Bélterhelés

Kapcsolódó kifejezések:

  • Exoskeleton
  • Aflatoxin
  • Moulting
  • Kalcium anyagcsere
  • Nyálka
  • Másodlagos hyperparathyreosis

Letöltés PDF formátumban

témákról

Erről az oldalról

A rovarok a rovarevők táplálékaként

17.7.1 Bélterhelés

A bélterhelés a rovarok speciális étrendjének biztosítására használt kifejezés, röviddel a rovarok fogyasztása előtt. Ha ezt az étrendet, amely a kívánt tápanyag (oka) t tartalmazza, a rovar elfogyasztja, akkor a bélben jelen lesz, ezáltal növelve a rovarevő táplálékfogyasztását a rovar elfogyasztásakor. A bélterhelés jellege miatt szinte minden tápanyagra alkalmas, amennyiben az étrend ízletes a rovarok számára, és az étrend elegendő mennyiségű kívánt tápanyagot tartalmazhat (Hunt-Coslik et al., 2009).

A bélterhelés hatásaival kapcsolatos legtöbb kutatás a rovarok kalciumtartalmának növelésére összpontosított. A magas kalciumtartalmú étrend, amely 4–9% kalciumot tartalmaz, jellemzően kalcium-karbonátból, hatékonynak bizonyult a viaszmoly lárvák, házi tücskök, sárga lisztférgek és selyemhernyó lárvák kalciumtartalmának növelésében (Allen és Oftedal, 1989; Anderson, 2000; Finke, 2003, 2005; Klasing et al., 2000; Strzeleqicz et al., 1985). A rendelkezésre álló étrend kémiai elemzésére lehet szükség a kereskedelemben kapható bélterhelő étrendek valódi kalciumtartalmának igazolásához (Finke és mtsai, 2004, 2005). A magas kalciumtartalmú étrenddel táplált, bélbetöltött sárga lisztférgekből származó kalcium bebizonyosodott, hogy a növekvő csibék számára könnyen elérhető, megmutatva annak hasznosságát a rendelkezésre álló kalcium biztosításában (Klasing et al., 2000).

Ezenkívül az étrend fizikai formáját és más tápanyagok, például aminosavak és zsírsavak jelenlétét, amelyek befolyásolják az étrend ízét, figyelembe kell venni a bélterhelő étrend kialakításakor (Anderson, 2000). Többszörösen telítetlen zsírsavak hozzáadását a bélterhelés étrendjéhez javasolták a mérsékelt éghajlatból származó rovarevők számára, amelyek valószínűleg viszonylag magas többszörösen telítetlen zsírsavkoncentrációjú rovarokkal találkoznának (Li et al., 2009).

A rovarevők számára extra karotinoidok biztosításának egyszerű módja a sárgarépa vagy bizonyos más gyümölcsök vagy zöldségek eljuttatása az elmúlt 24 órában, mielőtt a rovarokat a rovarevőknek etetnék. A bélterhelés révén felhalmozódó karotinoidok mennyisége rovarfajonként eltérő. A mezei tücsök például több karotinoidot halmoz fel magas karotinoidtartalmú étrenden, mint a házi tücsök vagy a sávos tücsök (Gryllodes sigillatus Walker) (Ogilvy et al., 2012).

Egy tanulmány, amelyben a sárga lisztférgeket bélbe töltötték csirke kezdő takarmánnyal, 132 NE/kg szárazanyag-tartalommal növelte D-vitamin-tartalmukat, míg a lisztférgekben kimutathatatlan szintek búzakorpa-étrendet szolgáltattak (Klasing et al., 2000).

Táplálás

Rovarfajta.

