Minden az agyi áttétekről

Fő elvihetők:

Az agyi áttétek olyan rák, amely a test egy másik területéről terjedt át az agyba.
Ez leggyakrabban tüdő-, emlő-, vastagbél- és veserákban, valamint melanomában fordul elő.
Gyakori tünetek lehetnek a kognitív képességek megváltozása, a viselkedés megváltozása, a bizonytalan járás, a vizuális változások, a szavak megtalálásának nehézségei, fejfájás és rohamok.
A kezelések magukban foglalhatják a műtétet, a sugárzást és néhány rákellenes gyógyszert.

Mik az agyi áttétek?

Agyáttétek akkor fordulnak elő, amikor az elsődleges helyről (ahol a rák kezdődött) a rákos sejtek átterjednek az agyba. Ez különbözik az elsődleges agydaganattól. Például először a tüdőrák képződik a tüdőszövetben. Ezek a tumorsejtek elszakadhatnak a tüdő eredeti tömegétől, és a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül a test más területeire, beleértve az agyat is, eljuthatnak. A daganat ezen terjedését metasztázisnak nevezik. Amikor a tüdőrák áttétet ad az agyba, ez az "agydaganat" valójában tüdőrákos sejt.

Az elsődleges rosszindulatú agydaganatok az agyban kezdődő daganatok. Becslések szerint évente 23 820 új eset fordul elő. Az agyi áttétek, amelyeket általában "agyi metseknek" neveznek, sokkal gyakoribbak, de az agyi áttétek pontos előfordulása nem ismert. A tanulmányok szerint az agyi áttétek a rákos betegek kb. 10-30% -ában fordulnak elő.

Fontos megérteni a különbséget az elsődleges agydaganatok és az agyi áttétek között, mert másként kezelik őket. A média utalhat olyan személyre, aki tüdőrákban és agyrákban halt meg, amikor éppen tüdőrák volt áttétje az agynak.

A tüdőrák okozza a legtöbb agyi áttétet. Egyéb rákos megbetegedések, amelyek általában áttétet képeznek az agyban, a melanoma, az emlőrák, a vastagbélrák és a vesesejt (vese) rák. Bár ezek a legvalószínűbbek erre, a rák bármelyik típusa átterjedhet az agyban.

Az elmúlt években nőtt az agyi áttétek száma. Ennek oka lehet az agyi áttétek jobb diagnosztizálása fejlett képalkotás segítségével. Az emberek metasztatikus betegségben is tovább élnek a rákterápia fejlődése miatt.

Jelek, tünetek és diagnózis

Az agyi áttétek gyakori jelei és tünetei a kognitív képességek (memória, figyelem, gondolkodásmód), viselkedésbeli változások, járásváltozások (bizonytalanság), vizuális változások, afázia (nehéz megtalálni a szavakat), fejfájás, gyengeség és rohamok. Ezek bármelyikét haladéktalanul jelentse az ellátó csapatának.

Ha agyi áttétek gyanúja merül fel, a gondozócsoport radiológiai vizsgálatokat rendel (MRI, CT vizsgálat). Biopsziára lehet szükség, ha a beteg elsődleges rák nélkül jelentkezik, vagy ha a kezdeti elsődleges rák kezelése és az új tünetek között hosszú idő telt el.

Kezelési lehetőségek

Az egyes betegekre vonatkozó kezelési döntések számos tényezőn alapulnak, beleértve a daganat típusát, általános egészségi állapotát, életkorát, az agyon kívüli rák jelenlétét/kontrollját és az agyi áttétek számát. Minden rák másképp hat, és ezt fontos figyelembe venni a kezelések kiválasztásakor. Például az elsődleges tüdőrák meglehetősen érzékeny a sugárzásra, a melanomák azonban nem. Ez nem változik, ha a tumor átterjed az agyra. A kezelési döntések az elsődleges (eredeti hely) tumor típusától függően változnak.

Tünetek kezelése

Az agyi áttétek veszélye az a hely, amelyet az agyban elfoglalnak, és a környező szövetekre gyakorolt nyomás. Ez a nyomás olyan tüneteket okozhat, mint fejfájás, beszédzavar, görcsrohamok, hányinger/hányás, végtaggyengeség vagy látászavarok. A kezdeti terápia célja e nyomás egy részének enyhítése a duzzanat csökkentésével kortikoszteroidoknak nevezett gyógyszerek (dexametazon, prednizon) alkalmazásával. Adhatók orálisan (szájon keresztül) vagy intravénás (IV) vonalon keresztül. Néhány beteg gyorsan észlelheti a tünetek enyhülését a szteroidok megkezdése után. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a daganat eltűnt. Ha a betegek agyi áttétjeik miatt görcsrohamokat tapasztalnak, rohamok elleni gyógyszereket is kaphatnak a további rohamok megelőzése érdekében.

