Beteg útmutató az agystent elhelyezéséhez

- Mit fogsz a fejembe adni? Úgy tűnhet, hogy tudományos fantasztikus, de a sztentek valóság és sok ember számára hasznosnak bizonyulnak. Az egészségügyi szakemberek elképesztő koncepciónak találhatják; csak képzelje el a beteg perspektíváját. A neurológusok, az idegsebészek és az ápolók gyakran sok kérdéssel találkoznak a betegek és családjaik részéről. Hogyan juthat az agyamba ez a tárgy? Még mindig lehet röntgenfelvétel vagy MRI? Arra vagyok ítélve, hogy riasztást indítsak el minden alkalommal, amikor átmegyek a repülőtér biztonságán? A következő információk arra szolgálnak, hogy megválaszolják az agy stent elhelyezésével kapcsolatos gyakran feltett kérdéseket.

Milyen körülmények között alkalmazzák az agyi sztenteket?

Két általános állapot, amelyre a sztenteket alkalmazzák, a koponyaűri szűkület és az agyi aneurizma.

A koponyaűri szűkület az agyi erek szűkülete. Leggyakrabban a szűkület az érelmeszesedésnek, valamint a zsír és más anyagok (plakkok) felhalmozódásának köszönhető az erekben. Ha elegendő plakk képződik vagy vérrög alakul ki, az artéria elzáródhat. Agyvérzés akkor fordulhat elő, ha az agy vérellátása megszakad. Az erek elzáródása miatti stroke két fő területen fordulhat elő: a nyaki carotis (fő agyi vérellátási út) vagy egy koponyaűri artéria (a koponyán belüli artéria).

Az agyi aneurizma az agy vérfalának gyenge vagy vékony foltja, amely léggömböket tölt ki és vérrel teli meg. Gyakran ezt a falat gyengíti betegség, sérülés vagy születéskor fellépő rendellenesség. Az aneurizmák nem mindig veszélyeztetik az életet, de súlyos következményekkel járhat, ha az ember az agyban felreped (felszakad), és vért önt a környező szövetbe. A szakadás súlyos szövődményeket okozhat, beleértve agyvérzést, maradandó idegkárosodást vagy halált. A szakadás után egy aneurizma ismét felrepedhet és újra vérezhet az agyba, és további aneurysma is előfordulhat. Gyakrabban a repedés subarachnoidális vérzést okozhat - vérzik a koponyacsont és az agy közötti térbe. A subarachnoidális vérzés súlyos szövődménye a hydrocephalus, amelyben a cerebrospinalis folyadék túlzott felhalmozódása a koponyában végül veszélyes duzzanathoz és nyomáshoz vezet az agyban.

Hogyan helyezi be az orvos a sztentet?

Az angiográfia alatt (az erek vizualizálásának módja) egy katétert helyeznek be (általában az ágyékba), majd átfűzik az artériákon, vagy a nyak vagy az agy artériáiban, a probléma helyétől függően. A sztent szállító rendszer ugyanazt az utat követi, mint a katéter, és így a stentet a kezelési helyre viszi. Ezután a stentet helyezzük el. Helyzetében kitágul, hogy megfeleljen az artéria falának belső kontúrjainak. Helyezés után a katétert eltávolítják, és a sztent a helyén marad.

A nyaki artériákhoz képest az agy belsejében lévő artériák nagyon kicsiek, és sok fordulatot tesznek, így katéterrel kissé nehézkes eligazodni. Emiatt a koponyán belüli stent elhelyezéséhez szakértelem és speciális felszerelés szükséges.

Hogyan működnek a sztentek?

Ha a carotis artériában vagy az intrakraniális artériákban az atherosclerosis kezelésére alkalmazzák, a stentek állandó implantátumként működnek, amely megnyitja ezeket a blokkolt artériákat, lehetővé téve a vér jobb áramlását az agyba. Az angioplasztika (az elzáródások kiszélesítésére szolgáló eljárás) a sztent elhelyezésével együtt megfelelő stroke-kezelés vagy stroke-megelőzési lehetőség lehet néhány olyan ember számára, akiknél agyvérzés vagy átmeneti ischaemiás roham (TIA) volt. Az angioplasztikában egy ballonkatéter (üreges cső) nyitja meg az elzáródott artériát a véráramlás javítása érdekében. A sztent gátat szab az artéria visszatérő szűkülésének kockázatának csökkentésére, és támogatja az artéria falát is. Néha az orvos angioplasztikát alkalmazhat, hogy először kiszélesítse az érintett területet; más esetekben az angioplasztikát nem alkalmazzák a sztent elhelyezése előtt.

Amikor sztentet használnak az agyi aneurizmák kezelésére, az orvos behelyezi a katétert egy artériába, és a testen keresztül az aneurizma helyére vezet. Vezetőhuzal segítségével levehető tekercseket (platina huzal spirálok) vezetnek át a katéteren, és engedik őket az aneurizmába. A tekercsek kitöltik az aneurysmát, elzárják a keringéstől, és a vért megalvadják, ami megsemmisíti az aneurysmát. A sztentet az artéria stabilizálására helyezik a tekercs elhelyezése előtt vagy után, hogy állványként vagy gátként szolgáljon, hogy megakadályozzák a tekercsek kiugrását a szülő (fő) erekbe.

Hogy néz ki egy stent?

A sztent egy cső alakú hálószerű tárgy, amelyet általában egy nitinol (nikkel-titánötvözet) nevű fém alkot. A sztent mérete viszonylag kicsi; átmérője 2,5 mm-től 4,5 mm-ig (kb. 1/5 hüvelyk) és hossza 10–20 mm-ig (kb. 3/4 hüvelyk).