Összefoglalva, az állatorvosoknak azt kell tanácsolniuk a rovarevőketulajdonosoknak, hogy szinte minden rovarban hiányzik a Ca, valamint az A- és D-vitamin, és a lárva rovarok nem megfelelően magas zsírtartalmúak lehetnek, ha kizárólag etetik őket. Széles spektrumú világítás, beleértve az UVB-t is, minden rovarevő számára ajánlott. A bélbetöltő rovarok (vagyis tápanyag-sűrű étrend etetése ≥8% Ca DM-mel, 12 órától 5 napig, de legfeljebb 7 napig). A betartás biztosítása érdekében proaktív állatorvosi részvételre lehet szükség, például egy jó bélterhelő termék raktározására. A rovarok kalciumporozása jó módszer a Ca növelésére, és ajánlott a bélterhelés növelésére. 35 A multivitaminoknak tartalmazniuk kell, de korlátozhatják A-vitamin tartalmukat is. Multivitaminokra rendszeresen szükség van minden hüllő (különösen rovarevő) esetében, akik nem esznek száraz formulázott takarmányokat vagy egész gerinceseket. A rovarevők egészségének megőrzéséhez sokféle étel szükséges.

Táplálás

Bélterhelés

A magas kalciumtartalmú táplálékkal táplált gerinctelen állatokban a korai tanulmányokban és az azt követő kutatások során a bélterhelés kifejezést használták. 86,88,89 A gerinctelen étrendre vonatkozott, amely körülbelül 8% kalciumot tartalmaz. Az extra kalcium nem szívódott fel a tücsökbe, hanem a belekben maradt.

A bélterhelés kifejezés ma azt jelenti, hogy bármilyen tápláló étrendet táplálunk gerincteleneknek. A kifejezés jelenleg félrevezető, mivel azt jelenti, hogy a tápanyagok a bélrendszerben maradnak, amikor felszívódnak. Például a tücsök belében található fehérje nem diétás, hanem része a kiöntött sejteknek, szekretált enzimeknek és nyálkának, mikrobáknak és hasonlóknak. A megfelelő diéták javítják a zsákmány tápanyagtartalmát, összehasonlítva a hiányos, kiegyensúlyozatlan vagy hiányos étrendekkel, de a hatások a zsákmányon belüli változásokból erednek, mint például a megnövekedett izom és zsír, valamint a béltartalom változásai, ha vannak ilyenek.

A bélterhelésnek a zsákmány tápanyagtartalmára vonatkozó javasolt hatásait meg kell erősíteni. A selyemhernyó (Bombyx mori) lárvák vizsgálatakor nem találtak összetételbeli különbségeket ép vagy eltávolított béltartalommal (18-9. Táblázat). 83 Ezenkívül a selyemhernyók tápanyag-összetétele nem volt észrevehető hasonlósággal az eperfa levelek étrendjének tápanyag-összetételével (lásd 18–9. Táblázat).

A gerinctelenek tápláló étrendjének tartalmaznia kell az üzemanyagforrásokat a fajnak megfelelő mennyiségben (lásd 9. táblázat). A legtöbbnek vízforrásra van szüksége. Mivel sok gerinctelen víz összegyűlt vízben fullad, a nedvességet friss termékek vagy magas nedvességtartalmú étrend, például selyemhernyó eperfa levele biztosítja.

Táplálkozási betegségek

A-vitamin terápia kétéltűeknél.

Kétéltűeknél helyi vagy orális A-vitamint adhatunk, vagy friss egér-, patkány- vagy halmájat egészben vagy pürésítve. Sok nagyobb kétéltű megeszi az egész rózsát. A ragadozó rovarokat jó minőségű, bélterhelő táplálékkal kell ellátni, előre elkészített A-vitaminnal, mielőtt rovarevőknek táplálják őket.

A kétéltűek parenterális kezelése eltér a hüllőktől, valószínűleg azért, mert a kisebb testméret miatt kevésbé koncentrált A-vitamin készítmény (például 1: 10 arányban hígított Aquasol A) használatára van szükség az adagolás pontosságának javítása érdekében. Helyi kezelés vízoldható A-vitaminnal (Aquasol A, Mayne Pharms, Paramus, NJ), 50 nemzetközi egységnél, minden második nap, az egész test A-vitamin-szintjét jobban megemelte a habfészek-fák békáiban, mint a rovarokat A-vitaminnal porolni.