Sebészet

Egyetlen agyi elváltozásban szenvedő betegek számára a műtét jó lehetőség lehet, különösen akkor, ha a rák a test többi részében kontroll alatt áll. Az elváltozásnak azonban olyan agyterületen kell lennie, ahol biztonságos a működés. Tanulmányok kimutatták, hogy egyetlen agyi áttétet szenvedő betegeknél, akiket műtétet, majd teljes agyi sugárterápiát (WBRT) végeztek, kevesebb a kiújulásuk és jobb az életminőségük, mint a kizárólag WBRT-vel kezelt betegeknél. Ezeknek a betegeknek a várható élettartama is emelkedett. Ezek az eredmények azonban nem vonatkoznak olyan sugárérzékeny daganatokban szenvedő betegekre, mint limfómák, kissejtes tüdőrák és ivarsejtdaganatok (ahol a műtét általában nem ajánlott).

Teljes agy sugárterápia

A teljes agy sugárterápia (WBRT) pontosan az, aminek hangzik - sugárzást ad az egész agynak. Ezt általában 10-15 adagban (más néven frakciók formájában) adják be. A WBRT-t gyakran alkalmazzák olyan betegeknél, akiket nem jelölnek meg műtétre, vagy 3-nál több agyi elváltozásban szenvedő betegeknél. Sok beteg részesülhet WBRT-ben egy másik terápiával (műtét, rádiósebészet) kombinálva. Az egész agy kezelésének az a motivációja, hogy a normálisan megjelenő agyban lehetnek rákos sejtek, de ezek még nem elegendőek ahhoz, hogy tömeget képezzenek, vagy radiológiai vizsgálatok ne láthassák őket. Így az egész agy kezelése megkísérli megölni az összes rákos sejtet.

A WBRT a betegek 70-90% -ában javítja az agyi áttétek tüneteit, bár ennek az előnynek egy része a kortikoszteroidok eredménye is. E tünetjavulás ellenére gyakori a kiújulás, és az agyi áttétek ellenőrzése csak a betegek felében fordulhat elő. A sugárzás hatásaira érzékenyebb daganatokban szenvedő betegek jobban reagálnak (például tüdő és emlő), mint azok, akik kevésbé érzékenyek a sugárzásra (melanoma és veserák).

Nehéz értékelni a WBRT hosszú távú hatásait, figyelembe véve a hosszú ideig túlélő betegek kis számát. Ezek a hatások magukban foglalhatják a demenciát, valamint a kognitív és fizikai működés csökkenését.

Sztereotaktikus rádiósebészet (SRS)

A sztereotaktikus rádiósebészet (SRS) zavaros kifejezés. Ez valójában egyáltalán nem műtét, hanem nagy dózisú sugárzás rendkívül pontos beadása a daganat helyére.

A hagyományos külső sugárzástól eltérően, amelyet általában sok héten keresztül naponta adnak be, az SRS-t egyetlen dózisban (Gamma Knife®) vagy legfeljebb öt dózisban (Cyberknife®) adják be. Egynél több agydaganat kezelhető egy munkamenet során (például ha egy betegnek 2 különálló agyáttéte volt, mindkettő ugyanazon a napon kezelhető). A kezeléseket hagyományos sugárzógép, az úgynevezett lineáris gyorsító, vagy egy speciális gép, például Gamma Knife®, Cyberknife®, XKnife® és ExacTrac® kezeli.

A Gamma Knife több száz sugárnyalábot juttat el kobaltforrásból. A kobalt a periódusos rendszer egyik eleme. Ez a radioaktív forrás, amelyet ebben a technikában használnak. A sugárnyalábok az összes nyaláb találkozási pontjában koncentrálódnak (lásd a képet). A sugárnyalábok több száz lyukon haladnak át a sisakban, lehetővé téve a daganat nagy dózisú sugárzását, miközben a környező szöveteket megkímélik a nagy dózistól. Az SRS nagymértékben függ a pontosságtól, és megköveteli, hogy a beteg fejét biztonságosan stabilizálják sisak (fejkeret) használatával, így a kezelés során nincs mozgás. Végül van egy méretkorlát a Gamma kés számára; az áttéteknek 3 cm-nek vagy kisebbnek kell lenniük.

Az XKnife® egy lineáris gyorsító alapú kezelés. A Gamma késhez hasonlóan ehhez egy fejkeretre van szükség, amely az egész eljárás során a páciensen marad, és referenciát nyújt a beteg anatómiájához.