Vajon a sztent kábítószerrel eluálódik-e?

A manapság a koponyaűri szűkület és az agyi aneurizma kezelésére általánosan alkalmazott sztentek nem olyan gyógyszerek, amelyek eluálódnak, mint a szívhez használt sztentek (ezek a sztentek olyan gyógyszerrel vannak bevonva, amely lassan felszabadul az érfalba). Történelmileg kábítószer-eluáló sztenteket alkalmaztak, mivel az intracranialis stenosis kezelésének lehetősége alacsonyabb, az artéria visszatérő szűkülete mellett jelentkezik. Mivel azonban ezeket a sztenteket a szívben történő felhasználásra tervezték, vannak hátrányai az agy összetettebb artériáiban történő alkalmazásuknak. Az új, önmagában táguló agyi stentek megjelenésével azonban az artéria szűkületének újbóli előfordulása alacsonyabb lehet.

Bármely beteg kaphat-e stentet?

Néhány intrakraniális stenosisban szenvedő betegnek jó eredményei vannak olyan gyógyszerekkel, mint az aszpirin és a vérhígítók, valamint az életmód megváltoztatásával. A stent elhelyezése csak azoknak ajánlott, akik súlyos intracranialis stenosis mellett olyan tüneteket tapasztalnak, amelyeknek az orvosi kezelés nem részesült előnyben. A súlyos koponyaűri szűkületet 70% -os vagy annál nagyobb blokkolásként definiálják. Cukorbetegek vagy olyan artériák elzáródása van, amelyhez katéterrel nem lehet hozzáférni, nem alkalmasak erre az eljárásra.

Az aneurizmában szenvedő betegeknél nem szabad stentet elhelyezni, ha az aneurizma vagy az ér mérete nem esik a kívánt tartományba, nem tudnak vért hígító gyógyszereket szedni a vérrögképződés megelőzésére, vagy ha az angiográfia megmutatja a beteg anatómiáját (a vér helyzete és szerkezeti felépítése) erek) nem megfelelő endovaszkuláris kezelésre.

Milyen gyógyszerekre lesz szükség a sztent elhelyezése után?

A vérrögképződés megelőzésére általában kettős vérlemezke-ellenes gyógyszeres terápiát írnak elő. A két leggyakrabban alkalmazott gyógyszer: aszpirin 81-325 mg, plusz klopidogrel 75 mg naponta kb. 1-3 hónapig a stent elhelyezése után.

Készülhet-e röntgen, CT vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) sztent után?

Igen, röntgen- és CT-vizsgálatok elvégezhetők. A sztentek általában MRI-kompatibilisek, vagyis a legtöbb embernek továbbra is lehet MRI-je, miután a stent a helyén van. Az MRI-vizsgálat előtt azonban a betegeknek ellenőrizniük kell orvosukat és az MRI-létesítményt, hogy meggyőződjenek a sztent típusáról, valamint az MRI-létesítményben alkalmazott térerősségről.

Mi a helyzet a repülőtér biztonsági ellenőrző pontjaival?

A stent nem indít riasztást, amikor áthalad a repülőtér biztonságán.

Van-e valamilyen kockázat?

Igen. Különféle szövődmények fordulhatnak elő, beleértve, de nem kizárólag, az artéria defektjét, a sztent mozgását, az ér bélésének károsodását, ami artéria disszekciót okoz, az agyba való vérzést és az artéria elzáródásától agyvérzést. Mindazonáltal bizonyos betegek számára is fennáll a kockázat, amelyeknél nincs elhelyezve stent. Például a 70–99% szűkületben szenvedő betegeknél, akiket kizárólag gyógyszerekkel kezelnek, magas a stroke aránya. A kezeletlen aneurizmák megrepedhetnek. Ezért azt javasoljuk, hogy a betegek beszéljék meg orvosukkal a lehetőségeket, kockázatokat és előnyöket, hogy megalapozott döntést hozzanak az egyéni helyzetüknek megfelelő legjobb kezelési módról.

Mi a prognózis?

Mivel a sztentek alkalmazása az agyi aneurizmák és az intrakraniális szűkület szempontjából viszonylag új eljárás, a sztent elhelyezésének hosszú távú eredményeit még vizsgálják. Egyes kutatási tanulmányok adatai arra utalnak, hogy a sztent elhelyezése csökkentheti a stroke kockázatát a tüneti intracranialis stenosisban szenvedő betegeknél, csak az orvosi terápiához képest. Azok a betegek részesülnek leginkább a stent elhelyezésében, akik legalább 70% -os szűkületben szenvednek, és akiknél a visszatérő stroke kockázata a legnagyobb; ennélfogva a stent elhelyezésének előnyei meghaladják az eljárás lehetséges kockázatait. Ami az agyi aneurizmákat illeti, a tekercselésben, majd a stent elhelyezésében részesült betegek túlnyomó többségénél az aneurysma sikeresen blokkolva van a keringéstől; következésképpen csökken a repedés kockázata és a neurológiai funkcióban bekövetkező elrettentés leáll.

Összegzésképpen elmondható, hogy a páciensek számos kérdése körülveszi a sztentek használatát az agyban. Ez a cikk oktatási forrásként szolgál a beteg, a család és a barátok számára.

Források:

- Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal

- Lutsep, Helmi. „Tüneti intracranialis stenosis: legjobb orvosi kezelés az intracranialis stenteléssel szemben”, Current Opinion in Neurology, 22. kötet (1), 2009. február, 69–74.