Táplálkozási másodlagos hyperparathyreosis

Alapinformációk

Meghatározás

A metabolikus csontbetegség olyan formája, amelyet a parathormon hiperszekréciója jellemez az alacsony vér kalciumszintre reagálva, amelyet olyan étrend okoz, amely nem biztosít elegendő kalciumot.

Szinonimák

Táplálkozási másodlagos hyperparathyreosis (NSHP), metabolikus csontbetegség, gumiabroncs, törékeny csontok

Járványtan

Faj, életkor, nem

Bármi; leggyakrabban a gyorsan növő postlarval kétéltűeknél fordul elő

Kockázati tényezők

Kétéltűek alkalmazhatók kemény lúgos vízhez, lágy savas vízben tartva

Gyümölcslegyek, tücskök, lisztférgek, királylisztférgek vagy viaszférgek, amelyeket bélbetöltés vagy portalanítás nélkül nem pótoltak kalciummal

Kapcsolódó állapotok és rendellenességek

Klinikai előadás

Betegségformák/altípusok

Hipokalcémia, amikor a kétéltű tetania, bénulás vagy puffadás jeleit mutatja, és alacsony ionizált kalciumszintet igazolt

Normokalcémia, ahol a kétéltű normál ionizált kalciumszintet tartalmaz, és csak a mineralizált csontvázat vagy kalciumtároló szerveket érintő jelei vannak

Történelem, főpanasz

A kétéltű anorektikus lehet, vagy nyilvánvaló végtag- vagy szájdeformitása lehet.

Fizikai vizsga megállapításai

Egy kétéltű, amely nem képes fenntartani a keringő kalcium megfelelő szintjét, felfúvódást, tetániát, hidrocelomot, letargiát és hirtelen halált okozhat.

Egy normokalcémiás NSHP-vel rendelkező kétéltűnek deformálódhat az alsó állkapcsa, kissé kiálló nyelve, az orra profiljának enyhe lekerekítése, képtelenség felemelkedni az aljzatról, görbült gerinc és törött farok, valamint deformált vagy nyilvánvalóan törött végtag csontok.

Etiológia és kórélettan

A kalcium/foszfor arány, amely jelentősen eltér az 1,5: 1 vagy 2: 1 értéktől. A fogságban élő kétéltűeknek táplált legtöbb zsákmány tárgyának inverz kalcium/foszfor aránya jellemzően kisebb, mint 1: 1.

A kalcium abszolút hiánya a kalcium és a foszfor megfelelő aránya ellenére

A vízben lévő kalcium jelentős forrása lehet ennek az ásványi anyagnak. A kemény vízhez alkalmazkodó kétéltűeknél NSHP alakulhat ki, ha vízük kalciumkeménysége túl alacsony.

Az étrendben a D3-vitamin hiánya károsíthatja a kalcium felszívódását és eloszlását. A zsírban oldódó vitaminok aránytalanul magas A- vagy E-vitamin-tartalma károsíthatja a D3-vitamin felszívódását és felhasználását. Általában az aránynak 100 NE D3 és 10 NE A/1 NE között kell lennie. A házi rágcsálók aránya nem megfelelő lehet a zsírban oldódó vitaminokban.

A nem megfelelően savas szubsztrát zavarhatja a normokalcémia fenntartásához szükséges protonpumpa-rendszereket, és növelheti a külső kalciumforrás iránti igényt. Ez gyakran emésztőrendszeri puffadást, tetániát, görcsrohamokat és a hipokalcémia egyéb jeleit eredményezi.

Különböző más fémionok vannak jelen a közös kalcium-kiegészítőkben, például a kalcium-karbonátban és az osztriga héjalisztben. Ezek zavarhatják a kalciumfelvételt, ha bizonyos szintek felett vagy alatt vannak.

A kalciummal történő túlzott pótlás károsíthatja a felszívódást és létrehozhatja az NSHP-t.