A Cyberknife® a keret nélküli SRS egyik formája, amely egy speciális miniatűr lineáris gyorsítót használ, robotkarral. Megkeresi azt a kérdést, hogy egy keretet használnak-e az immobilizációhoz, egy-egy maszk használatával minden beteg számára, valamint a koponya-alapú nyomon követéssel, lehetővé téve a robot számára a cél követését. A Cyberknife 3 cm-nél nagyobb elváltozásokat képes befogadni, és más, az agyon kívüli ráktípusok kezelésére is használható.

A protonterápia az SRS újabb formája. Ahelyett, hogy fotonokat használna a daganat megcélzásához, az SRS ezen formája protonokat használ. A szinkrotronnak vagy ciklotronnak nevezett gép felgyorsítja a protonokat, amelyek pozitív töltésű részecskék. Ezen mozgó protonok nagy energiája képes elpusztítani a rákos sejteket. A kezelés során a protonok pontosan megcélozhatják a daganatot. A protonterápia a sugárterápia egyre növekvő területe, és nem minden rákközpontban alkalmazzák ezt a kezelést.

A gondozócsoport felméri az Ön számára legjobb sugárzási lehetőséget (lehetőségeket), és elkészít egy betegspecifikus ellátási tervet az agyi áttétek legjobb kezelésére és a tünetek kezelésére.

Kemoterápia

Általános vélemény, hogy a legtöbb kemoterápiás szer nem képes átjutni a vér-agy gáton. Más szavakkal, a véráramon keresztül mozognak, de nem juthatnak be az agyba. Ennek eredményeként az agy lehetővé teszi a rákos sejtek számára, hogy "elmeneküljenek" a kemótól, és utat engedjenek oda. Vannak azonban kivételek. A kutatók azt találták, hogy a kemoterápiára különösen érzékeny daganattípusok agyi metasztázisai (például hererák, limfómák és kissejtes tüdőrák) szintén érzékenyek a kemoterápiára. A kutatások azt is kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akik a múltban nem kaptak nagy mennyiségű kemoterápiát, a kemoterápiás kezelés nagyobb mértékben csökkentheti az agyi áttéteket. Ez arra készteti a kutatókat, hogy úgy gondolják, hogy a kemoterápia bizonyos mértékben behatol a vér-agy gátba, csak nem mindig hatékony mennyiségben. Az egyik kemoterápiás szer, a temozolomid (Temodar®) egy orális gyógyszer, amely képes átjutni a vér-agy gáton. Ezt a gyógyszert primer agydaganatok és metasztatikus melanoma elváltozások kezelésére használják.

Újabban a vizsgálatok azt mutatják, hogy a kemoterápiák, például a célzott terápiák és az immunterápiák, hasznosak lehetnek az agyi áttétek kezelésében az elsődleges rák kezelésével. A célzott terápiák közé tartozik a lapatinib, a kapecitabin, az erlotinib, a gefitinib és a vemurafenib. Az ipilimumab, a nivolumab és a pembrolizumab olyan immunterápiás gyógyszer, amelyet különféle ráktípusok kezelésére használnak.

Az agyi áttétek megelőzése WBRT-vel: megelőző koponya besugárzás

A teljes agyi sugárzás felhasználható arra, hogy megakadályozzák a jövő agyáttétjeinek kialakulását. Ha az egész agy sugárzását megelőző intézkedésként adják meg, akkor a "profilaktikus koponya besugárzás" vagy "PCI" néven is ismert. A PCI-vel kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy az agyi metszetek jelentősen csökkennek (55% -ról 19% -ra 2 év alatt, és 56% -ról 35% -ra 3 év alatt), és nőtt az általános túlélés. Egyesek szerint hosszú távú neurológiai károsodás állhat fenn ebből a kezelésből, de hosszú távú neurotoxicitási adatok hiányoznak.

Klinikai vizsgálatok

A klinikai vizsgálatok rendkívül fontosak a betegséggel kapcsolatos ismereteink továbbfejlesztésében. Klinikai vizsgálatok révén tudjuk, mit teszünk ma, és jelenleg számos izgalmas új terápiát tesztelnek. Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával arról, hogy részt vesz-e az Ön területén végzett klinikai vizsgálatokban. A jelenleg nyitott klinikai vizsgálatokat az OncoLink Clinical Trials Matching Service segítségével is felfedezheti.

A ráktípusok menüből további információt találhat az elsődleges daganat típusokról és azok kezeléséről.

Hivatkozások

Amerikai Agydaganat Egyesület. Áttétes agydaganatok. 2017.

