábra. Erdei telek, amely a sebfertőzés relatív kockázatát mutatja az elhízott és nem elhízott csoport körében.

Nem operatív komplikációk: Shimizu és mtsai. [32] a műtét utáni pulmonalis szövődmények szignifikáns növekedéséről számolt be azoknál a betegeknél, akiknél a magas VFA volt a többváltozós elemzés során (p = 0,04, OR-4,246).

Kórházi tartózkodás: Míg Park és mtsai. [29] nem számoltak be hosszabb tartózkodási időtartamot a magas VFA-val rendelkező betegek körében (28,2 vs. 26 nap; p-NS), a 22 vizsgálatból kettő jelentősen megnövekedett kórházi tartózkodást jelentett elhízott betegeknél [12, 21] (Normál BMI csoport: 8–17 nap vs. elhízott csoport: 9,5–23,1 nap; p

itthon
Ról ről
Folyóiratok
Cikkek
Szerkesztők
Szerzői
Lektorok
Lépjen kapcsolatba velünk