Gyíkok

Rovarevők

A 6-1. Táblázatban felsorolt ​​típusú vitaminok és ásványi anyagok ajánlottak. Ezeket fel lehet használni a rovar zsákmányára sóztatóval vagy úgy, hogy a rovarokat kis mennyiségű kiegészítő porral műanyag zacskóban rázzuk. 48,49 A rovarok ápolják magukat és eltávolítják ezt a port, ezért azonnal fel kell kínálni őket a gyíknak. A fiatal növekvő gyíkoknak hetente egyszer vagy kétszer vitamin-kiegészítőket és naponta kalcium-kiegészítőket kell kapniuk, a felnőtteknek pedig minden második héten vitaminokat és három-négy alkalommal kalciumot. A rovarokat ellenőrzött módon kell bemutatni, hogy az étvágyat ellenőrizni lehessen. 33 A ketrecbe legfeljebb annyi rovart szabad elhelyezni, amennyit egyszerre megennének.

A kaméleonok esetében a legjobb módszer a kézi etetés. A rovar a kaméleon előtt tartható, vagy a mászóágakba függesztett sima oldalú tálba helyezhető. 33 A fiatalkorú kaméleonokat naponta többször kell etetni, és a felnőttek számára napi egyszeri etetés elegendő. 33

Rövid nyelv szindróma és hipovitaminosis A

Diéta és étrend-kiegészítés

A táplálkozás és a táplálkozási terápia fejlődése

Koutsos Erzsébet •,. Michael Scott Echols, a madárgyógyászat és sebészet jelenlegi terápiájában, 2016

Ásványok

Az esszenciális ásványok közé tartoznak a makrominerálok (kalcium és foszfor), az elektrolitok (nátrium, kálium, magnézium és klorid), valamint a mikro- és nyomelemek (vas, cink, réz, mangán, kobalt és szelén). A kalcium általában a madarak számára az elsődleges probléma a tojáshéj kialakulásának és a csontfejlődés magas követelményeinek, valamint a tipikus táplálkozási cikkekben előforduló változó kalciumszint miatt. A kalcium-anyagcsere rendellenességei gyakoriak a magalapú étrenddel táplált és zárt térben tartott pszitacinokban, 27 mivel a magok általában nagyon alacsony kalciumot tartalmaznak. A növényi alapú kalciumforrások (például a spenót) tartalmazhatnak oxálsavat, amely megköti a kalciumot és csökkenti a biohasznosulást. 29 A kalcium a rovarevő madarak számára is aggodalomra ad okot, mivel a kereskedelemben kapható rovarokban, például a tücskökben és a lisztférgekben nagyon kevés a kalcium, és inverz kalcium/foszfor (Ca: P) arányuk van. 25 Ezt az egyensúlyt úgy lehet korrigálni, hogy a rovarokat magas kalciumtartalmú táplálékkal táplálják, mielőtt diétás termékként kínálnák őket („bélterhelés”). 30 A kalciumhiány nőstényekben petesejt-kötődéshez, fiatalkorúak csontfejlődésének károsodásához vezethet. 28.

A cink a fogságban kezelt madárfajoknál is aggodalomra ad okot, általában a horganyzott ketrecdrót vagy más cinktartalmú idegen test lenyelése következtében fellépő cink-toxikózis veszélye miatt. A toxicitás jelei közé tartozik a depresszió, a letargia, az étvágytalanság és a fogyás. A plazma cink diagnosztikai eszközként használható, de koncentrációjának napi ingadozása több mintavételi pontot igényel a biztonságos diagnózis érdekében 32, és a fajok között jelentős eltérések vannak, 33 ami megnehezíti a cink toxicitás diagnosztizálását. 34

Gyíkok

Rovarevők

A szentjánosbogarak vagy a villámok (Lampyridae család) és egyes pillangók azonban potenciálisan mérgezőek lehetnek, és a gyíkok pusztulása egyetlen szentjánosbogár elfogyasztása miatt következett be. 36 Sok bokros, szőrös vagy tüskés függelékű hernyó mérgező vagy irritáló.

