Családi otthoni étkezési környezet és táplálkozással kapcsolatos szülői és gyermeki étkezési környezet (HOME) Plus programon keresztül az egészséges otthoni kínálat személyes és viselkedési eredményei: Véletlenszerű, kontrollált vizsgálat

Szerzői

Absztrakt

Háttér: A kutatások jelentős pozitív összefüggést mutattak ki a gyakori családi étkezések és a gyermekek étrendi bevitele között; az egészséges családi étkezések népszerűsítését azonban nem vizsgálták szigorúan a legfontosabb étkezési környezettel és a táplálkozással kapcsolatos viselkedési kimenetekkel kapcsolatban egy randomizált vizsgálatban.

Célkitűzés: A családi étkezési környezet, valamint a táplálkozással kapcsolatos szülő és gyermek személyes és viselkedési eredményeinek ismertetése az Egészséges otthoni kínálatban a Mealtime Environment Plus programon keresztül, az első szigorúan tesztelt családi étkezési beavatkozás, amelynek célja a gyermekkori elhízás megelőzése.

Tervezés: Véletlenszerű kontrollált vizsgálat. Összegyűjtöttük a kiindulási, a posztintervenciós (12 hónap, 93% retenció) és a nyomon követési (21 hónap, 89% retenció) adatokat (felmérések és étrendi visszahívások).

Résztvevők/beállítás: A 8-12 éves gyermekeket (N = 160) és szüleiket randomizálták intervenciós (n = 81) vagy kontroll (n = 79) csoportokba.

Közbelépés: A beavatkozás öt szülői célmeghatározási felhívást és 10 havi foglalkozást nyújtott családoknak közösségi környezetben, amelyek a tapasztalati táplálkozási tevékenységekre és az oktatásra, az étkezés tervezésére, a főzési készségek fejlesztésére és a képernyőidő csökkentésére összpontosítottak.

Fő eredménymérők: A családi otthoni étkezési környezeti eredmények és a táplálkozással kapcsolatos gyermekek és szülők személyes és viselkedési eredményei.

Statisztikai elemzések: Az elemzések általánosított lineáris vegyes modelleket használtak. Az elsődleges összehasonlítások a beavatkozás és a kontroll csoportok közötti kontrasztok voltak a posztintervenció és a nyomon követés során, a gyermek életkorának és a szülői oktatásnak megfelelő kiigazításokkal.

Eredmények: A kontroll szülőkkel összehasonlítva az intervenciós szülők idővel nagyobb javulást mutattak az önhatékonyság pontszámaiban a megfelelő adagméretek azonosításához, szignifikáns különbségek voltak a kiigazított eszközökben mind a beavatkozás utáni (P = 0,002), mind az utánkövetés során (P = 0,01). Az intervenciós gyermekek ritkábban fogyasztottak legalább egy cukorral édesített italt naponta az intervenció után, mint a kontroll gyermekek (P = 0,04).

Következtetések: Az Egészséges otthoni felajánlások a Mealtime Environment Plus programon keresztül az egész családot érintette, és célzott személyes, viselkedési és környezeti tényezőket, amelyek fontosak az otthoni étkezési környezet és a gyermekek étrendi bevitelének egészséges változásai szempontjából. A beavatkozás két táplálkozással kapcsolatos magatartást javított, és ez segíthet a jövőbeni családi étkezési beavatkozások tervezésében.

Kulcsszavak: Család; Étkezés; Gyermekkori elhízás; Önhatékonyság; Cukorral édesített italok.