Costa, D. B., Shaw, A. T., Ou, S. H. I., Salamon, B. J., Riely, G. J., Ahn, M. J.,. & Crinò, L. (2015). A crizotinib klinikai tapasztalata előrehaladott ALK-átrendeződött nem kissejtes tüdőrákban és agyi áttétekben. Journal of Clinical Oncology, 33 (17), 1881-1888.

Gadgeel, S. M., Gandhi, L., Riely, G. J., Chiappori, A. A., West, H. L., Azada, M. C.,. & Ou, S. H. I. (2014). Az alektinib biztonságossága és aktivitása szisztémás betegségekkel és agyi áttétekkel szemben crizotinib-rezisztens ALK-átrendezett nem kissejtes tüdőrákban (AF-002JG) szenvedő betegeknél: az 1/2 fázisú vizsgálat dózis-megállapító részének eredményei. Lancet Oncology, 15 (10), 1119-1128.

Gamboa-Vignolle C, Ferrari-Carballo T, Arrieta O és mtsai. (2012) Teljes-agyi besugárzás egyidejű napi fix dózisú Temozolomide-tal az agyi metasztázisok kezelésére: Randomizált, II. Fázisú vizsgálat. Sugárterápia és onkológia: doi: 10.1016/j.radonc.2011.12.004

Gazit, I., Har-Nof, S., Cohen, Z. R., Zably, Z., Nissim, U., & Spiegelmann, R. (2015). Radiológiai műtét agyi áttétek és agyödéma esetén. Journal of Clinical Neuroscience: Az Ausztráliai Idegsebészeti Társaság Hivatalos Lapja, 22 (3), 535-538.

Kondziolka, D., Kalkanis, S. N., Mehta, M. P., Ahluwalia, M., & Loeffler, J. S. (2014). Itt az ideje átértékelni az agyi áttétekkel küzdő betegek kezelését. Idegsebészet, 75 (1), 1-9.

Lippitz, B., Lindquist, C., Paddick, I., Peterson, D., O’Neill, K., és Beaney, R. (2014). Sztereotaktikus rádiósebészet az agyi áttétek kezelésében: a jelenlegi bizonyíték. Rákkezelési vélemények, 40 (1), 48-59.

Nayak, L., Lee, E. Q. és Wen, P. Y. (2012). Az agyi áttétek epidemiológiája. Jelenlegi onkológiai jelentések, 14. cikk (1), 48-54.

Ramakrishna, N., Temin, S., Chandarlapaty, S., Crews, J. R., Davidson, N. E., Esteva, F. J.,. & Lin, N. U. (2014). Javaslatok a betegség kezelésére fejlett humán epidermális növekedési faktor receptor 2 – pozitív emlőrákban és agyi áttétekben szenvedő betegeknél: American Society of Clinical Oncology klinikai gyakorlati útmutató. Journal of Clinical Oncology, 32 (19), 2100-2108.

Saad, S., Wang, T. J., Jani, A., Qureshi, Y. H., Yaeh, A., Nanda, T.,. & Isaacson, S. R. (2014). BM29: Az agyi metasztázisok száma befolyásolja a túlélést a gammakéses radiosebészet után. Neuro-Onkológia, 16 (5. kiegészítés), v38-v38.

Sahgal, A., Aoyama, H., Kocher, M., Neupane, B., Collette, S., Tago, M.,. & Chang, E. L. (2015). A sztereotaktikus rádiósebészet 3. fázisú vizsgálata teljes agy sugárterápiával vagy anélkül 1-4 agyi metasztázis esetén: egyedi betegadatok metaanalízise. International Journal of Radiation Oncology, Biology, and Physics, 91 (4), 710-717.

Wegner, R. E., Leeman, J. E., Kabolizadeh, P., Rwigema, J. C., Mintz, A. H., Burton, S. A. és Heron, D. E. (2015). Frakcionált sztereotaktikus rádiósebészet nagy agyi áttétek esetén. American Journal of Clinical Oncology, 38 (2), 135-139.

Wong, E., Tsao, M., Zhang, L., Danjoux, C., Barnes, E., Pulenzas, N.,. & Chow, E. (2015). A teljes agyi sugárkezeléssel kezelt, több agyi áttétben szenvedő betegek túlélése. CNS Onkológia, 4 (4), 213-224.

Yamamoto, M., Serizawa, T., Shuto, T., Akabane, A., Higuchi, Y., Kawagishi, J.,. & Tsuchiya, K. (2014). Sztereotaktikus rádiósebészet több agyi áttétben szenvedő betegek számára (JLGK0901): multi-intézményi prospektív megfigyelési vizsgálat. Lancet Oncology, 15 (4), 387-395.