Multivitamin- és kalcium-kiegészítők alkalmazhatók a rovarzsákmányra sóztatóval, vagy a rovarok műanyag zacskóban történő rázásával, kis mennyiségű kiegészítő porral. A kiegészítő részecskeméret befolyásolja a biológiai hozzáférhetőséget, kisebb részecskemérettel, ami magasabb vérszintet eredményez. A rovarok ápolják magukat és eltávolítják ezt a port, ezért azonnal fel kell kínálni őket a gyíknak. A fiatal növekvő gyíkoknak hetente egyszer vagy kétszer vitamin-kiegészítőket és naponta kalcium-kiegészítőket kell kapniuk, a felnőtteknek pedig minden második héten vitaminokat és kalciumot hetente kétszer-háromszor. A rovarokat ellenőrzött módon kell bemutatni, például műanyag kádat, hogy az étvágyat ellenőrizni lehessen, és a rovarokat ne pazarolják el. Ezenkívül a rovarok, mint például a tücskök, maguk a gyíkok táplálkozhatnak, ha elzárva hagyják őket.

Ha lehetséges, a kaméleonokat kézzel kell etetni. A rovar a kaméleon előtt tartható, vagy a mászóágakba függesztett sima oldalú tálba helyezhető. A fiatalkorú kaméleonokat naponta többször kell etetni, a felnőttek számára napi egyszeri etetés elegendő.

A kereskedelemben készített rovarevő diéták számos formában állnak rendelkezésre, beleértve a pelletált, porított, szárított, fagyasztott és konzerves ételeket is. A pelletált étrendek összetétele a felhasznált összetevők és a rendelkezésre álló tápanyagszint függvényében változik. A termelés, az összetevők, valamint a teljes és kiegyensúlyozott táplálkozás állításainak ellenőrzésére kevés szabályozás létezik. A porított étrendeket leggyakrabban forrásban lévő vízzel keverik, és etetés előtt hagyják gélképződni. Mivel nincsenek adatok az egyes gyíkokfajok pontos táplálkozási követelményeiről, ezeknek az étrendeknek hiányozhatnak az alapvető tápanyagok, és ezért azokat kizárólag változatos étrendbe kell beépíteni, nem pedig kizárólag etetni. Hasonlóképpen, szárított, fagyasztott és konzerv rovarok is felhasználhatók az étrend részeként, amennyiben az állat elfogadja őket.

A gyíkok sok faja, különösen az agamidok és a bőr, mindenevőek az étkezési preferenciák terén. Ezek az állatok könnyen rovarokat, gyümölcsöket, zöldségeket és húst vesznek, ha bemutatják őket.

Számos állattartót hamisan elhitetnek azzal a ténnyel, hogy a középső/szárazföldi szakállas sárkányok főleg fiatalkorúakként rovarevők, és felnőttkorukban főleg növényevőkké válnak. A felnőtteket diétás generalistáknak és opportunista ragadozóknak kell tekinteni. Bár a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szabadon mozgó felnőtt szakállas sárkányok felnőttként magas szinten tartják a rovarfelvételt, a fogságban egy sokkal kevésbé aktív felnőtt étrendnek tartalmaznia kell növényi anyagot az elhízás és a máj lipidózisának gyakori előfordulásának csökkentése érdekében. 37 Acrodont fogazatuk miatt a központi/szárazföldi szakállas sárkányok, hasonlóan a többi agamidhoz és a régi világ kaméleonjaihoz, hajlamosak a parodontális betegség kialakulására (lásd 161. fejezet). Arányosan több kemény testű rovar, például csótány és sáska etetése, valamint rostos zöldségek, például tök, édesburgonya és zöld levelű zöldségek táplálják a fogak tisztaságát és elkerülik a parodontális betegségeket. A magasabb gyümölcstartalmú étrend növeli a parodontális betegség kialakulásának kockázatát, ezért a lehető legkisebbre kell csökkenteni. 38